-
A nemzetközi szó használatának kezdete
Jeremy Bentham áll elő a nemzetközi szó használatával annak érdekében, hogy a korban megjelenő vesztfáliai nemzetállamok kapcsolatát fejezze ki. Akkoriban a nemzetközi kapcsolatok csak az államok közötti kapcsolatot jelentette. -
A nemzetközi politikai viszonyok intézményesülése
Létrejönnek az első egyetemi tanszékek, egyetemi intézmények, kutatóintézetek, amik elkezdik vizsgálni ezt a világot. Először az Aberystwyth Egyetemen jön létre ilyen tanszék. -
Woodrow Wilson: Hogyan lehet elkerülni a háborút?
Az első világháború csapásait követően a politikusok a kutatói szféra segítségét kérik abban, hogy elemezzék, hogyan lehetne az együttműködést növelni annak érdekében, hogy elkerüljék egy újabb háború kialakulását. -
Period: to
1. vita: liberalizmus (Wilson) vs. realizmus (Morgenthau) - ontológiai vita
Két különböző oldalát vizsgálja egy eseménynek, mi mozgatja a konfrontációt (realizmus), mi mozgatja az együttműködést (liberalizmus). -
A nemzetközi szervezetek mint szereplők
A nemzetközi szereplők a multilaterális diplomácia elterjedésével a nemzetközi politikai viszonyok szereplőiként jelennek meg. -
Hans Morgenthau: Milyen motivációi vannak a politikai szereplőknek?
Hans Morgenthau: Konfliktus az államok között című műve arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemesebb azzal foglalkozni, hogy jelenleg milyen motivációk rejtőznek egy konfliktus kialakulása mögött -
Period: to
2. vita: tradicionalizmus (Bull) vs. behaviorizmus (Wright) - episztemológiai
Hogyan szerezhetünk tudást a nemzetközi politika világáról? Milyen módszereket alkalmazhatunk? Quincy Wright: adatgyűjtéssel és természettudományos modelleket kell alkalmazni a társadalom vizsgálatában. Hedley Bull: meg kell tartani a tradicionális történelmi, szövegértelmezői módszereket. -
Társadalmi és gazdasági szereplők megjelenése
A globálizáció miatt egyre fontosabbá válik a társadalmi (NGO) és gazdasági (TNC) szereplők tevékenysége a világpolitikában. -
John Burton pókháló modellje
A legfontosabb szereplő, amely a legnagyobb hatással van a világpolitikára, az állam. -
Period: to
3. vita: neorealizmus (Waltz), neoliberalizmus (Keohane) vs. neomarxizmus (Wallerstein) - ontológiai vita
A neorealizmus és a neoliberalizmus elutasítja a klasszikus kutatási módszereket és átveszi a behavioristák természettudományi módszereit. A neomarxizmus szerint a nemzetközi egyenlőtlenségekez kell megérteni ahhoz, hogy megértsük a nemzetközi politika világát. -
Period: to
4. vita: racionalizmus vs. konstruktivizmus (Wendt) - episztemológiai vita
A realizmusok, liberalizmusok és marxizmusok racionalizmus néven egyesülnek. Egyetértenek abban, hogy a politikai döntéshozatal alapja mindig a költség-haszon elemzés. A konstruktivizmus megkérdőjelezi, hogy lehet-e természettudományi módszerekkel vizsgálni. A konstruktivizmus szerint a nemzetközi politika világát társadalmi tények alkotják, az irányzat kiegészül normákkal, amelyek a percepciónkat befolyásolják abban, hogy mit értelmezünk költségként vagy haszonként a nemzetközi politikában. -
Az egyén mint szereplő
A nemzetközi jog alanyaként az egyén is meghatározó szereplőjeként jelenik meg a nemzetközi politikai viszonyoknak.
