-
Period: to
Bourbon Lajos Ágost
- Lajos Ferdinánd francia királyi herceg és Wettin Mária Jozefa hercegnő harmadik gyermekeként született francia királyi herceg.
- Bár Lajos király eleinte közkedvelt volt, döntésképtelensége és maradisága miatt a francia társadalom egyes rétegei a zsarnokság jelképének tartották.
- Manapság a történészek becsületes, jó szándékú embernek írják le, aki azonban képtelen volt a monarchia megreformálására, a forradalmárok ezért éppen őt kiáltották ki bűnbaknak.
-
Period: to
Maximilien Robespierre
Robespierre arrasi ügyvéd, a francia forradalom egyik legjelentősebb politikusa, akinek neve a jakobinus párt élén a diktatúrával és a féktelen terrorral kapcsolódott össze. -
Period: to
Bonaparte Napóleon
- Francia tábornok, hadvezér, politikus. - 1796. március 27-én sikeres inváziót indított Olaszország ellen. - 1799. november 9-én egy államcsínyt követően ő az Első Francia Köztársaság konzulja lett. - 1804-ben császárrá koronázatta magát, majd katonai diktatúrát vezetett be. - 1811-ben megszületett fia, a reményei szerinti trónörökös: II. Napóleon. - 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. -
A Labdaházi eskü
- június 20-án tették le a francia országgyűlés harmadik rendjének képviselői a labdaházi esküt, mellyel a jelenlévő küldöttek megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára. Az eskü egységesítette a rendi állam lebontására törekvő Nemzetgyűlést, és nagyban hozzájárult a július 14-i forradalom kirobbanásához.
-
Period: to
Francia forradalom
- július 14 1789 májusára összehívja – 1618 után először – az általános rendi gyűlést. A feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét.
-
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása
- augusztus 26-án fogadta el a francia Nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, és az említett dokumentumot még ezen a napon a nyilvánosság elé is bocsátotta. A Nyilatkozat adta az 1791-es francia alkotmány alapját, ezzel együtt pedig megfogalmazta és összegezte az általános emberi szabadságjogok nagy részét.
-
Az asszonyok menete
A királyt Párizsba viszik, mert ott sokkal jobban "szemmel tarthatóbb". -
1791 az új alkotmány születése
Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak elsődleges célja az volt, hogy végleg megakadályozzák az abszolutizmus visszatérését, ezzel párhuzamosan olyan racionálisan szervezett állami berendezkedést hozzanak létre, amely a tulajdonosok kezébe helyezi a politikai hatalmat. -
XVI. Lajos szökése és elfogása
- 1791. június 20-án éjszaka szökött meg XVI. Lajos francia király és családja a Tuileriák palotájából azzal a szándékkal, hogy eljusson Montmédy erődjébe. - Az uralkodó menekülési kísérlete balszerencsésen végződött, ugyanis Sainte-Menehould városka postamestere felismerte Lajost, akit feleségével és gyermekeivel gyakorlatilag már fogolyként vittek vissza Varennes-ból Párizsba. -
A Tuileriak ostroma
- 1792. augusztus 10-én ostromolta meg a feltüzelt párizsi tömeg a Tuileriák palotáját, és a küzdelem során szinte az utolsó emberig lemészárolta az épületet őrző svájci gárdát.
- A XVI. Lajos (ur. 1774-1792) lakóhelye ellen végrehajtott támadás a király névleges hatalmának végét jelentette, és – hathetes átmenet után – a köztársaság szeptember 21-i kikiáltásához vezetett.
-
Period: to
A jakobinus diktatúra
A jakobinus diktatúra kiépítése: Robespierre, Marat, Danton vezető szerepe a Közjóléti Bizottságban, s a jakobinus többségű Konventben: a hadsereget megerősítik a terror eszközeivel, s tömeghadsereget hoznak létre. -
Period: to
A Direktórium időszaka
- A diktatúra törvényeinek felszámolása
- Békekötés a Koalíció tagjaival (1795)
- Új Alkotmány kidolgozása
- Szélsőségesek távoltartása a hatalomtól
- Kétkamarás törvényhozás (Vének, 500-ak Tanácsa)
- A végrehajtó hatalom a Direktórium (5 fő)
-
Lipcsei csata
- A népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette.
-
Period: to
A Szent Szövetség
I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király által Párizsban megkötött politikai és katonai szövetség, amely 1848-ig meghatározó befolyást tett az Európa politikai helyzetére.
A szerződés alapvető célja a feudális monarchiák fenntartása.
Egyben ezt tekinthetjük az első összeurópai békefenntartó, béketeremtő biztonsági rendszernek is.
Eredménye, hogy mintegy negyven éven át megakadályozta a nagyhatalmak egymás elleni háborúit.