-
Pavlov kísérlete 1897.
Pavlov kutyákkal végzett klasszikus kísérletében feltételes reflexet alakított ki az állatnál. Az emberi és az állati viselkedés feltétlen és feltételes reflexekből épülnek fel. A feltétlen reflexek velünk születettek, akaratunktól függetlenül működnek és ingerspecifikusak, azaz adott inger hatására automatikusan kiváltódik (pl. Pavlov kísérletében a kutya táplálékra adott nyálelválasztása). A feltételes reflexek, akaratunktól függően működnek és tanulás révén alakulnak ki. -
Ivan Pavlov (1849-1963)
A klasszikus kondicionálás, illetve a feltételes reflex jelenségének felfedezéséért 1904-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. -
Behaviorizmus kezdete 1913.
A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely a viselkedést tekinti az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának, a környezeti feltételek a tanulás révén a viselkedést, a személy viselkedése a környezetet befolyásolja. A tanulás itt, az operáns és klasszikus kondicionálás mellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet.
RANSCHBURG Pál: Behaviorizmus és pszichológia. In: Kardos Pál (szerk.): Behaviorizmus. Budapest, Gondolat, 1970, 119-137. -
Skinner (1904-1990)
Úttörő munkát végzett a kísérleti pszichológia és a behaviorizmus területén. Számos vitatható munkát írt pszichológiai viselkedésmódosító technikákról, főként a kondicionálásról, a társadalom fejlődése és az emberek boldogságának növelése érdekében. Az ő nevéhez fűződik az operáns kondicionáló kamra, valamint a Radikális behaviorizmus. Saját kísérleti pszichológiai iskolát alapított. -
Kognitivizmus 1960.
A tanulás didaktikailag gondosan tervezett tananyagok feldolgozását, problémahelyzetek prezentálását jelenti. A tanulás tárgyát, tartalmát készségek és képességek gyakorlás révén történő kialakítása, procedurális tudás átvitele képezi. A tanítás módszere a didaktikailag feldolgozott problémák megoldásának elősegítése. A kognitív pszichológiában a tudás vált az egyik középponti fogalommá. A tanár megfigyel és segít, tutor szerepet tölt be. -
Jean Piaget (1896-1980)
Svájci pszichológus és ismeretelmélet-teoretikus. Felfogása szerint a pszichés fejlődés a világ megismerő ábrázolásának és szemléltetésének (kognitív reprezentációjának, illetve rekonstrukciójának, lásd konstruktivizmus) folyamatos differenciálódásán keresztül valósul meg.
NAGY József: XXI. század és nevelés. Budapest, Osiris, 2002 -
Konstruktivizmus 1980.
A tanulás tárgyát, tartalmát komplex helyzetek értelmezését, a valós problémák megoldásában való részvétel jelenti. A tanulás esettanulmányok és laboratóriumi munka alapján, projekteken dolgozva, társas kollaboráció révén történik. A tanár együttműködő és együtt-tanuló társ, partner. -
Konnektivizmus 2005.
A konnektivizmus tanulásszemléletére jellemző, hogy a „tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információcsere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenységrendszerré válik.
http://www.slideshare.net/kulcsi/mi-a-konnektivizmus
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf -
George Siemens (1970-)
George Siemens publikált egy összegző cikket az Instructional Technology and Distance Learning 2005 januári számában "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel. Ez volt az első szakmai publikáció, mely definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg.
George Siemens: Connectivism, A Learning Theory for the Digital Age, 2005, január
