két világháború közötti időszak

  • Komintern

    Komintern
    Kezdetben a világforradalom levezénylését tűzte ki célul, a későbbiekben az irányítás eszköze volt a Szovjetunió kezében a más országokban működő kommunista mozgalmak és szervezetek felett.
  • Versailles-i békeszerződés

    Versailles-i békeszerződés
    Ez volt az első világháborút nemzetközi jogi értelemben is lezáró egyezmény Németország és az antanthatalmak között. Ugyanis a harccselekményeket már korábban lezárta a compiegne-i fegyverszüneti egyezmény 1918. november 11-én.
  • Népszövetség megalakulása

    Népszövetség megalakulása
    A nemzetek együttműködése céljából, a Versailles-i békerendszer megtartására létesített szervezet. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét a szervezetbe.
  • Weimari köztársaság

    Weimari köztársaság
    A németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
  • Írország kettészakadása

    Írország kettészakadása
    Az 1921-es angol-ír szerződés eredményeként létrejött az Ír Szabadállam és a továbbra is Nagy-Britanniától függő Észak-Írország is.
  • Fasiszta Olaszország

    Fasiszta Olaszország
    Az olasz fasizmus Benito Mussolini vezette szélsőjobboldali politikai mozgalom volt. Az olasz király, III. Viktor Emánuel nemzetbiztonsági aggályok miatt nem mert szembeszállni a fasisztákkal, és végül megadta nekik a hatalmat. Ezzel Mussolini elérte célját, és az Olasz Királyságban létrejött 1922-ben a fasiszta kormányza, amelyet mintegy húsz évig tartott fenn.
  • Szovjetunió létrejötte

    Szovjetunió létrejötte
    A Szovjetunió, hivatalos nevén az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Az Oroszországi SZSZK a szovjetizmus és a marxizmus alapján létrejött egypárti szocialista állam volt, amelyet a kommunista párt, a Bolsevik Párt irányított. Föderatív alkotmánya volt, de Moszkvából írányított birodalom volt.
  • Törökország létrejötte

    Törökország létrejötte
    Törökország létrejöttét megelőzte a Török Függetlenségi háború, ami 1919-ben kedődött Mustafa Kemal Atatürk vezetésével. A létrejött az új török nemzetállam, amelynek központja Ankarában volt. Atatürk vezetésével Törökország szekuláris és demokratikus álammá alakult.
  • Müncheni sörpuccs

    Müncheni sörpuccs
    Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben.Végrehajtásában részt vettek az NSDAP rohamosztagai, illetve az NSDAP vezetése alatt álló Kampfbundba tömörült paramilitáris szervezetek. Célja a weimari köztársaság helyett, egy egy nemzetiszocialista politikai rendszer létrehozása volt.
  • Lenin halála, Sztálin hatalomra jutása

    Lenin halála, Sztálin hatalomra jutása
    Lenin halálát követően Sztálin került hatalomra a többi ellenfeleit kiszorítva/eltűntetve. Sztálin meglezdte Szovjetunióban a centralizált diktatórikus rendszer kialakítását. Vezetésével Szovjetunióban elkezdődött a tömeges iparosítás és a kollektív mezőgazdaság bevezetése, amelyeket ötéves tervek keretében valósítottak meg.
  • Dawes-terv

    Dawes-terv
    A Dawes-terv egy gazdasági megállapodás volt, amelyet az Egyesült Államok és az Európai államok között hoztak létre az első világháborút követően. A tervet 1924-ben fogadták el és 1929-ig tartott. A Dawes-terv célja az volt, hogy segítse a háború utáni gazdasági helyreállást és stabilizálja az Európai országok pénzügyi helyzetét.
  • Locarnói egyezmény

    Locarnói egyezmény
    Az aláírásokat a résztvevő országok képviselői írták alá a svájci Locarnó városában. Az egyezmény célja az volt, hogy javítsa a béke és a stabilitás helyzetét Európában az első világháborút követően.
  • Lateráni egyezmény

    Lateráni egyezmény
    A Lateráni egyezmény egy 1929-ben kötött megállapodás volt az Apostoli Szentszék és Olaszország között. Az egyezményt a római Lateráni-palotában írták alá, és jelentős hatással volt az egyház és az olasz állam viszonyára.
  • Young-terv

