-
Period: to
Béke évek
A két világháború közötti békeidőszak -
Period: to
Második Kínai-Japán háború
Katonai konfliktus volt a Kínai köztársaság és a Japán birodalom között. Kína nem egyedül nézett szembe a japán csapatokkal. 1937 és 1941 között Németország, 1938 és 1940 között a Szovjetunió és a háború hátralévő részében az Amerikai Egyesült Államok támogatta katonailag. Kína ennek ellenére nem jelentett nagy akadályt a Japán Birodalmi Hadseregnek, és pár hónapon belül elesett a főváros, Nanking is, ahol hat héten át tartó mészárlást rendeztek -
Első Bécsi döntés
Első bécsi döntés: Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt, amelyet Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak. -
Független Szlovákia megalakulása
Az Első Szlovák Köztársaság a hitleri Németország által létrehozott bábállam volt, amely 1939. március 14-től 1945-ig létezett. Hitler Jozef Tiso, szlovák politikust állította választási helyzet elé, hogy kinyilvánítsa országa Csehszlovákiától való függetlenségét. A függetlenség kinyilvánítása után egy nappal március 15-én német csapatok megkezdték a bevonulást Csehországba. Ugyanezen napon magyar csapatok ellenőrzésük alá vonták Kárpátalját. -
Cseh-Morva protekturátus
a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus (védnökség). A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták. -
Garancia a Lengyel határokra
Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállal a Lengyel határok biztosítására. -
Albánia megszállása
Mussolini döntést hozott Albánia okkupációjáról. Március 25-én ultimátumot intéztek Tiranához, azt követelve, hogy egyezzen bele Olaszország bevonulásába. I. Zogu visszautasította országa gyarmatosítását, így 1939. április 7-én Mussolini csapatai lerohanták Albániát. Némi ellenállásba csak Durrës térségében ütköztek. Zogu nem akart az olaszok bábjává válni, így április 8-án családjával együtt előbb Görögországba menekült, végül Londonban telepedett le. -
Acélpaktum
Olaszország és Németország megköti az ún. acélpaktumot a katonai felkészülésről és együttműködéséről. -
Molotov–Ribbentrop-paktum
Kiegyeztek hogy egymásnak nem ártanak semmilyen formában. Volt egy titkos része a szerződésnek amiben felosztották egymás között Kelet Európát. -
Francia segítség Lengyeleknek - ígéret
Franciaország megígéri a Lengyel kormánynak, hogy szükség esetén védelmet/segítséget nyújt nekik. (távolság miatt nem fogják tudni betartani-földrajzi problémák) -
Németország megtámadja Lengyelországot
Második világháború kezdete.
Németek követelik a Danzingi folyosót a Lengyelektől. 1939.09.01. Hitler rádióbeszédbe bejelenti, hogy "visszatámad" Lengyelországra. -
Period: to
II. világháború
A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. -
Hadüzenet
Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen a Németeknek. -
Szovjet támadás
Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, ezzel a Lengyel kormányt nyugatra kényszerítette. -
Varsó elesett
Németország befejezte a Lengyel ország elleni háborút, megkezdődött az ország felosztása -
Német-Szovjet baráti szerződés
A Német Birodalmi Kormány és a Szovjetunió Kormánya a lengyel állam szétesése után kizárólagos feladatuknak tekintik, hogy helyreállítsák ezeken a területeken a nyugalmat és a rendet, és biztosítsák az ott élő nemzetiségeknek a népi sajátosságaiknak megfelelő létet.
