Jókai Mór élete és írói munkássága

Születése

Feb 18, 1825

Jókai Mór 1825 február 18-án született Komáromban. A fiú Jókay Móric néven született, ma ismert nevét csak késöbb vette fel. Anyja,Pulay Mária, Apja, Ásvai Jókay József, aki nemesi családból származott és ügyvédként dolgozott, így anyagilag jó szituációban voltak.

Gyermekkor

1837

Elősször Komáromban kezdte iskoláit, később elküldték német szóra a pozsonyi evangélikus gimnáziumba, majd a komáromi református iskolában tanult. Már fiatalon is érdeklődött a művészetek iránt. (festészet, költészet) Saját művei meg is jelentek az iskola érdemkönyvében. Jókai egy szenvedélyes gyerek volt, de kisebb koréban gyakran volt beteg.

Késöbbi tanulmányai

1845

Kecskeméten tanult jogot, Itt ismerte meg az alföldi tájat és jó barátját, Petőfi Sándort. Jókainak nehéz döntése volt a költészet és a jogi karriere között. Végül Pestre ment tanulmányait befejezni, ezután Asztalos István komáromi ügyvédnél volt patvarián egy éven keresztül.

Első regénye és pesti élete

1846

Petőfi Sándor bevezette a fővárosi fiatal írók társaságába; a húszéves jurátus jobban érezte magát a Pilvax-kávéház irodalmi asztalánál, mint az ügyvédi irodákban vagy a bírósági szobákban.
Petőfi Sándor bevezette a fővárosi fiatal írók társaságába. Jókai jobban érezte magát a Pilvax-kávéház irodalmi asztalánál, mint az ügyvédi irodákban vagy a bírósági szobákban.

Első házassága - Laborfalvi Róza

1848

Legenda szerint kettőjük 1848 március 15.-e estéjén a Bánk Bán dízselőadásán ismerkedtek meg, ahol Jókai Beszédet tartott és Róza kokárdát tűzött ki mellére. Az ekkor már gyerekes 31 éves Róza és 23 éves Jókia szerelemben estek. Viszont az évek során kapcsulatok romlil, késöbb Jókai inkább már fiatalabb nők felé érdeklődött.

A Forradalomban

1849

Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő a márciusi ifjak tagjaként lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Ezzel politikai munkálatai is elkezdődtek.

Politika

1863

1863-ban elkezdte politikai napilapját, a Hont. Munkásságát mefigyelte a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság is. Az előbbi 1858-ban, az utóbbi 1860-ban választotta tagjai közé. 1861-ben a siklósi kerület országgyűlési követe lett. Ezúton sokáig járt a parlamentbe.(1861)

Művei

1870

1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt meg. Munkái közül a legismertebbek: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony.

Róza halála

1886

Róza tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és 1886. november 20-án, hajnali négy órakor meghalt a Sándor utca 36. számú házban. Jókai nagyon magányosan érezte magát. Annyira magányos volt, hogy nevelt lánya és férje Feszty Árpád odaköltözött hozzá egy időre és gondoskodtak Jókairól.

50 éves írói jubileum

1894

Az ország közösen ünnepli Jókai 50 éves írói jubileumát. Az átlagos magyarokon kívül a szerb és a bolgár fejedelem is gratulál és ajándékokkal lepik meg Jókait. Emellett még szépirodalmi munkáit kiadják egy 100 kötetből álló verzióban.

Második házassága - Nagy Bella

1899

Jókai 13 évvel első felesége, Laborfalvi Róza halála után vette feleségül a húszéves színésznőt, Nagy Bellát, akinek karrierjét ő maga indította el annak idején, és egyengette halála napjáig. Az író egész családját és barátai társaságát is felzaklatta, olyannyira, hogy végül Jókai szinte minden kapcsolatot megszakított velük.

Halála

May 5, 1904

Jókai 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. Végül egy tüdőgyulladás okozta halálát. Örök nyugalomra a Kerepesi temetőben helyezték. Végrendelet szerint Bella örökölte tulajdona nagy részét.