T1

Palingenia longicauda ( A tiszavirág)

  • Period: to

    A tiszavirág védelme

    A Palingenia longicauda a Tisza folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.
  • 2016 Tiszavirágzás

  • Period: to

    Lárvaállapot

    A kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben, ahol többnyire három nemzedék él együtt. Ez idő alatt kb. 15–25 alkalommal vedlenek. Kopoltyúlemezeikkel áramoltatják a vizet járataikban és kiszűrik a vízben lebegő szerves törmeléket (detritus), algákat, baktériumokat. A potrohuk oldalain vannak a lemez alakú tracheakopoltyúik. Fűrészes rágójuk, lapátszerű ásólábuk van. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavir%C3%A1g
  • Lárvaállapot kezdete

    Lárvaállapot kezdete
  • Tiszavirágzás

    Tiszavirágzás
  • Period: to

    Tiszavirágzás

    Kirepülés előtt a lárvák testhossza eléri a 4–5 cm-t.
    A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8 ezer petét rak a víz felszínére.
  • Period: to

    A peték

    A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak.
  • Period: to

    A lárvaállapot

    A legtöbb lárva a 3–4 mm átmérőjű szemcsés, morzsalékos, törmelékes agyagban található.Járataik jellemzően 15–17 cm mélységig hatolnak a folyómeder falába, de találtak lárvákat 25–30 cm (extrém esetben akár 50 cm) mélységben is. A járatokat elsősorban a vízszint alatti 1-7 méteres sávban alakítják ki. A vízszint ingadozásával a felső telepek szárazra kerülhetnek, ilyenkor a lárvák általában az alsóbb régióba vándorolnak. Az egyedfejlődésük három évig tart, s közben hússzor vedlenek.
  • Kikelés

    Kikelés