Molotov-Ribbentrop-paktum megerősödik -
Téli háború kezdete
Szovjetunió hadüzenet nélkül támadást indít Finnország ellen. -
Period: to
Téli háború
A téli háború 1939. november 30-án kezdődött, három hónappal a II. világháború kitörését követően. A hadműveletek a szovjet csapatok hadüzenet nélküli támadásával indultak meg, aminek közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt. -
Téli háború terület átadás
Finnország békekötésre és területek átadásokra kényszerül. -
Weserübung hadművelet
Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. -
Westfeldzug
Németország megtámadja Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot és Franciaországot -
Churchillt nevezik ki Nagy-Britannia miniszterelnökévé
Kormányt alakít Londonban. A hadi tapasztalatokkal is rendelkező Churchill – az Admiralitás Első Lordja, majd ezredparancsnok volt Franciaországban az első világháború idején – a század eleje óta a brit közélet egyik legjelentősebb alakja volt, aki már 1934 óta a brit hadsereg megerősítését, a háborúra való felkészülést sürgette. -
Hollandia kapitulál
Dél-Hollandia hamar elesett, de Rotterdamnál a Maas folyó átkelőjénél ismét feltartóztatták a Wehrmachtot. Ezért a Luftwaffe terrorbombázást hajtott végre Rotterdam ellen, amelyben 900-an meghaltak, 78 ezren hajléktalanná váltak, a belváros pedig teljesen elpusztult. Miután a németek megüzenték, hogy a következő bombázás helyszíne Utrecht lesz, a holland kormány május 15-én kapitulált. -
Brit erők kimenekítése
Brit Expedíciós hadsereg parancsnoka 1940. május 26-án elrendelte a brit erők kimenekítését Franciaországból. Az evakuálásra váró brit erőknek a parancs szerint a Dunkerque melletti partszakaszon kellett gyülekezniük. -
Period: to
Dunkerque-i csata
A dunkerque-i csata a második világháború egy nagy ütközete volt 1940. május 26. és június 4. között. A harcoló felek a La Manche csatorna partján védekezésbe kényszerült francia–brit szövetség, illetve a Harmadik Birodalom Belgiumba betörő csapatai voltak -
Belgium kapitulál
Franciaország elleni hadjárat.
Németek elfoglalják Belgiumot -
Dunkerque-i csata vége
A dunkerque-i csatában megsemmisültek a szövetséges hatalmak főerői. Franciaország elveszítette hadseregének legütőképesebb alakulatait. A csata után hitét vesztett Franciaország gyakorlatilag nyitva állt a német hadak előtt. Nagy-Britannia súlyos, de nem megsemmisítő vereséget szenvedett a csatában. A Dynamo hadművelet során evakuált 330 000 katonát pedig rövid időn belül sikerült ellenállásra képes új hadsereggé fejleszteni. -
Norvégia kapitulál
A norvég kormány és király elmenekültek az országból,
Quisling Német báb kormányt alakít. -
Olaszország hadat üzen
Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak -
Bevonulás
Németek bevonulnak Franciaország fővárosába, Párizsba, ezzel térdre kényszerítve a Franciákat. -
Szabad Franciaország mozgalom
Londonban: De Gaulle tábornok vezetésével létrejön a Szabad Franciaország mozgalom. -
Compiègne-i fegyverszünet
A második compiègne-i fegyverszüneti egyezményt 1940. június 22-én, 18.50-kor írták alá a Harmadik Birodalom és a Francia Köztársaság képviselői a Compiègne város közelében állomásozó vasúti kocsiban. Az egyezmény értelmében.[1] Franciaországot három zónára osztották: egy német és egy olasz megszállási zónára és a Vichy-kormány (németbarát bábkormány) fennhatósága alá tartozó, névleg önálló szabad zónára (zone libre). -
Besszarábia bevonulás
Szovjetek bevonulnak Románia (Besszarábia) területére. -
Period: to
Balti államok
A Szovjetunióhoz csatolják a Balti államokat: Litvánia, Lettország, Észtország -
Oroszlánfóka hadművelet- Légi csata
Németország bebiztosítva Európai területeit megkezdi, Anglia elleni támadásait. Először légi úton. -
Period: to
Seelöwe hadművelet
Az „Oroszlánfóka” hadművelet (németül Unternehmen Seelöwe) a Harmadik Birodalom Nagy-Britannia megszállásáról szóló terve volt a második világháborúban, 1940 tavaszán. Több részműveletből és előkészítő műveletből állt. -
Második bécsi döntés
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereg is mozgósításra került. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt. -
Olasz támadás Egyiptom ellen
Az Egyiptom elleni olasz hadjárat egy brit és Szabad Francia Erők elleni olasz támadás volt a második világháború sivatagi háborújában. Az offenzíva célja kezdetben a Szuezi-csatorna megszerzése volt. Ehhez a Líbiában tartózkodó olasz csapatoknak át kellett volna kelnie Egyiptom északi részén, hogy elérjék a csatornát. Számos késés után a támadás célja megváltozott. Végül az lett a cél, hogy az olasz csapatok benyomulnak Egyiptomba, és megtámadnak mindenkit, aki hátráltatná az előrenyomulást -
