-
Forradalmi hullám kialakulása a központi hatalmak területén.
Munkásság forradalmi megmozdulásai: gyár és földfoglaló mozgalmak. Emellett kommunista és nacionalista eszmék törnek felszínre, miszerint a baloldal a hibás a háború elvesztéséért. (Létre jön a Tanácsköztársaság.) -
Felkelések
-Baloldali felkelések: 1918-19. berlini munkásfelkelés
-Jobboldali felkelések: 1920. Kapp-puccs -
Népszövetség
Az államok nemzetközi szervezete 1919-1946 között. Wilson am. elnök kezdeményezésére, a párizsi békekonferencia határozata alapján alakult meg, alapokmányát 1919.ápr.29-én fogadták el. A genfi székhelyű évente összeülő Közgyűlésében minden tagállam 1 szavazattal rendelkezett. Tanácsának állandó tagja volt a működésének teljes ideje alatt Nagy-Britannia és Franciaország, 1933-ig Japán, 1926-1933 között Németország. és 1934-1939 között a Szovjetunió, s 3 évre választottan 9 ország. -
Period: to
korszak
-
Nemzetközi helyzet 1920-ban
A nagyhatalmak újra rajzolják Európa térképét, gazdasági, politikai érvek döntenek a határok meghúzásában, etnikai elrendeződést nem veszik figyelembe, céljuk Németország meggyengítése volt. Ezenfelül Monarchia felbomlásával kis nemzetállamok jönnek létre Kelet-Európában. -
Kisantant megalakulása
- június 7-én írta alá Take Ionescu román külügyminiszter a Jugoszláviával kötött együttműködési egyezményt. A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
-
Nemzeti Fasiszta Párt
Benito Mussolini 1921-ben megalapította a Nemzeti Fasiszta Pártot, ami a Náci Párthoz hasonlóan szélsőjobboldali párt volt. A Fasizmus tekintélyuralmi rendszeren alapult. Mussolini a kommunistákat tartotta a legfőbb ellenségének. -
Szovjetunió létrejötte
- december 30-án megalakult a Szovjetunió, mely Lenin elképzelése alapján “független” államok szövetségeként jött létre. A gyakorlatban azonban ez a függetlenség formálissá vált, hiszen a tagállamok semmilyen politikai önállósággal nem rendelkeztek.
-
Sörpuccs
A müncheni sörpuccs Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben, ami 1923. november 8. estétől november 9. kora délutánig tartott. -
Locarnói egyezmény
A versailles-i béke megerősítése. Németország az elveszett területek ellenére lemond a revans politikáról, és elfogadja a versailles-i békét. -
Briand-Kellogg paktum
Briand francia külügyminiszter, és Kellogg USA- i külügyminiszter szerződése. Briand azért fordult hozzá, hogy egy kétoldalú szerződést kössenek, de Kellogg izolacionista politikát folytatott, és nem akart ilyenbe belemenni. Ezért bevont még kb 60 tagállamot. A paktum szerint az országok a nézeteltéréseiket háború helyett diplomáciai útón fogják lerendezni. -
Gazdasági világválság 1.rész
- október 24-én, csütörtökön reggel a New York-i tőzsdén látványosan nagy értékű és nagy mennyiségű részvényt dobtak piacra. Erre szinte azonnal mindenki eladott, és meredeken zuhantak az árak. A nap közepére már teljes lett a pánik, a tőzsde összeomlott. A Wall Street összeomlása után a válság kiterjedt a bankokra, az iparra és a mezőgazdaságra is. Sorra zárták be kapuikat a gyárak, elbocsátották a munkásokat, és ezzel tovább szűkült a fizetőképes kereslet.
-
Gazdasági világválság 2. rész
Óriásira növekedett a munkanélküliség. Az Egyesült Államokban 13 millió munkanélkülit regisztráltak. Elszabadult az infláció. Mivel az Egyesült Államok ekkor már a világ legnagyobb hitelezője volt, az amerikai tőkepiac összeomlása magával rántotta azokat az országokat, amelyeknek a gazdasága – közvetve vagy közvetlenül – valamilyen mértékben az amerikai befektetéseknek köszönhetően működött. A válság különösen azokat az országokat sújtotta, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le. -
Hitler szerepe Németországban
-Hitler csoportja a 20-as években kezdi meg működését. -1933-ban Hitlert kancellárrá választják (nem alkotmányos úton kerül hatalomra).
-Hindenburg halála után (1934) Hitler megszüntette az elnöki tisztséget és magát Führerré (birodalmi vezér) nyilvánította.
-Megkezdődik a totális fasiszta állam kiépítése (végrehajtó hatalom teljesen bekebelezi a törvényhozó hatalmat, összes politikai pártot és szervezetet feloszlatják). -
Hosszú kések éjszakája
A hosszú kések éjszakája az NSDAP által 1934. június 30. és július 2. között végrehajtott politikai gyilkosságok sorozata. Az akció során meggyilkolták a náci párt „baloldali”, frakciójának vezető alakjait, a névadójukkal, Gregor Strasserrel együtt, valamint közismert náciellenes konzervatív ellenfeleket. -
Német csapatok bevonulása Ausztriába
Az Anschluss Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt. 1938. március 12-én a német hadsereg, a Wehrmacht bevonult Ausztriába, ám harcokra nem került sor. Részben azért, mert Németország előzőleg politikai nyomást gyakorolt az 1934 óta diktatúrában élő országra, részben pedig azért, mert március 11-én Bécsben az osztrák náci párt megbuktatta az osztrák ausztrofasiszta kormányt. -
Kristályéjszaka
A kristályéjszaka, más néven novemberi pogromok központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9–10-én. Az akcióra ürügyként egy Franciaországban szolgáló német diplomata, Ernst Eduard vom Rath meggyilkolása szolgált. -
Hitler bevonulása Prágába
- március 15-én vonultak be a náci Németország csapatai a müncheni konferencián megcsonkított „maradék” Csehország területére, ezzel pedig a Versailles-ban létrehozott csehszlovák állam gyakorlatilag megszűnt létezni.