-
10,000 BCE
1. szakasz - a cserekereskedelem előtt
A történelem során először nem kellett a törzsi társadalmaknak kereskedniük, az önellátás kielégítette az igényeket és a nemzetségi struktúra miatt nem kellett egymással kereskedniük. -
3000 BCE
2. szakasz - cserekereskedelem
Az önellátás intézményét felszámolta a specializálódás folyamata, amely során a különböző javakat esetlegesen csak más közösségektől tudtak megszerezni, és emiatt megkezdődött a cserekereskedelem. -
1500 BCE
3. szakasz - árupénz
A csere nehézségét az jelentette, hogy nehéz volt megfelelő cserepartnert találni egy adott termékre. Ezen ok miatt kialakult az árupénz intézménye, amely mindenki számára elfogadható,rendszerint kulcsfontosságú áru volt és lehetett szabványosított értékmérőként használni. Ilyen javak voltak a só, szarvasmarha, teve, kagylók, amelyek az adott környezeti adottsággal is összefüggésbe hozhatóak. -
700 BCE
4. szakasz - fémpénz/készpénz
Az nemesfém megmunkálásának fejlődésével megjelentek az érme alakú fémpénzek. A fémérmék nagy előnye volt, hogy sokkal jobban ellátták a magukat a pénzfunkciókat. Sokkal mobilisabbak voltak, mind tárolás és szállítás terén, elég értékállóak voltak, és könnyen beazonosítható volt az értékük. Az első egységes pénzérmét Lüdia területén adták ki a Kr. e. 7. században, majd tőlük vették át a görögök. -
600
5. szakasz - pénzhelyettesítők
Az gazdasági fejlődés után a nemesfémkészletek egyre inkább kiapadni látszottak, ezért ez a pénzelőállítási mód fenntarthatatlan volt. A kereskedők ezért váltókat adtak ki a fizetési ígéreteik hitelesítésére. -
6. szakasz - hitelpénz
A túl sok kereskedői váltó kezelése komplikációkat okozott, és ezért ezt a feladatot a későbbiekben a bankok vették át, és így jelent meg a bankjegy kifejezés. Majd az állami váltók megjelenése után megjelentek a nemzeti valuták, amelyek egy adott nemzetgazdaságban voltak elfogadottak. -
7. szakasz - számlapénz
Bizonyos készpénzkímélő fizetési eszközök, mint az utazási csekk, a hitelérme és a postautalvány már a 19. században megjelentek. Az informatika fejlődésével megjelent az elektronikus pénzforgalom, ahol a pénz legnagyobb része már csak elektronikusan van nyilvántartva. A pénz elszakad a materiális formájától, és egy számlán lesz folyósítva. Ebben az esetben valamely kereskedelmi pénzintézetnél tárolódik a vagyonunk. -
8. szakasz - kriptovaluták
A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni. Az első kriptovaluta 2009-ben jelent meg, Bitcoin név alatt.