Angliai csata vége
A német veszteségek arra a döntésre késztették a német vezetőséget, hogy leállítsák a Seelöwe hadműveletet. A hadműveletet nem tekintik sikertelennek de a mostani helyzetben nem kivitelezhető. Első alkalom, hogy nem a német oldal nyer csatát. -
Háromhatalmi szerződés
A háromhatalmi egyezményt a három tengely-nagyhatalom, Japán, Németország és Olaszország kötötte meg Berlinben, 1940. szeptember 27-én, tízéves időtartamra garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását -
Görög-Olasz háború
A görög–olasz háború a Balkán-félszigeten, Görögország és Albánia területén zajlott az olasz és a görög haderő között a második világháború második évében. -
Period: to
Görög-Olasz háború
10.28-án indult meg az olasz támadás, mely a kezdeti sikereket követően megakadt. A kisebb létszámú, görög alakulatok heves harcokat követően megállították az olaszokat, majd ellentámadásba átmenve behatoltak Albániába. A háború további hónapokon át folyt, de a fáradt és demoralizálódott olasz csapatok nem bírtak komolyabb áttörést végrehajtani. A decemberben megindított nagy erejű görög támadást követően az olasz vereség elkerülhetetlennek látszódott, de ezt a német beavatkozás megakadályozta -
Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt
- március 11-én írta alá Roosevelt amerikai elnök az ún. kölcsönbérleti törvényt, ami lehetővé tette a korábban semlegességet fogadó Egyesült Államok számára, hogy fegyvereket szállítson azon országoknak, amelyeket fontosnak tartott biztonsága szempontjából.
-
Jugoszlávia kapitulációja
-
Barbarossa hadművelet
A Barbarossa hadművelet a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadó hadművelet fedőneve volt. -
Period: to
Kijevi csata
A kijevi csata a német történetírásban kialakult elnevezése a második világháború idején Kijev körzetében lezajlott 1941 őszi összecsapásoknak, melyben a német csapatok körbezárták a Vörös Hadsereg csapattesteit. -
Szevasztopol ostroma
Szevasztopol ostroma a második világháború keleti frontjának egyik fontos csatája, mely 1941. október 30-án kezdődött, és 1942. július 4-én ért véget, bár a németek számára a kisebb ellenállási gócok felszámolása késő őszig elhúzódott -
NÉMET-OLASZ-JAPÁN KATONAI SZÖVETSÉG
A hármasszövetség tagiai kötelezettséget vállaltak, hogy
egymást minden politikai, gazdasági és katonai eszközzel kölcsönösen támogatják -
Period: to
Sztálingrádi csata
A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt. A Sztálingrád szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. -
Torch hadművelet
A Torch hadművelet 1942. november 8-án vette kezdetét Eisenhower tábornok parancsnoksága alatt. A szövetségesek 650 hajója és 65 000 katonája vett benne részt. Céljuk Marokkó, Algéria és Tunézia elfoglalása és ezáltal az Afrikakorps két tűz közé szorítása volt. -
Margarethe hadművelet
Margarethe hadművelet (németül Unternehmen Margarethe, ténylegesen Margarethe I), mely a Magyar Királyság fontosabb területeinek német katonai megszállása volt a második világháború utolsó előtti évében, 1944. március 19-én, vasárnap. -
D-nap
A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban. -
Period: to
Varsói felkelés
A varsói felkelés a náci Németország által megszállt lengyel fővárosban 1944. augusztus 1-jén kitört általános felkelés volt, melyet az Armia Krajowa irányított a német megszálló csapatok ellen. A felkelés kirobbantását arra az időpontra időzítették, amikor a szovjet csapatok megközelítették Varsót -
Ideiglenes Nemzeti Kormány
A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között. -
Nero-rendelet
A Nero-rendeletet Hitler bocsátotta ki , amely elrendelte a német infrastruktúra megsemmisítését, hogy megakadályozzák a szövetséges haderők általi használatát, mivel azok mélyen behatolnak Németországba . -
Meghal F. D. Roosevelt. Utóda H. Truman
Warm Springs-ben meghalt a magas vérnyomással és súlyos szívproblémákkal küszködő Franklin Roosevelt. Roosvelt az egyetlen politikus volt, akit négyszer választottak meg az Egyesült Államok élére. -
Győzelem
A 8-áról 9-ére virradó éjjel aláírják a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában május 8-a, a Szovjetunióban május 9-e a győzelem napja.
