-
Tanácsköztársaság megalakulása
Előzetes titkos megállapodások alapján, Budapesten, kommunista-szociáldemokrata puccs történik. Elkezdik kiépíteni a proletárdiktatúrát. Íme néhány ide kapcsolódó intézkedés: Vállalatokat illetve termelőszövetkezeteket hoztak létre. Megszüntették az adókat, és felemelték a béreket. Ingyenessé vált az oktatás, és az egészségügy, illetve ingyen üdüléseket szerveztek. Kezdetét vette viszont a vörösterror időszaka. A bíróságok helyett törvényszékek, míg a rendőség helyett a Vörös Őrség jött létre. -
Tanácsköztársaság bukása
A Tiszántúlt románok szállják meg, a Felvidéket csehek. Egy sikeres hadjárat során a Vörös Hadsereg visszaveri a cseheket és kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. A párizsi békekonferencia felszólította az ország vezetését a hatalomról való lemondásra, amit Kun Béla végül elfogad. A Tanácsköztársaság megbukik. A vörös hadsereget feloszlatják, így az ország nem képes feltartóztatni a bevonuló román seregeket. -
Trianoni békeszerződés
Ezen a napon aláírják a békeszerződést. Magyarország jelentős területveszteséggel jön ki a háborúból. Így pl: Erdélyt, a Bánát keleti részét, Burgenlandot és a Felvidéket a szomszédos országokhoz csatolják.
Az elcsatolás következményeként a szomszédos országok területén jelentős magyar kisebbség jött létre, viszont ezekkel a változásokkal az ország sok nemzetiségű jellege megszűnt. Sopron az egyetlen hely ahol népszavazást tartottak, így a város végül magyar település maradhatott. -
Az ellen forradalom (Horthy-korszak)
A ellenforradalom időszaka Bethlen István miniszterelnökségének 10 éves időszakához köthető leginkább. Horthy Miklós megkezdte a Tiszántúl megszállását mely ellenforradalomnak tekinthető és fehérterrornak nevezzük. Horthy gond nélkül bevonulhatott Budapestre is, hiszen akkora azt már kiürítették számára a román seregek. Ebben az időszakban vezették be a földreformot, mely arról szólt hogy minél kevesebb földet osszanak ki. Ide tartozik egy antiszemitizmusra épülő törvény a numerus clausus. -
A gazdasági konszolidáció
A kormány pénznyomtatással további inflációt gerjesztett, amely egyébként is az egekben volt, hiszen az ország még nem állt fel a román támadásokból. A megoldást végül a Népszövetség hitele jelentette. Ehhez csatlakozni kellett a szövetséghez, és teljesíteni az általuk megszabott feltételeket. Fejleszteni kezdték a textilipart. Felszámolták a vagonlakói rendszert. Kiépült a társadalombiztosítás. -
Politikai konszolidáció
Bethlen korlátozza a választójogot, és cenzusokat vezet be. Ilyen a műveltségi cenzus. Vidéken visszaállítja a nyílt szavazást. Létrehozza az egységes pártot. Belép és átveszi az irányítását a kisgazdapártnak. Kiegyezik a szociáldemokratákkal, cserébe azok megmaradnak a nagyipari munkásság pártjának. Modernizálja a felsőházat. -
Világgazdasági válság
A világválság Magyarországot is elérte, és először az exportra lett hatással. Mivel drasztikusan csökkent a kereslet nem volt igény az eddigi mennyiségekre. Így a bevétel is csökkent. A cégek és az állam a bevételkiesés miatt nem tudott fizetést adni sok embernek, így jelentős részüket el kellett bocsájtani. Az utcára került emberek létbizonytalansággal küzdöttek. A munkanélküliségi ráta az egekbe szökött, és a megélhetés minden szempontól kihívást jelentett. -
Klebelsberg kultúr/oktatásügyi miniszter
Visszavonta a numerus clausust. Külföldi ösztöndíjakat hozott létre. Szerinte a művelődés fejlesztésével lehetett a leginkább megőrizni a Kárpát medence vezető szerepét, mert így egyfajta kultúrfölényhez juthatna az ország. Modernizálta a középiskolai tananyagot. Népiskola építő programot hozott létre, melynek értelmében tényleg minden gyermek járhatott iskolába. A korszak végére a gyermekeknek 6 helyett 8 évig kellett iskolába járni. Az analfabetizmus a harmadára csökkent. -
Külpolitikai fordulatok
Gömbös Gyula felvette a kapcsolatot Hitlerrel. Exportpiacot szeretett volna szerezni, illetve támogatást remélt a revízió kapcsán is. Szintén gazdasági okokból felvette a kapcsolatot Mussolinivel illetve Ausztriával, ahol aláírta a római jegyzőkönyvet. Ezenkívül kapcsolatba lépett a Szovjetunióval is. 1936-ra létre is jött a Berlin-Róma tengely ezzel pedig Magyarország fasiszta nagyhatalmak szövetségesévé vált. -
II. ipari forradalom hatásai
A második ipari forradalom hatásai természetesen Magyarországon is jelentkeztek. Egyre több lett az autó, bár ezt továbbra is csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. A hírek szélesebb körben terjedtek, hiszen egyre több családban lett rádió, nőtt az újságok példányszáma, olcsó és népszerű volt a mozi. A sportélet is továbbfejlődött. A középosztály számára is elérhetővé vált a nyaralás. A különbség viszont így is óriási maradt a fejlettebb Budapest, és az elmaradott vidék között. -
Antiszemitizmus
A fajelmélet illetve a nacionalizmus egyre inkább elterjedt Európában, így Magyarországon is. A zsidóságot egyszerre azonosították a mindent kihasználó kapitalista nagytőkével, és a kommunista elvekkel, ami a nemzetállamot/magántulajdont fenyegette. A zsidóság befolyásának visszaszorítására, értelmiségi állások maximum 20 százalékát tölthették be. Később már faji alapon is megkülönböztették őket, és eltiltották a közszolgálattól. Az értelmiségi pályákon a zsidók aránya 6 százalékra csökkent. -
Forrás
Dr.Boronkai Szabolcs - Érettségi témakörök vázlata történelemből
https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11_nat2020/fejezet_05_osszefoglalas
https://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kuno