-
Period: to
KEZDET
-
SZÜLETÉS
Glatter Miklósként látta mega a napvilágot 1909. május 5-én a mai újlipótvárosi Kádár utca 8-ban. Születése édesanyja, Grosz Ilona és fiú ikertestvére életébe került. -
Period: to
GYERMEKKOR
Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) utazó kereskedőként tartotta el a családját. Egy nővére volt, Klára. Édesapja, családtagjai tanácsát követve, 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi zsidó származású Molnár Ilona lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. A költő az öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott. -
SZOMORÚ IGAZSÁG
- július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és testvére, Ágika, a féltestvére.
-
Period: to
IFJÚKOR
Ekkortájt már érdeklődött az irodalom iránt, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel. -
ELSŐ PUBLIKÁCIÓ
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap Mi szeretnék lenni? címmel. -
Period: to
EGYETEMI ÉVEK
Radnóti 1935. szeptember 2-án szerepelt először a Magyar Rádióban.
Egyetemi tanulmányait 1936-ban fejezte be: pedagógiai és filozófiai vizsgát tett, s magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet nyert. Mindezek ellenére soha nem tudott középiskolában elhelyezkedni, alkalmi munkákból kellett megélnie, a nagybátyjától kapott apanázson felül. -
HÁZASÉLET
- augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, akivel a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ott élt haláláig.
-
ELSŐ MUNKASZOLGÁLAT
- szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát, bevonult Isaszegre, majd innen ment tovább, majd érkezett meg Szamosveresmartra. A második bécsi döntés alapján elbontották a román erődítésrendszer drótsövényeit a vasoszlopokkal együtt a magyar–román határvonalon. Október 22-től irodai munkát végzett. Tasnád érintésével került vissza Budapestre december 18-án. Sárga karszalagot első munkaszolgálata alatt hordott, ezen időszakról naplót vezetett.
-
MÁSODIK MUNKASZOLGÁLAT
- július 1-jén vette kezdetét. Margittán telefonoszlopok földbe ásásával foglalkoztak. A hatvani cukorgyárában dolgozott munkavezetői beosztásban, majd egy újpesti ládagyárba osztották be. Hétvégék alkalmával hazalátogathatott otthon aludhatott. Karácsonytól újévig töltötte szabadságát otthon. Munkaszolgálata során sárga karszalag viselésére kötelezték. Március 23-án munkahelyi baleset érte, ennek következtében a kezét nem tudta használni, innentől fogva kapuügyeletesi feladatkört bíztak rá.
-
Period: to
HITÉLET
A költő már korábban is elhatározta, hogy a krisztusi korba érvén, harmincnegyedik életéve betöltése előtt felveszi a keresztséget. Ezen döntését nem befolyásolta politikai megfontolás, a zsidótörvények miatt már előnyben ezáltal nem részesülhetett, lelki igénye, meggyőződése okán döntött így. Tudta, hogy nagybátyja nem örül annak, ha felmenői hitét elhagyja, ebből kifolyólag úgy érezte, hogy megkeresztelkedését követően nem tarthat igényt a havi járandóságára, ezért arról lemondott. -
HARMADIK MUNKASZOLGÁLAT
- május 20-án vonult be Vácra, majd onnan marhavagonokban indultak Szerbiába. Június 1-jén érkeztek a jugoszláviai Bor közelébe. Ott rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Fehér karszalagot kellett viselnie, a keresztény vallásúak megkülönböztetéseként. A lágerparancsnok engedélyt adott arra, hogy a munkaszolgálatosok minden vasárnap kulturális műsort állíthassanak össze. Másodiknak jelentkezett Radnóti Miklós, aki elszavalta a Nem tudhatom című versét, amely nagyon tetszett mindenkinek.
-
Period: to
HALÁLA
A már járni sem tudó Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült volt. A beteg munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit – egyetlen győri kórház sem fogadta be. Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede parancsára, Tálas András 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtte agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt -
HALÁLA
- november 4-én vagy november 9-én hunyt el.
-
BORI NOTESZ
- június 23-án az abdai exhumálásnál, a 22 kihantolt férfitest között megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy ceruzával teleírt notesszel a viharkabátja zsebében. A füzet 1. oldalán, öt nyelven a következő sorok álltak: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére!" Szalai Sándor szociológus 1945 elején érkezett haza a fogságból és átadta a verseket Ortutay Gyulának.
-
VÉGTISZTESSÉG
Holttestét, illetve annak feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták