Vörösmarty Mihály

By Cseke Dániel

  • Született(Kölcsey Ferenc)

    Sződemeter

  • Apja halála(Kölcsey Ferenc)

  • Született(Vörösmarty Mihály)

    Pusztanyék

  • Anyja halála(Kölcsey Ferenc)

  • Verseket ír(Kölcsey Ferenc)

  • Kazinczy(Kölcsey Ferenc)

    Megismerkedik Kazinczyval, barátok lettek.

  • Lasztóc(Kölcsey Ferenc)

    Lasztócra megy Szemere Pálhoz. Itt írták a Felelet a Mondolatra című gúnyiratot.
  • Period: to

    Kritikák(Kölcsey Ferenc)

    Elmarasztaló kritikákat írt Berzsenyiről és Csokonayról.

  • Apja halála(Vörösmarty Mihály)

    Megkezdte egyetemi tanulmányait, vállalt egy nevelői állást a Perczel családnál.

  • Barátság vége(Kölcsey Ferenc)

    Nézetkülönbségek miatt megszakad a barátsága Kazinczyval.

  • Született(Petőfi Sándor)

    Kiskőrös

  • Költözés(Petőfi Sándor)

    1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul.

  • Nevelői állás vége(Vörösmarty Mihály)

    Volt egy év megszakítás

  • Magyar Tudós Társaság tagja(Vörösmarty Mihály)

    Szert tett rendszeres jövedelemre

  • Országgyűlési képviselő lett(Kölcsey Ferenc)

    Szatmár megyében. Ekkor kezdi írni az országgyűlési naplót.

  • Országgyűlési beszédei(Kölcsey Ferenc)

    Megjelennek az országgyűlési beszédei: A Szatmári adózó nép állapotáról.

  • Lemond az országgyűlési képviselőségéről(Kölcsey Ferenc)

    Ekkor írjta meg a Búcsú az országos rendektől című utolsó országgyűlési beszédét.
  • Period: to

    Tanulás(Petőfi Sándor)

    Aszód, itt egyike volt a legjobb tanulóknak.

  • Kisfaludy Társaság alapítása(Vörösmarty Mihály)

    Részt vett benne

  • Saját folyóirat indítása(Vörösmarty Mihály)

    Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel Athenaeum címen indított folyóiratot.

  • Beszéd, átiratkozás, elszegényedés(Petőfi Sándor)

    1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement.

  • Halála(Kölcsey Ferenc)

    Hivatalos útján megfázik és augusztus 24-én meghal.

  • Kisegítőmunkás lett(Petőfi Sándor)

    1. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak.

  • Katona lett(Petőfi Sándor)

    1. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe.

  • Megismerte későbbi feleségét(Vörösmarty Mihály)

    Beleszeretett Bajza sógornőjébe, Csajághy Laurába

  • Elbocsátás, tanulás Pápán(Petőfi Sándor)

    Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni.

  • 1. verse(Petőfi Sándor)

    1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt.
  • Period: to

    Színészkedés(Petőfi Sándor)

    1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta.

  • Athenaeum megszűnése, házasság(Vörösmarty Mihály)

    A folyóiratuk megszűnéséig, az irodalom, a kritika és a közélet meghatározó fórumaként működött. Összeházasodott Csajághy Laurával.

  • Fordítások(Petőfi Sándor)

    1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe.

  • Költő, János vitéz(Petőfi Sándor)

    1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe.

  • Versciklus(Petőfi Sándor)

    1. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa.

  • Szendrey Júlia megismerése(Petőfi Sándor)

    1. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát.

  • Barátság Arany Jánossal(Petőfi Sándor)

    1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal.

  • Képviselő lett(Vörösmarty Mihály)

    Országgyűlési képviselővé választották.

  • Eltűnése(Petőfi Sándor)

    Tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűni el örökre 1849. július 31-én.

  • Jelentkezés Bemnél(Petőfi Sándor)

    1. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól.

  • Feladta magát(Vörösmarty Mihály)

    A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd feladta magát, és hamarosan kegyelmet kapott.

  • Halála(Vörösmarty Mihály)

    Élete utolsó 5 évében csaknem teljesen elhallgatott. Pesten bekövetkezett haláláig mindössze 15 verset írt.