Vörösmarty Mihály

By Gergő7
  • ==>Kölcsey Ferenc születése

    ==>Kölcsey Ferenc születése
    Szülei Kölcsey Péter és Bölöni Ágnes. Sződemeteren született. (A festmény később készült.)
  • Pusztanyéken született

    Pusztanyéken született
    id. Vörösmarty Mihály és Csáthy Anna gyermekeként. (A festmény 1836-ban készült.)
  • Általános iskola

    Pusztanyéken tanult
  • ==>Kölcsey első levele Kazinczyhoz

    Fontos szerepe volt a nyelvújításban.
  • Gimnázium

    A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanult 5 évet.
  • Gimnázium

    A pesti Piarista Gimnáziumban tanult. Itt több könyvhöz jutott hozzá, amik hatással voltak rá.
  • Egyetem

    A pesti egyetemre került. Az apja ekkor meghalt, és a család hanyatlásnak indult.
  • Nevelői állás

    A Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Sándor, Mór és Miklós voltak a növendékei. Nyolc évig volt nevelő.
  • Börzsönypuszta

    Elköltözött, és befejezte a bölcsészkart.
  • Börzsöny

    Ügyvédnek tanult.
  • Költözés

    Visszaköltözött Pestre, felesküdött királyi táblajegyzőnek.
  • ==>Petőfi Sándor születése

    ==>Petőfi Sándor születése
    A szülei Petrovics István és Hrúz Mária. Kiskőrösön született. (A portré 1848- ban készült.)
  • ==>Hymnus

    ==>Hymnus
    Kölcsey ekkor írta a himuszt. Fontos műve még a Vanitatum Vanitas, Zrínyi éneke, Zrínyi második éneke, Nemzeti hagyományok, Parainesis.
  • Ügvédi vizsga letétele

    Viszont nem ügyvédeskedett
  • Országos hírű lett

    Országos hírű lett
    Megírta Zalán futása című eposzát. Még szűkös körülmények között élt.
  • Folyóirat szerkesztés

    A Tudományos Gyűjteményt szerkesztette
  • Magyar Tudományos Akadémia

    Az MTA második fokozatú, majd később első fokú rendes tagja lett.
  • Korai munkájának a gyümölcse

    A munkái első gyűjteményét eladta Károlyinak 1100 forintért.
  • ==>Kölcsey Pozsonyban

    Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét és a négy kerületi jegyzők egyikévé választatott; számos felirat és üzenet az ő tollából került ki. Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nemsokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált.
  • Zalán futása miatt szerzett pénz

    A Marczibányi Intézettől átvette a 400 forintnyi pályadíjat, amelyet a Zalán futásáért 1828-ban odaítéltek neki. Ezzel segíthetett magán és szűkölködő anyján is. Addig a Mázsa utcában, egy kis szobában húzta meg magát, amit még fűteni sem tudott, úgyhogy Zádor György barátjánál kötött ki.
  • Édesanyja halála

    Szép epigrammában siratta meg, mert nem tudott tőle elbúcsúzni.
  • ==>Kölcsey búcsúja Pozsonytól

    Nem akart olyan dolgokat elmondani az országgyűlésen követként amikben nem hitt, ezért kilépett, a legtisztább erkölcsű férfi címet kapta. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait.
  • Szózat

    Szózat
    Ekkor írta a szózatot.
  • Athenaeum

    1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. Színikritikusként 1837-ben lépett a közönség elé.
  • Kisfaludy társaság

    Kisfaludy társaság
    Kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, amelynek 1837. február 6-án volt az alakuló gyűlése.
  • ==>Kölcsey élete vége

    ==>Kölcsey élete vége
    A Kisfaludy társaság alapítótagja is volt. Szatmárcsekén halt meg megfázásban.
  • Nemzeti kör

    1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. Gyűlést a "Csigában" tartottak.
  • Kossuth Lajos

    Saját költségén adta ki Újabb munkáit, de nem kelt el belőle 20 példány; ezt is szegény tanulók vették meg, viszont Kossuth Lajos írt egy vezércikket, hogy felhívja a figyelmet, és az összes példány elkelt.
  • Deák Ferenc

    Deák Ferenccel meglátogatta Wesselényit Erdélyben. Politikával nem foglalkozott, de Széchenyi reformmozgalma lelkesedéssel töltötte el, és lírája hol előhírnöke, hol kísérője lett a nemzeti küzdelemnek.
  • Családalapítás

    Családalapítás
    Komárom vármegyei Csépről nőül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát; öt gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet, Mihály és Irma. Utóbbi kettő már kisgyermekkorában meghalt.
  • ==>Petőfi országos híre

    1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett.
  • ==>János vitéz

    ==>János vitéz
    Petőfi Sándor 1844-ben írta ezt a verses meséjét. Ezen kívül összesen körülbelül 1000 művet írt amiből 850 maradt fenn.
  • Zala vármegye táblabírája

    Batthyány Kázmér Zala vármegye táblabírájának választotta.
  • ==>Petőfi családja

    ==>Petőfi családja
    Erdődön házasodott össze Szendrey Júliával. Zoltán fiuk december 15-én született meg.
  • 1848

    Az 1848. évi változást nagy lelkesedéssel fogadta, viszont legkisebb fia meghalt. Politikai cikkeket írt.
  • ==>A Nemzeti dal

    ==>A Nemzeti dal
    Ez Petőfi legismertebb költeménye.
  • ==>Petőfi és a forradalom

    A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett.
  • Munka

    A Habsburg-ház trónfosztása után a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezték ki évi 4000 forintos fizetéssel. Július 10-én – Kossuth ajánlására – a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra.
  • ==>Petőfi halála

    A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
  • Bújdosás

    A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. Majd Pestre ment, és föladta magát a katonai törvényszéken; kikérdezték, és elítéltetéséig szabadlábon hagyták. 1850 nyarán Haynautól kegyelmet kapott, és családjával költözött.
  • Költözés

    1853 tavaszán szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött. Mind a két helyen jól érezte magát, csak a Bach-kormány rendszabályai nehezültek kedélyére.
  • Betegség

    Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála. 1854-ben valóságos szenvedés volt élete, 1855-ben a balatoni fürdőzést használta, de sikertelenül. Ekkor közölte a Pesti Napló (1855. II. 6. sz.) A vén cigány című utolsó költeményét. November 17-én a költő egész családjával Pestre költözött, a Váci utcai Kappel-házba, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen.
  • Halála

    Halála
    A lakásába lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé; utoljára november 19-én délután egy órakor Deák Ferenc és Kemény Zsigmond látogatták meg, s alighogy távoztak, Vörösmarty délután negyed kettőkor, életének 55., házasságának 13. évében meghalt. Pesten nagy temetése volt.