2 világháború között

By nóri
  • Kommunista hatalomátvétel

    Kommunista hatalomátvétel
    Oroszországban a bolsevikok 1917. november elején puccsot hajtottak végre és megdöntötték az Ideiglenes Kormányt( II. Miklós lemondása tán testvére visszautasította a koronát, így lett Ideiglenes Kormány). A Kommunista hatalom október végén vette át a hatalmat, a kialakult kormány (Népbiztosok Tanácsa) elnöke Lenin volt.
  • breszt-litovszki béke

    A breszt-litovszki békét az oroszországi Breszt-Litovszkban írták alá. A szerződés a központi hatalmak és a velük szemben álló bolsevik Oroszország között jött létre. A béke alapján Oroszország kivonult az általa elfoglalt területekről és felfüggesztette az antant hatalmakkal kötött szövetségét, valamint elfogadta az új német határt.
  • Őszirózsás forradalom

    Őszirózsás forradalom
    Polgári demokratikus forradalom az I. világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek tüntettek és sztrájkoltak. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. A forradalom győzelmével Magyarország kivált az Osztrák-Magyar Monarchiából.
    Az események után József főherceg Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek.
  • padovai fegyverszünet

    padovai fegyverszünet
    Ezt a fegyverszünetet az Antant és az Osztrák–Magyar Monarchia képviselői Padovában írták alá. Ezzel Magyarország számára hivatalosan véget ért a világháború.
    IV. Károly írta alá a fegyverszünetet a Monarchia nevében, de ekkor már nem létezett a Monarchia.
  • Hatalomátvétel Németországban

    Németország összeomlott. A forradalom II. Vilmos lemondásához vezetett, így a szociáldemokraták átvették a hatalmat és kikiáltották a köztársaságot.
  • Compiegne-i fegyverszünet

    Compiegne-i fegyverszünet
    Németország aláírta a fegyverszünetet Franciaországban (Compiegne-ben) egy vasúti kocsiban.
  • Népköztársaság

    Károlyi kormány IV. Károlyt lemondásra szólította fel, melyre a király az eckartsaui nyilatkozattal felelt, amiben megfogalmazta, hogy "visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától". Ezt követően Nemzeti Tanács(1924.október 24-én alakult) kikiáltotta a népköztársaságot ( 1918.november 16.).
  • berlini kommunista puccs kísérlet

    Alig 2 hónappal a köztársaság kikiáltása után meg tudták szervezni a választásokat, amit a berlini kommunista puccs kísérlet zavart meg, azonban a hadsereg leverte.
    Németországban a szociáldemokraták határozottan szembefordultak a kommunistákkal. A puccskísérlet után az alkotmányozó nemzetgyűlést, inkább Weimarba hívták össze, ahol elfogadták, hogy Németország demokratikus köztársaság lett.
  • Párizs környéki békék

    Versaillesben a győztes államok békekonferenciát tartottak. 4 elnököt a "4 nagy" -nak neveztek (Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Orlando). Több kérdés is felmerült ezen a konferencián, többek között Németország / német birtokok felosztásával kapcsolatban, bolsevik hatalom megdöntése, Török Birodalom területeinek felosztása. Kijelentették, hogy a háborúért egyedül Németország a felelős.
  • Vix-jegyzék

    Diplomáciai jegyzék, melyben az antant tájékoztatta a megfogalmazott súlyosan hátrányos döntéseket Magyarország számára. Károlyi átengedte a hatalmat a szociáldemokratáknak, de ekkorra már a kommunisták és a szociáldemokraták megegyeztek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat és megvalósítják a proletárdiktatúrát, amit a Forradalmi Kormányzótanács irányított. (1919. március 21.)
  • 1. béke

    Németország a versailles-i tükörteremben írta alá, mely kimondta a 20 évre szóló fegyverszünetet, azt, hogy területük 15%-át elveszítik el, Elzász Lotaringia Franciaország része lesz és Danzigot nemzetközi felügyelet alá vonják. A Rajna folyónál demilitarizált övezet lett. Anschlusst is kimondja, s Németország elveszíti gyarmatait.
  • Népszövetség

