A magyarországi infláció története

  • Period: to

    Infláció

    Definíciója: az átlagos ár szintjének tartós növekedése, mely mellett a pénz vásárlóerejének csökkenése figyelhető meg. Másnéven pénzromlás.
    A kifejezést eredete az 1861-1865 között zajló amerikai polgárháborúra vezethető vissza, ahol a papírpénz nagy mennyiségű növekedésétét követő pénzromlásra, mint a folyamat eredményére referáltak inflációként.
  • Period: to

    Az első inflációs problémák...

    Az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka alatt egészen 1914-ig nem volt megfigyelhető jelenség az infláció. Azonban az első világháború kitörését követően a háború finanszírozása végett a fedezet nélküli pénzkibocsátás és hadikölcsön-kötvények kibocsátásának következményeképpen az első világháború végére már 60%-os volt a pénzromlás mértéke a Birodalom területén.
  • Infláció az I. világháborút követően

    Infláció az I. világháborút követően
  • A magyar korona válsága...

    A magyar korona válsága...
    Az inflációs ráta havi mértéke elérte a 98%-ot.
  • Pengő bevezetése, korona leváltása

    Pengő bevezetése, korona leváltása
    A pengő a II. világháború végéig értékálló valutaként volt jelen a gazdaságban.
  • Period: to

    A pengő inflációja a II. világháború alatt

    Okai:
    1. Győri fegyverkezési program
    2. Háború finanszírozására történő fedezetnélküli pénzkibocsátás
    3. Háborús veszteségek és kiadások növekedése
    4. Az aranyvonat elvesztése
    5. Államháztartás növekvő hiánya Az 1945-ben a pengő elértéktelenedése végett nem tudta betölteni funkcióját, ezáltal kiszorult a napi kereskedelmi forgalomból. Az enberek a pengő helyett más, értékálló valutákat használtak vagy a közvetlen termékcserét módszerével kereskedtek a mindennapokban.
  • A pengő inflálódása a II. világháború alatt

    A pengő inflálódása a II. világháború alatt
  • 1946-os hiperinfláció

    1946-os hiperinfláció
  • Hiperinfláció elszabadulása

    Hiperinfláció elszabadulása
    A forgalomban lévő pengő mennyiség változása a világháború során: 1939. január 1.: 863 millió pengő –>1946. augusztus 1.: 47 quadrillió pengő.
    A hiperinfláció folyamata már 1945-ben jelentkezett Magyarországon, ahol a napi áremelkedés indexe meghaladta az 1%-ot. Az 1946-ban azonban már a világtörténelem eddigi legnagyobb inflációja volt megfigyelhető a magyar pengő esetében. 1946 januárjának napi 2%-os áremelkedése július végére 158 486%-ra hágott, azaz napi 1585x-ös volt az áremelkedés.
  • A forint bevezetése

    A forint bevezetése
    Azonban a pengő lecserélése és a forint bevezetése nem szüntette meg az infláció okait, viszont kezelhetővé tették az infláció növekedését. Az árszínvonal 1946.08.01. és 1946 decembere között 6,22%-kal nőtt. 1949-re a forint kibocsátáskori értékének 40%-át veszítette el.
  • A forint inflációs alakulása 1960-2018-ig

    A forint inflációs alakulása 1960-2018-ig
  • Period: to

    Az olajválságok és hatásuk a forintra

    A stabilizálódott forint visszaesése 1973. októberében kezdődött I. olajválság következtében. Az olajválságnak és a szovjet gazdaságpolitikának köszönhetően megkezdődött a forint gyengülése, az infláció szintje 5%-ra emelkedett. A lakosság életszínvonalának fenntartására, illetve növelésének finanszírozására felvett hitelek ország eladósodásához vezettek. Az 1979-es II. olajválság következtében elmélyült az eladósodás az infláció pedig már a 10%-hoz közelített.
  • Rendszerváltás hatása az inflációra

    Rendszerváltás hatása az inflációra
    Az infláció a rendszerváltást követő gazdasági káoszban megugrott. volt olyan időszak a '90-es évek során amikor az infláció mértéke megközelítette a 40%-ot. Az elszabaduló inflációt az 5 egymást váltó pénzügyminiszter együttes munkája fékezte meg. 1998-ra az infláció mértéke lecsökkent 10% alá, ezáltal sikerült elkerülni a perinfláció bekövetkezését.
  • Az infláció változása a '90-es évektől napjainkig

    Az infláció változása a '90-es évektől napjainkig