-
Polgárháború
A polgárháborút 1939-ben Francisco Franco vezetésével a nacionalisták nyerték meg. Egyes források szerint ez volt a második világháború főpróbája -
Molotov–Ribbentrop-paktum
Megkötötték a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékát úgynevezett „érdekszférákat” határozott meg a Szovjetunió és Németország között.[28] A szovjet érdekszférába került északon Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország, délen a Romániához tartozó Besszaráiba, valamint Bukovina északi területei. Lengyelországot a megállapodás értelmében felosztották a két érdekszféra között. -
Legyeloszág megtámadása
Az első harci eseményre 1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor került sor, amikor a német légierő (Luftwaffe) bombázni kezdte a lengyelországi Wieluń városát.Ezzel az eseménnyel kitört a második világháború. -
Furcsa háború
Az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott, hogy Lengyelországot nem hagyják Csehszlovákia sorsára jutni. 1939. szeptember 3-án ultimátumot küldtek Németországnak, amely a hadműveletek leállítását és a tárgyalások felvételét követelte. Mivel ez nem valósult meg, az Egyesült Királyság és Franciaország is hadat üzent Németországnak, de kisebb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért hívják ezt furcsa háborúnak. -
Lengyel hadsereg megsemmisült
A német Wehrmacht gyors ütemben nyomultak előre, a keményen küzdő, de korszerűtlenségük miatt esélytelen lengyel erőkre.Szeptember 17-én a szovjet haderő is átlépte a határt és megszállta a Molotov–Ribbentrop-paktumban megállapított területeket. Lengyelország sorsa ezzel véglegesen megpecsételődött és hadserege megsemmisült. Szeptember 27-én Varsó kapitulált. Lengyelországot pedig a németek és a szovjetek felosztották egymás között, és ezzel megszűnt a keleti front. -
Hollandia megtámadása
Ezen a napon 5:30 perckor kezdetét veszi a német támadás. Német ejtőernyősöket dobnak le Hollandiába.Megsemmisítő vereség. -
Belgium megtámadása
A német Wermacht elterelés képpel bevonul Belgiumba hogy megtévessze a katonákat. De eközben a valódi offenzívát az Ardenneken keresztül teszik meg. -
Dunkerque
-
Period: to
Dunkerque
A dunkerque-i csata a második világháború egy nagy ütközete volt 1940. május 26. és június 4. között. A harcoló felek a La Manche csatorna partján védekezésbe kényszerült francia–brit szövetség, illetve a Harmadik Birodalom Belgiumba betörő csapatai voltak. A csatához szorosan kötődik a brit Dinamó hadművelet, azaz a dunkerque-i evakuáció, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára. -
Angliai csata
A második világháború és valószínűleg az egész világtörténelem legnagyobb légi háborúja 1940 július 10 és október 31 közt zajlott Nagy-Britannia felett. A németek meg akarták semmisíteni az angol légierőt, hogy aztán a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni a szigetországban.A német légitámadást a Ruhr-vidék ellen indított első angol bombázások előzték meg. Göring parancsára megindult a délkelet-angliai brit kikötők, repterek és radar állomások bombázása. -
Párizs eleste
Június 10-én a francia kormány nyílt várossá nyilvánította Párizst, bár a főváros felé vezető utakat megerősítették. A német 18. hadsereg ekkor a francia főváros ellen fordult, és több helyen sikerült áttörnie a francia védelmi vonalakat. A francia főváros végül június 14-én esett el! A párizsiak tömegesen menekültek, de akik nem akartak vagy nem volt erre lehetőségük, meglepetéssel tapasztalták, hogy a megszálló német katonák az esetek nagy többségében udvariasan viselkedtek velük. -
Fegyverszünet
első világháborús hős, Henri Philippe Pétain marsall vette át a miniszterelnök helyét, aki rádióüzenetében bejelentette, hogy fegyverszünetet fog kérni Németországtól. Hitler, amint meghallotta, hogy a franciák a megadásról akarnak tárgyalni, a compiègne-i erdőt jelölte ki helyszínül. A fegyverszüneti egyezmény aláírására 1940. június 22-én került sor. -
Angliai csata vége
Szeptember végén Hitler kezdte belátni hogy nem tudja megsemmisíteni az angol légierőt, sőt a Luftwaffe veszteségei már olyan nagy volt hogy ha folytatja a támadásokat, azzal kétségessé teszi a háború folytatását is. Márpedig a Führer még csak azt követően tervezte megtámadni a hatalmas Szovjetuniót, amihez nagyon sok harcképes bombázóra és vadászgépre volt szüksége. Végül szeptember 17-én hivatalosan is elhalasztották az Oroszlánfóka hadműveletet, Anglia bombázása még egy hónapig folytatódott. -
Szíria elleni háború
A hadművelet előkészítése során Németország és szövetségesei a tartalékokkal együtt és 1941. június 22-én mintegy 3,5 millió katona indított támadást a Szovjetunió ellen. Kezdeti német sikerek után jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, elfoglalták a Szovjetunió európai felének nagy részét, azonban a Vörös Hadsereg sikerrel állította meg a Wehrmacht legerősebb támadásait, és megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Moszkvát, illetve Leningrádot. -
Jugoszlávia szétesése
A náci Németország 1941. április 6-án megtámadta Jugoszláviát. A Magyar Királyi Honvédség április 12-ére időzítette az offenzíva megindítását, a mozgósításra csak 9 nap állt rendelkezésre. A jugoszláv légierő azonban még jóval a magyar csapatok megindulása előtt, április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. -
Angol-szovjetunió németellenes megállapodás
-
Atlanti Charta
Az Atlantic Charter (Atlanti Alapszabály) az Amerikai Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt és a Nagy Britannia miniszterelnöke Winston Churchill által 1941. augusztus 14-én aláírt dokumentum, melyben a két állam kijelenti, hogy a háború során nem szeretné növelni területeit.
