-
Rendszerváltás
-
Period: to
A rendszerváltástól a Bokros-csomagig
Az eleve magas érték a rendszerváltást követően ugrásszerűen megnő, amit az 1990-es benzin-ár emelés még tovább fokoz. 1992-től javuló tendencia, a gazdaság "beállni látszik". A vitatott Bokros-csomag újra megugró inflációs adatokat eredményez. 1989 (17%) 1990 (28,9%) 1991 (35%) 1992 (23%) 1993 (22,5%) 1994 (18,8%) 1995 (28,2%) -
Bokros-csomag
-
Period: to
Az infláció megfékezése, majd viszonylagos stabilan tartása
Az inflációs adatok évről évre alacsonyabbak, 2000-re már 10% alatti. 2002-2006 között már viszonylag stabil, nem túl magas értéken áll. 1996 (23,6%) 1997 (18,3%) 1998 (14,3%) 1999 (10,0%) 2000 (9,8%) 2001 (9,2%) 2002 (5,3%) 2003 (4,7%) 2004 (6,8%) 2005 (3,6%) 2006 (3,9%) -
Period: to
Megugró infláció
2006-tól emelkedni kezdett az infláció, mert a választások előtt csökkentett áfák miatt ugyan nem mentek le az árak, de az áfa emelésekor viszont emeltek az áraikon a kereskedők 2007 (8%) 2008 (6,1%) -
2008-as válság
-
Period: to
A válság és az abból való kilábalás
A válság hatására nem nőtt az infláció, 5% körüli értéken maradt, hiszen plusz pénz nem érkezett a piacokra, a jegybanki alapkamat pedig emelkedett. A válságok követően csökkenni kezdett az infláció. 2009 (4,2%) 2010 (4,9%) 2011 (3,9%) 2012 (5,7%) 2013 (1,7%) -
Rezsicsökkentés
-
Period: to
Defláció két éve
A rezsicsökkentés hatására negatív infláció következett be. 2014 (-0,2%) 2015 (-0,1%) -
Period: to
Normalizált infláció évei + Covid kezdete
2016-tól sikerült egy kívánatos szinten tartani az inflációt, amit a COVID első időszaka sem változtatott meg, egészen maj a 2021-es évig, amikor is el kezdtek emelkedni az árak. 2016 (0,4%) 2017 (2,4%) 2018 (2,8%) 2019 (3,4%) 2020 (3,3%) -
COVID felbukkanása