    1919-ben létrehozták a Népszövetséget, melybe először a vesztes államok nem kerültek bele, feltétele a békeszerződésük elfogadása volt. Székháza Genfben volt. Két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács
  • Forradalmi Kormányzótanács

    Kun Béla ki akarta űzni a románokat a Tiszántúlról, de a román hadsereg visszaverte a magyar offenzívát, majd Szolnoknál átkeltek a Tiszán. A Forradalmi Kormányzótanács lemondott és a vezető politikusok Bécsbe menekültek.
  • 2. béke

    Saint-germaini békeszerződés, mely szentesíti az OMM felbomlását. Kimondja az Anschluss-t, katonai korlátozásokat (tilos sorozni), modern fegyvereket megtiltja. Felosztja Ausztria területeit. Trieszt, Dél Tirol és Isztria területei Olaszországé lettek. Bukovina Romániáé lett, míg Galícia Lengyelországé lett.
  • 3. béke

    Bulgária Neuilly-ben aláírta a békeszerződést, mely szabályozta a hadseregük létszámát. s az országnak új határokat jelölt ki.
  • 4.béke

    Törökország sévres-ben írta alá a békeszerződést, mely felosztotta területeit. Szíria, Libanon francia mandátum terület lett. Palesztinában és Irakban a brittek kapták a mandátumjogot.
  • washingtoni konferencia

    1921-1922 közötti konferencia, ahol flottaegyezményeket kötöttek. Anglia elveszítette elsőbbségét a világkereskedelemben. U.S.A(5): Anglia(5): Japán(3): Franciaország(1,75): Olaszország(1,75) részben. A kilenchatalmi egyezmény kimondta, hogy garantálja Kína függetlenségét.
  • rigai béke

    Lengyelország 1920-ban háborút indítottak Szovjet-Oroszország ellen.1920. augusztusában a Vörös Hadsereg hadereje már Varsót fenyegette. Végül Pilsudski tábornok vezetésével a lengyelek feltartóztatták a Vörös Hadsereget, majd visszaszorították. 1921-ben megkötött rigai béke alapján Lengyelország keleti határai félúton húzódtak a 18. századi, illetve a britek által javasolt határok között.
  • Szovjetunió

    A bolsevik hatalomátvétel után az elnyomott többségre hivatkozó mozgalom csak egy szűk kisebbség zsarnokságát teremtette meg, ami véres polgárháborúhoz vezetett. A vörösökkel szemben ( bolsevikok) a kereszténység, az orosz nemzet és monarchia mellett a zászlót bontó fehérek léptek fel. A vörösterror után a kommunisták egy föderatív jellegű alkotmányt bocsátottak ki. Létrejött a Szovjetunió, mely az egykori cári birodalom népeinek nagy részét magába olvasztotta.
  • marcia su Roma

    Olaszországban a szélsőjobboldali szervezet (feketeingesek) Benito Mussolini vezetésével 1921-ben párttá szerveződtek ( Nemzeti Fasiszta Párt), majd 1922-ben Mussolini Rómába vonult híveivel, s az erődemonstráció hatására a király (III. Emanuel) miniszterelnöknek nevezte ki .
  • müncheni sörpuccs

    Hitler magához akarta ragadni a hatalmat, de a müncheni sörpuccsot elfojtotta a hatalom és az NSDAP vezetőit felelősségre vonták. Hitler 5 év szabadságvesztésre lett ítélve, ebből alig több, mint 1 évet töltött bent. Bent léte alatt megírta a Mein Kampf című programadó könyvét.
  • Mustafa Kemal Atatürk

    Mustafa Kemal Atatürk
    Mustafa Kemal az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.
  • Lenin halála

    Lenin halála
    1924-ben súlyos betegségében elhunyt. Halála után megindult a versengés a vezetésért. Sztálin 1920-as években fokozatosan szorította ki Trockijt a hatalomból, majd száműzték (1940-ben merénylet áldozata lett ). Sztálin lett az új vezető. A kollektív pártvezetés helyébe egyszemélyes vezetést állította.
  • Mussolini intézkedései