    Young-terv
    egy gazdasági megállapodás volt, amelyet 1929-ben hoztak létre az Egyesült Államok és az Európai államok között. A terv célja az volt, hogy megoldást találjon a háborús reparációk kérdésére, amelyeket Németországnak fizetnie kellett az első világháborút követően. A Young-tervet a Dawes-terv utódjaként hozták létre, mivel a Dawes-terv nem bizonyult hosszú távon fenntarthatónak.
  • Gazdasági világválság

    Gazdasági világválság
    A válságot a 1929-es New York-i tőzsdei összeomlás, azaz a Fekete Csütörtök indította el. A tőzsdei krach során a részvényárak hirtelen zuhantak, és ez vezetett a gazdasági recesszióhoz. Az Egyesült Államokban a válság a mezőgazdaságot, az ipart és a bankrendszert is súlyosan érintette. A munkanélküliség drasztikusan emelkedett, a vállalatok csődbe mentek, és sok millió ember veszítette el munkahelyét és otthonát.
  • Adolf Hitler hatalomra jutása

    Adolf Hitler hatalomra jutása
    Paul von Hindenburg német elnök nevezte ki őt Németország kancellárjává. Hitler a 20. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, majd 1933-ban német kancellár.
  • Franklin D. Roosevelt elnöké iktatása

    Franklin D. Roosevelt elnöké iktatása
    Az első beiktatása 1933. március 4-én volt. Ebben az időpontban vette át az elnöki tisztséget a Nagy Gazdasági Válság idején. Ez volt az 1933 és 1937 közötti első elnöki ciklusa.
  • New Deal

    New Deal
    Magyarul „új irányvonal”, a válság leküzdésének gazdaságpolitikai terve, továbbá Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája 1933 és 1936 között.
  • A hosszú kések éjszakája

    A hosszú kések éjszakája
    Ez egy politikai tisztogatás volt, amelyet Adolf Hitler és a náci rezsim vezetése hajtott végre a saját pártjukon belül, valamint más politikai ellenfeleik és potenciális fenyegetések likvidálása érdekében.
  • Saar-vidék visszacsatolása

    Saar-vidék visszacsatolása
    A Saar-vidék eredetileg a Versailles-i békeszerződés értelmében a Saar Basin nevű nemzetközi igazgatás alá tartozott, amelyet a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelt. Azonban a népszavazás eredményeként a lakosság többsége a visszacsatolást és a Saar-vidék visszatérését Németországhoz támogatta. Ennek eredményeként a Saar-vidék visszakerült Németországhoz és a náci rezsim irányítása alá.
  • Nürnbergi törvények

    Nürnbergi törvények
    Ezek a törvények meghatározták a zsidó származású német állampolgárok jogait és jogi státuszát, és kizárták őket a német társadalomból.
  • Az olaszok megszállják Etiópiát

    Az olaszok megszállják Etiópiát
    Az olasz fasiszta vezető, Benito Mussolini irányításával az olasz hadsereg megtámadta Etiópiát a terület megszerzése érdekében. Az olaszok hadereje modern fegyverekkel és légi támogatással rendelkezett, míg az etióp hadsereg kevésbé felszerelt és képzett volt. Az olaszok hamarosan elfoglalták az etióp fővárost és 1936-ban Etiópia hivatalosan is elvesztette függetlenségét.
  • Spanyol polgárháború

    Spanyol polgárháború
    A nemzeti erők felkelést indítottak a köztársasági kormány ellen. A háború 1939. április 1-jén ért véget, amikor a nemzeti erők, Francisco Franco vezetésével, győzedelmeskedtek és megszilárdították hatalmukat Spanyolországban.
  • Berlini Olimpia

    Berlini Olimpia
    A rendező város Berlin volt,amelyen 49 nemzet és 3963 sportoló volt jelen. A sportolók aránya (3632 férfi, 331 nő)
    129 versenyszámban 21 sportág volt
  • Anschluss

    Anschluss
    Ausztria beolvasztása a Harmadik Birodalomba.
  • Müncheni egyezmény

    Müncheni egyezmény
    Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
  • Kristályéjszaka

    Kristályéjszaka
    A kristályéjszaka, másnéven novemberi pogromok központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9–10-én. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta.
  • Lengyelország megtámadása

    Lengyelország megtámadása
    Adolf Hitler megtámadta Lengyelországot 1939. szeptember 1-jén, és ezáltal kezdetét vette a második világháború. A német hadsereg és a légierő a Blitzkrieg, vagyis a villámháború stratégiáját alkalmazva támadta meg Lengyelországot.