Oszmán-török hódítás a Magyar Királyságban Szulejmán idején

Szulejmán élete

Period: Nov 6, 1494 to Sep 6, 1566

Szulejmán trónra lép

Sep 30, 1520

Szulejmán már apja, I. Szelim életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután az kinevezte őt Magnézia kormányzójának. 1520-ban aztán a trónt is megszerezve nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába.

Nándorfehérvár elfoglalása

Aug 29, 1521

Az 1521. évi török támadás - Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalása, a Szerémség felégetése - éppen a legsebezhetőbb ponton ütött lyukat az ország végvárrendszerébe, Szulejmán azonban nem kockáztatott meg egy Buda elleni támadást, hanem ázsiai csapatainak megóvása érdekében szeptember közepén visszavonult birodalma enyhébb éghajlatú területeire.

Mohácsi csata

Aug 29, 1526

A mohácsi csata animációja

Bécs sikertelen ostroma

Oct 14, 1529

A kudarc legfőbb oka, hogy az időjárás a felvonulás és az ostrom során is a keresztényeknek kedvezett. A kimerült török harcosok októberben már fagyban és hóesésben kellett harcoljanak a Niklas von Salm és Wilhelm von Roggendorf vezette védősereg ellen. Az oszmánok végül sohasem tudták meghódítani az „aranyalmát”, de megszerzésére talán 1529-ben mutatkozott a legtöbb esély.

Kőszeg sikertelen ostroma

Aug 29, 1532

Szulejmán úti célja az 1532-es évben ismét Bécs volt, augusztus 5-én közelítette meg a határ közelében fekvő Kőszeg várát, mely Jurisich személyes tulajdona volt. Mindössze 46 katona és 700 paraszt védte, tehát legalább százszoros túlerővel kellett szembenézniük.

Buda török kézre kerül

Aug 29, 1541

Szulejmán janicsárjai – azzal az indokkal, hogy szeretnék megcsodálni a királyi székvárost – észrevétlenül szivárogtak be a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. Rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót, így a szultántól távozó magyar előkelők megdöbbenten konstatálhatták, hogy Budavár gyakorlatilag komoly erőfeszítés nélkül Szulejmán kezére került.

Hadjárat a Dunántúlon

Jul 11, 1543

Pécs, Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, Hatvan, Nógrád elfoglalása.
Élet a török félhold árnyékában

Hadjárat a Duna-Tisza közén

Jul 11, 1552

Ebben a hadjáratban esik el Temesvár, Drégely, Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok vára is.

Eger sikertelen ostroma

Sep 9, 1552

Animáció Eger ostromáról

Szigetvár ostroma, Szulejmán halála

Sep 6, 1566

Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit, ám a kapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. Az elhíresült kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. Szulejmán végelgyengülésben, vagy a török táborban pusztító járványok miatt halt meg, de ezt a hadjárat végéig titkolták.