-
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
Berzsenyi ezen nemzeti ódájában a kortárs magyarokat szólítja meg, felhívja figyelmüket a hanyatló erkölcsre. A nemzethalál gondolatát előrevetíti, a dicső múltat az egyre rosszabbodó jelennel állítja ellentétbe. -
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok
-
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Kölcsey ebben a himnuszban Istentől kér kegyelmet a magyar nemzetnek. Megfogalmaz egy fókuszmondatot: "Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt."
Végigmegy a dicső múlton, majd a jelenre tér, melyet bűnökkel, szenvedéssel jellemez. -
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala
Ebben az elégiában a lírai én, (Habár ez csak a címből derül ki,) Zrínyi Miklóssal beszél. Zrínyi kérdéseket tesz fel, a lírai én pedig válaszol, ellentéteket von a dicső múlt és a sivár jelen között, megjeleníti a nemzethalál gondolatát. -
Vörösmarty Mihály: Szózat
Ebben a hazafias, közösségi ódában Vörösmarty végigmegy a dicső múlton, bemutatja azt, majd a jelenhez tér, és végül a jövőbe néz. Felszólítja a magyarokat: "Hazádnak rendületlenűl
Légy híve,..." -
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke
Ebben az ódában, amely címéből következően a Zrínyi dalának a folytatása, a nép felrázása a cél. Szemlélteti a helyzet súlyosságát, a bűnöket okolja, és gyakorlatilag megkéri Istent, hogy végezzen a "rossz magyarokkal". (..."rút szennyét nememnek") -
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
Ebben a romantikus rapszódiában Petőfi egy világforradalomat ír le, melynek "szent jelszava" a világszabadság. A vers elején arra kéri Istent, hogy ne legyen békés halála, inkább a harcmezőn érje a vég. -
Petőfi Sándor: Nemzeti Dal
Petőfi ezt a legendás szónoklatát az 1848-as forradalomra írta. Megszólítja benne a magyar népet, hogy itt van az idő, most kell harcolnunk. Ellentétbe állítja a rablétet és a szabadságot, majd feltesz egy kérdést a néphez:
"Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!"
Erre pedig a vers refrénjében benne van a válasz:
"A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!" -
Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat
-
Vörösmarty Mihály: Előszó
Vörösmarty ezt a rapszódiát az 1848-as szabadságharc bukása után írta, a kortársai pedig ezért úgy értelmezték, hogy a szabadságharc leveréséről szól. A mű első három szava ("Midőn ezt írtam") és a címe arra utal, hogy Vörösmarty egy másik műve elé szánta ezt, de nem tudjuk melyik műve lehetett az. Előreveti a gondolatait a jövőre, a kétségbeesését a szabadságharc leverése után, ezeket az érzelmeket, gondolatokat pedig különböző évszakokkal jeleníti meg.