-
Születés
A Fejér megyei Pusztanyéken született, elszegényedett nemesi családban. -
Tanulmányai (1807-1824)
Tanulmányait Pustanyéken (1807), Székesfehérvárott (1811, Ciszterci Szent István Gimnázium) majd Pesten (1816, Piarista Gimnázium) végezte. 1820-ban elvégezte a bölcsészi kart, 1824-ben pedig a jogi kart. -
Házitanítói munka
Édesapja meghalt, így Perczel Sándor pesti otthonába ment házitanítónak (Perczel Mórt tanította/nevelte), hogy családját el tudja tartani. Itt ismerkedett meg Perczel Adéllal (Etelkának is hívták). -
A húszas évek
A húszas években lírai költészete személyesebbé válik.
Feltöri a klasszicista költői fegyelmet és utat ad a romantika érzésvilágánk.
"Az elhaló remény" (1821) -
Irodalmi pályafutásának kezdete
Visszakerült Pestre, ahol megírta a "Zalán futása" (1825) című eposzát. Műve az értelmiségi körökben aratott sikert. Vörösmarty elhatározta, hogy írásból fog megélni.
https://www.youtube.com/watch?v=S9qXdxp9Z8Y(http://www.timetoast.com) -
"Csongor és Tünde"
A "Csongor és Tünde" című darabja 1830-ban készült el, 1831-ben pedig Székesfehérváron megjelent nyomtatásban.
https://www.youtube.com/watch?v=3XmFpOKURK8(http://www.timetoast.com) -
"Szózat"
(1836) megzenésített vers, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett. Tartalma és érzelmi töltése kapcsolódik az 1832–36-os országgyűléshez és az akkori belpolitikai helyzethez.
https://www.youtube.com/watch?v=BprIDIjcmGc(http://www.timetoast.com) -
"Guttenberg-albumba"
Egy alkalmi vers, a felvilágosodás eszméi és formai tulajdonságai találhatóak benne. Az emberi lét legfőbb értékeként jelenik meg ebben a műben.
https://www.youtube.com/watch?v=1rN9_jiA21Y(http://www.timetoast.com) -
Házassság
1841-ben Megismerkedett Bajza József sógornőjével, Csajághy Laurával, akit 1843-ban feleségül vett. -
Politika (1840-es évek)
Hatott rá a negyvenes évek politikai nézete. Kapcsolatban állt Széchenyivel, Wesselényivel és Kossuthtal. 1848-ban üdvözölte a forradalmat és az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. -
"A vén cigány"
-
A szabadságharc bukása és halála
A szabadságharc bukása után bujdosásra kényszerült. 1850-ben önként jelentkezett az osztrák hatóságoknál és megromlott egészségi állapota révén felmentették. Ezután Baracskán, majd Pusztanyéken gazdálkodott. Egyre kevesebbet írt, 1855-ben Pesten meghalt.
