-
"Great Debate" A tudományág vitákon keresztül fejlődik. Az első "Great Debate" 1919-ben történt. A tudományág a wales-i Aberystwyth egyetemen jött lére. A klasszikus diplomácia a hatalom egyensúlyáról szólt.
Wilson próbálkozásai ellenére a liberalizmus vesztett. Ontológia vita volt. A Liberálisak arra keresték a választ, hogy mit kell tenni a háború elkerülése érdekében, míg a Realisták az erőpolitika természetét kívánták megérteni. -
A második "Great Debate". Episztemológiai vita
A vita a behaviorizmus és a tadicionalizmus között zajlott. Az 1960-as években sokan találták Morgenthau's elméletét túlságosan impresszionistának. A tudományos fordulat következtében jött létre a 2. "Great Debate". A tudósok azt vallották, hogy a nemzetközi kapcsolatok tudmánya nem alkalmas természettudományi eszközök alkalmazására. Egyetemeken is elkezdett erjedni a tudományág az 1960-as és 70-es években. -
A “3. great debate.” Ontológiai vita
Ezt a vitát neo vitának vagy interparadigma vitának is nevezték.Kenneth N. Waltz neo-relaista elmélete a mai napig az egyik legkiemelkedőbb megközelítés. Robert O. Keohane, John Burton, Ernst Haas voltak a neo-liberalizmus megközelítés kiemelkedő alakjai -
Interparadigma vita
A neo-Marxistáknak a valóság egy globális dominancia és hatalom volt, amely kettéválasztja a világot Észak és Dél között. Főbb képviselői: Robert Cox, Immanuel Wallerstein. Az interparadigma vita kifejezést 1970 és 1980 között használták, hogy kifejezzék: a korai konszenzust a tudományág természetével kapcsolatban leváltotta egy szélesebb spektrumú többoldalú megközelítés. -
A negyedik “Great Debate.” Episztemológiai vita
Új viták születtek a Nemzetközi Politkai Viszonyok módszertani és elméletiségével kapcsolatban. Konstruktivizmus és racionalizmus (vagy pozitivizmus) állt egymással szemben. Alexander Wendt: “Social Theory of International Politics”(1999) műve a 4. vita kirobbantó faktora
