-
Sztálin halála
Agyvérzést kapott, rosszulléte után csak 11 órával tudtak orovst hívni, ezért belehalt. -
Rákosi leváltása
A szovjet vezetőség felszólította Rákosi Mátyást, hogy adja át a miniszterelnöki posztot Nagy Imrének. -
Nagy Imre elbocsátása
A NATO-tagsági szovjet külpolitikai válság miatt Nagy Imrét Moszkvába rendelték, ahol nem tudott önkritikát gyakorolni, ezért felmentették miniszeterelnöki pozíciója alól. Az új miniszterelnök Hegedűs András lett, aki Rákosi egyik híve. Az új Párttitkár Gerő Ernő lett aki szintén a sztálini vonalat követte. -
Rajk Lászó újratemetése
- október 6-án került sor a Rajk-per során elítélt, 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk László és a vele együtt kivégzett Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András ünnepélyes újratemetésére a Kerepesi temetőben. 200 000 ember ment el a temetésre.
-
Újraalakult a MEFESZ
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, azaz az első kommunistáktól független ifjúsági szervezet újraalakulása. -
Tűntetés Lengyelországban
Ezen a napon számos szovjetellenes tűntetések kezdődtek számos lengyel városban, a magyarországi reformellenzék a tüntetőkkel rokonszenvezett, és a diákszervezkedés is felgyorsult az egész országban. -
Egyetemista nagygyűlés
Különböző egyetemek küldöttei nagygyűlést tartottak. Az egyetemisták itt elhatározták, hogy másnap délután három órára a lengyel néppel szimpatizáló tüntetést hirdetnek Budapesten. -
A forradalom kitörése
Az első lázongások Debrecenben történtek. Budapesten hatalmas zűrzavar alakult ki, a Kossuth téren és a környező utcákban 200.000 ember gyűlt össze. Gerő Ernő, párfőtitkár riadóztatta a budapesti katonaegységeket és telefonon segítséget kért Hruscsov. A Kossuth rádió közvetítette Gerő Ernő beszédét, amelyben nacionalistának, antiszemitának és sovinisztának nevezte a tűntetést. Ezért a diákok megostromolták a Magyar rádiót. Ezen a napon még ledöntötték a Sztálin-szobrot a Sztáin téren. -
A fegyveres felkelés kezdete
Október 24-én hajnalban a szovjet honvédelmi miniszter, Georgij Zsukov parancsára a szovjet csapatok bevonultak Budapestre. Szovjet harckocsik sorakoztak fel az Országház körül, valamint a hídfőknél és a legfontosabb útkereszteződéseknél, kezdetben elrettentő jelleggel, támadó fellépés nélkül. Megkezdődtek az utcai harcok. A tankok ellen molotov-koktélokat használtak a felkelők és a nép leváltotta Hegedűs Andrást, Nagy Imrét rakták miniszterelnöki pozícióba. -
(folytatás)
A felkelők a Bem téri Radetzky-laktanyából és a Timót utcai fegyverraktárból nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak és az önkéntes jelentkezők ezreit fegyverezték fel. Délután az ÁVH-s őrök a Szabad Nép székházában fegyvertelen tüntetőket lőttek agyon. -
Kossuth téri sortűz
Délelőtt 11 óra körül 5000 békés tüntető gyülekezett az Országház elött, de az ÁVH-s mesterlövészek és szovjet harckocsik egy része tüzet nyitott a tömegre. Kádár János és Nagy Imre is beszédet tartottak a rádióban. -
A fegyveres felkelés sikere és Nagy Imre reformjai
A fegyveres felkelés gyors terjedése és sikere összezavarta a politikai vezetőséget és ebből a vitából Nagy Imre és hívei kerültek ki győztesen és ezt látván a szovjet vezetőség is Nagy Imre mögé állt. Ezen a napon Nagy Imre átalakította a kormányát. -
Köztársaság téri csata
46 ÁVH-s katona bevette magát az MDP budapesti bizottságának az épületébe és tüzet nyitottak a rendőrökre és a civilekre. Az ostromlók behatoltak az épületbe és tűzharc után elkapták az ÁHV-s katonákat, majd kivégezték őket. -
Szovjet katonai beavatkozás
Nagy Imre politikai reformjai átlépték a Szovjetúnió által megszabott politikai határt. A pártvezetés úgy döntött, hogy fegyverrel leverik a forradalmat. -
Szovjet támadás
Az egész ország ellen megindult a szovjet támadás és hamarosan valódi háborús helyzet alakult ki a fővárosban is. Hivatásos magyar katonák csak összehangulatlan ellenállást tanusítottak. Őket a szovjetek könnyen leverték. -
Szabadságharc leverése
Szolnokról szovjet harckocsik kíséretében Kádár az országházba ment, ahol egy új megalakult kormány kezdett el működni, aminek a neve Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány lett. Felmentették Nagy Imrét a miniszterelnöki posztról. -
Nagy Imre kivégzése
Kötél általi halálra ítélték. -
1956-1960
A következő 3 évben 400 embert végeztek ki, 21669 személyt börtönöztek be, és 18000 főt internáltak.