    Mussolini intézkedései
    A feketeingesek mozgalmából tömegpártot szervezett, mely átfogta az egész országot és fokozatosan felszámolta a demokratikus parlamentizmust.
    Mussolini törvényjegyű rendeletekkel irányíthatta az országot, ezzel egy kézbe vette a törvényhozó és végrehajtó hatalmat.
  • Dawes-terv

    Dawes-terv
    Charles G. Dawes terve szerint az U.S.A. finanszírozza Németország talpra állását, mely segíti Németországot, hogy tudja fizetni a jóvátételt, így Franciaország és Anglia tudja fizetni törlesztését az U.S.A.-nak.
  • locarnói szerződés

    A teljesítési politika következtében aláírták a locarnói szerződést a németek. Ez Olaszország és Anglia garanciája mellett rögzítette a német-belga és a német-francia határt, Németország lemondott a nyugati határrevízióról.
  • lateráni egyezmény

    Az olasz fasiszta kormány és a katolikus egyházfő között Rómában, a lateráni palotában megkötött egyezmény az olasz állam és a pápaság viszonyának rendezéséről.
  • New York-i tőzsde összeomlása

    New York-i tőzsde összeomlása
    1928-1929-ben a részvényárak megduplázódtak, azonban a fogyasztás nem bővült, így a vállalatok nyeresége elmaradt, a részvényárak csökkeni kezdtek. Tőzsdepánik tört ki, majd 1929. október 29-én (fekete kedden) összeomlott a New York-i tőzsde.
  • New Deal

    New Deal
    Egy brit közgazdász John Maynard Keynes javaslatára újálságkezelés jelent meg: fogyasztásélénkítő állami beruházások. 1932-ben megválasztották Rooseveltet elnöknek, aki meghirdette a New Deal gazdaságpolitikai programot, a nem beavatkozó szabadpiaci politikát felváltotta a gazdasági folyamatokba beavatkozó állami gazdaságpolitika. Bevezette a munkanélküli- és öregségi (társadalom-) biztosítást, munkahelyeket teremtett, de nem növelték a mezőgazdasági/ipari termelést.
  • Hitler kancellár

    Hitler kancellár
    1933-ban Hindenburg végül rászánta magát és miniszterelnöknek nevezte ki Hitlert. Hitler fél év alatt felszámolta a demokráciát és korlátozta a polgári és politikai szabadságjogot
  • Kirov

    Kirov
    Az állampárt 1934. évi kongresszusa új Központi Bizottságot választott, ahol Kirov volt a legnépszerűbb Sztálinnal szemben, de a az eredményeket megváltoztatták és Kirov " merénylet" áldozata lett. Sztálin látványos koncepciós pert rendezett, amiben leszámolt politikai ellenfeleivel és kezdetét vette a nagy politikai tisztogatási hullám.
  • Hindenburg halála

    Hindenburg halála
    Hindenburg (birodalmi elnök 1925-ben választották annak)
    halála után Hitler úgy gondolta, hogy nem választanak újra elnököt, hanem összevonják az államfői és kormányfői pozíciót, így jogilag is teljhatalmú ura lett az államnak.
  • hosszú kések éjszakája

    Hitler védőosztaga az SS által végrehajtott tisztogatás, melyben, olyan személyeket öltek meg, akik szembeszálltak vele vagy veszélyeztették hatalmát
  • nürnbergi törvények

    Faji alapon határozták meg ki számít zsidónak(4 nagyszülő közül 3 zsidó volt). Elvették tőlük a német állampolgárságot és az ezzel járó polgári jogokat.
  • Berlin-Róma tengely

    Olaszország és Németország szövetsége, melyben a két ország összehangolta háborús céljait. Innentől kezdve tengelyhatalmaknak is nevezték szövetségüket. A szövetséghez 1937-ben Japán is csatlakozott. Ekkor jött létre a háromhatalmi egyezmény.
  • Ausztria és Németország egyesülése

    Az osztrák miniszterelnök népszavazást akart tartani az Anschlussról, hogy biztosítsa Ausztria függetlenségét Németországtól, azonban Hitler tartott attól, hogy ez keresztbe húzná terveit, így megszállta az országot
  • kristályéjszaka

    kristályéjszaka
    Más néven novemberi progromok, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban . Több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, majd a zsidókat kötelezték kármentesítésre.