-
Az építkezési munkák megkezdődnek
Az áramfejlesztő telep építkezési munkái 1912. augusztus 2-án kezdődtek Reichl Kálmán műegyetemi tanár tervei alapján.
Az építész halála után Borbíró Virgil fejezte be a terveket, a vizet a Dunából nyerő, szénnel fűtött erőmű épületeinek megálmodása nagyrészt az ő nevéhez kötődik. -
Megindul az áramszolgáltatás
Az áramszolgáltatás 1914. június 18-án indult meg. Ez egyben a háromfázisú szolgáltatás születésnapja is Budapesten. -
Az első vezérlőterem
A háború, bár megtörte, de a telep fejlesztését nem állította meg teljesen. 1917-ben új kazánokat és turbina-generátor gépcsoportot helyeztek üzembe, 1918-ban pedig sikerült a BÁV Rt-t is bekebelezni. -
Az első világháború után
A háború befejezése után, az 1920-as években aztán megindult a fejlődés. Újabb kazánokat állítottak fel és megkezdték a II. kazánház felépítését is. Ekkorra alakult ki a telep mai képe, a jellegzetes óratoronnyal, amelyet Reichl halála után Borbíró Virgil tervezett. -
Period: to
Folyamatos bővítés
33 MW-os erőmű 150 MW-ra történő bővítését. A kivitelezést 1926-tól 1931-ig tervezték, de ez 1934-ig elhúzódott. Elkezdődött a III. kazánház építése is, amely bővítéshez gyakorlatilag teljesen át kellett építeni a szénszállítást és a vízkivételi művet is. -
Kapcsolóterem
Az Art Deco irányítóhelység , Reichl Kálmán halála után Bierbauer (Borbíró) Virgil tervei alapján 1928-ban készült el. A páratlanul részletgazdag Kelenföldi Erőmű nem csupán egy technológiai csoda, hanem a korai ipari formatervezés egyik legkiemelkedőbb példája is. Az építmény legfantasztikusabb és legnépszerűbb egysége a vezénylőteremnek nevezett, a vezérlést biztosító, ovális üvegtetővel fedett tér.
Az irányítóhelység 1996-ig működött. -
A III. sz kazánház építése
A bővítéshez gyakorlatilag teljesen át kellett építeni a szénszállítást és a vízkivételi művet is. -
Period: to
A II. világháború
II. világháborúban a Kelenföldi Hőerőművet célzott támadás nem érte (bár ennek ellenére is súlyos károkat szenvedett). Az ostrom után két héttel (!) azonban az egyik gépegységet már sikerült üzembe helyezni, ami egyrészt a Dunai kábelalagút egy épségben megmaradt 10 kV-os kábelének volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a fővárosban 1945-ben egyedül itt maradt meg számottevő széntartalék. -
Ipari üzemek ellátása
A háború után a fejlesztés irányait a tüzelőanyag-váltás (a szén mellett megjelent a fűtőolaj) és az ipari célú forróvíz- és gőz- majd a lakossági célú forróvíz szolgáltatás megkezdése határozta meg. -
Period: to
A hőszolgáltatási igényeknek megfelelően az erőmű átalakul
1962-72 között a hőszolgáltatási igényeknek megfelelően az erőmű teljesen átalakult. Ellennyomású- és fűtőturbinákra cserélték a korábbi kondenzációs technológiát, a távfűtés biztonságát pedig forróvíz-kazánokkal növelték. A szén- és fűtőolaj alapú tüzelést fokozatosan kiváltotta a földgáz.
1972-ben itt helyezték üzembe az ország első gázturbináját is – 32 MWe teljesítménnyel –, amely elsősorban csúcsidőben segítette a villamosenergia-hálózatot. -
Megszűnik a széntüzelés
1980-ban véglegesen megszűnt a széntüzelés, és Kelenföldön befejeződött a távfűtési rendszer bővítése, amely ezáltal az ellátott fogyasztókat figyelembe véve az ország legnagyobb hőkapacitású körzete lett. -
Újabb fejlesztési szakasz
1995-ben újabb fejlesztési szakasz kezdődött: az energetikailag legmagasabb hatásfokot biztosító gázturbina és egy hőhasznosító kazán került üzembe.
A már elavult kazán- és gőzturbina park kiváltási programja 2006-ban fejeződött be. Ekkor vált igazi kogenerációs erőművé Kelenföld. -
Az irányítóhelység befejezi működését
Az erőmű ezen része 2005-ben végleg bezár
