Világképek

Anaximandros

610 BCE

Azt állította, hogy a Föld egy alacsony és széles henger (tehát lapos), mely a levegőben lebeg és örök égi tűz veszi körül. Azt is állította, hogy a Föld körül egy hatalmas tüzes kerék kering, és ennek a résein, csövein át bevilágító fényeket, a tűznek a fényeit hisszük égitesteknek (tehát azok valójában nem is léteznek).

Geocentrikus világkép

Period: 610 BCE to 1510

~: Az a nézet miszerint a Föld van a világ középén és így körülötte kering ilyen vagy olyan módon minden égitest.
A geocentrikus világkép sokáig volt a „hivatalos álláspont” a Katolikus Egyház miatt. Kényelmes volt neki, mivel beleilleszkedett dogmarendszerébe azzal, hogy az embert állította a világ központjába. Ezzel sajnos sokáig a csillagászat további fejlődését akadályozták.

Pythagoreusok

500 BCE

Ez első komolyabb, nem mitikus alapú felvetés a pythagoreusok nevéhez fűződik. Ők csak annyit állítottak, hogy a Föld gömb alakú, és épp ugyanolyan égitest, mint a többi.

Platón

427 BCE

Ugyan a pythagoreusok nem állították, hogy a Föld a világ középpontjában van, mégis elterjedt egy olyan nézet, melyben keveredett az ő elméletük és Anaximandrosé. Eszerint a Föld gömb alakú és körülötte keringenek az égitestek. Ezt a nézetet vallotta maga Platón is.

Euxodos

400 BCE

Euxodosz az előzőekhez hozzárakta, hogy a bolygók kör alakú pályán keringenek.

Ptolemaios

150

A korábbi elméleteket összegezte Ptolemaios az Almageszt néven ismert művében, ezzel megalkotva a „Ptolemaioszi világképet”, melyet még a középkor nagy részében is vallottak (bár főleg az egyház dogmái miatt).
Szerinte nem a Föld a világ közepe, de közel fekszik ahhoz a ponthoz. Ezzel magyarázta azt, hogy hogyan lehet, hogy az égitestek pályái kör alakúak, mégis, égbolton megfigyelhető mozgásuk inkább hurokszerű.

Kopernikusz

1510

A heliocentrikus világképről írt művében 7 pontban fogalmazta meg elméletét:
1. Az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek.
2. A Föld nem középpontja a világmindenségnek.
3. Minden körmozgás a Nap körül történik.
4. A világegyetem hatalmas.
5. A Föld naponta megfordul változatlan pólusa körül.
6. A Föld épp úgy a Nap körül mozog, mint a többi bolygó. A Föld ezen kívül más mozgásokat is végez.
7. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható.

Kepler

1609

Leírta a bolygók pontos mozgását Tycho Brahe, dán csillagász megfigyelései alapján. Ezzel ellentmondott Kopernikusznak azzal, hogy az égitesteket nem tekintette mozdulatlannak.

Einstein

1915

Einstein is hatással volt a csillagászatra a relativitás elméletével. Ebből azt következett, hogy a világ minden pontja egyenrangú helyzetben van, így olyan, hogy „Világ közepe” nem létezik.