-
Tanévnyitó Siklóson
Az I. világháború második évében járunk. A háború alatt az emelkedő árak és a fuvarhiány megnehezítette, szinte lehetetlenné tette a szórványlakók látogatását, az istentisztelet tartását és a szórványban élő gyermekek vallástanítását. A háborúban a hitélet meggyengült.
A férfiak a fronton harcoltak, helyettük az anyák, a feleségek dolgoztak. A tanítók közül is többeket elvittek a frontra. A katonákat beszállásolták, a közbiztonság romlott. Csökkent a liszt, emelkedtek az árak. -
Period: to
A siklósi évek
Siklós a térség gazdasági és kulturális központjává fejlődött a század elejére.1920-ban a községet sok nemzetiség lakta, a horvátok és a szlovákok kevesebb, mint 1 %-át tették ki a lakosságnak, a szerbek 2%-át, a németség 5%-át alkotta a község lakóinak. A többség, 93% magyarnak vallotta magát. Siklós gazdasági helyzetére is negatív módon hatott Trianon, mivel a város iparosai és kereskedői elvesztették természetes piacukat: Horvátországot és a Baranyavári járást. Sokan elköltöztek. -
Az internátus megnyitása
A polgári leányiskolával együtt működött, megfelelve a református oktatás évszázadokra visszanyúló hagyományának. -
Period: to
Spanyolnátha
A spanyol nátha Baranyában is szedi áldozatait. "Messze földről, a tengeren túlról, száguldó közlekedési eszközökön jött hozzánk és még teljesen ismeretlen, értem a spanyol náthát, melynek tünetei: láz, főfájás, hurut, nátha, hátfájás, néha kevés bélhurut s nagy-fokú általános levertség. Complicatiója leggyakrabban tüdőgyulladás, mellhártyalob, ritkán agyhártya és szívbélhártyalob. Bacillusát nem ismerjük, még kevésbé terjedése módját." Dunántúl, 1918. október. -
Őszirózsás forradalom
Az őszirózsás forradalom győztesének kormányához az Petri Elek és Nyáry Pál is bizakodóan viszonyult, a „honmentőt és honépítőt” látta a Magyar Nemzeti Tanácsban, és ezért is csatlakozott a pécsi református egyházközség az 1918. november 1-én
megalakult MNT pécsi szervezetéhez. -
Period: to
Szerb megszállás évei
A Felsőbaranyai Református Egyházmegye és az Alsóbaranyai is, Pécs központtal szerb megszállás alá került. A reformátusok kinyilvánították, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni. A háború okozta veszteségeken túl a szerb megszállás alatti nehézségekkel is szembe kellett néznie az egyház vezetőinek. Bedugultak az állami segélyforrások, az , az egyházi adó nem volt elég a lelkész és a tanító fizetésére. Nem volt kapcsolat a MRE vezetőségével, mivel megszűnt a posta- és személyforgalom is. -
Period: to
Tanácsköztársaság
A Tanácsköztársaság idején számos egyházellenes intézkedés született: az egyházi iskolákat államosították, az egyházi földeket állami kezelésbe vették, a hitoktatást kitiltották az iskolákból. A szembeszegülőket a vörös terror sújtotta, amelynek egyházi áldozatai is voltak. Előfordult, hogy baloldali érzelmei miatt a református fenntartású elemi iskola tanítója egyházi hatósága ellen fordult. -
Trianon
Magyarország elveszítette területének kétharmadát,
lakosságának több mint a felét: 3,5 millió magyart, köztük 1 millió reformátust. Az iskola pedig Alsóbaranyát, azaz a beiskolázásának egyik körzetét. -
Pécsi Református Leánynevelő Intézet
1929-ben az egyházmegye úgy döntött, hogy a Siklósi Református Polgári Leányiskolát Pécsre helyezik
át. Trianon következtében elvesztette Alsóbaranya és Szlavónia magyar református leányait. Az I. világháborút követően a nők munkába állásának lehetőségei is megváltoztak. Így a „papleánykáknak” már a polgári iskolai végzettség nem volt elegendő, érettségit is adó iskolákat kerestek, hogy felsőfokú tanulmányokat is folytatni tudjanak, s önállóan is el tudják tartani magukat. -
Átadják az intézmény tornatermét
A VKM utalt ki az iskola számára tornafelszerelést: 10 bordásfal, 1 ugrószekrény, 2 tornapad, 4 ugrózsámoly, 6 mászórúd, 6 mászókötél, 6 kígyóhorog, 4
vaskonzol, 1 pár magasugró léc, 5 ugróléc, 23 pár buzogány, 1 szekrény, 2 szőnyeg,
kosárlabdaállvány, és hajszalabda. -
II. világháború idején
„Az 1944/45-ös tanévet a háború nehezítette meg. Naponta több ezer menekült kapott itt szállást és ételt. (…) Elpusztult a szertárak jó része, az iskola és az internátus felszerelése, a vízvezeték és a villanyvezeték. Legtöbbet a tornaterem szenvedett. A németek eleinte tömegszállásra használták (..) az oroszok 40 lovat és sok nyomozó kutyát tartottak benne, a bolgárok élelmiszer-raktára lett. (…) Két aknatalálat és géppuskatűz is érte az iskolát, a tető és az ablakok megrongálódtak." -
Államosítás
A Felsőbaranyai Református Egyházmegye iskolafenntartói szerepének az 1948. évi 33. törvénycikk vetett véget, mely elrendelte az egyházi iskolák államosítását. Az Elnöki Tanács 1949. szeptember 5-én kiadott rendelete pedig eltörölte a kötelező vallásoktatást és bevezette a fakultatív hitoktatást, melyet csak az általános iskolákban és általános gimnáziumokban engedélyezett.