-
Walesi Egyetem (Aberystwyth)
A tudományterület intézményesül, megalakul a Woodrow Wilson chair, ami a mai napig létezik és a legfontosabb kutatóközpont. -
London School of Economics
Megalakul az első nemzetközi politikai viszonyokkal foglalkozó osztály, majd ezt követő években több neves egyetem csatlakozik a kutatásokhoz. Pl. Harvard, Oxford, Cambrigde vagy Princeton. -
Edward Hallett Carr: Húsz éves válság
A mű 1919-től 1939-ig elemzi a nemzetközi kapcsolatokat, a modern realizmus egyik alapműve. -
Hans Morgenthau: Konfliktus államok között
A mű 1948-as megjelenése után a tudományterület átszerveződött teljesen, ezt szokás második születésnek nevezni. -
Az első nagy vita
Morgenthau műve kirobbantotta az első nagy vitát. Ez a realizmus és liberalizmus között történt, antológiai vita volt. A kutatási kérdésről vitatkoztak, mivel a liberalizmus arra a kérdésekre kereste a választ, hogy: meg lehet-e előzni a háborút? Lehet-e növelni az együttműködést? Míg a realizmus inkább a motivációk megértésével akart foglalkozni. Mik azok a motivációk/érdekek, amelyek irányítják a szereplőket? -
Period: to
A második vita
Ez már episztemológiai vita volt, a kutatási módszerekről szólt. Hogyan vizsgálhatjuk az NPV-t? A vita a tradicionalizmus és a behaviorizmus között zajlott. Előbbi a klasszikus társadalom tudományi módszerekkel akart kutatni, pl. történelem, míg utóbbi a természettudományi modellekkel. Képviselője pl. Quincy Wright. A vita győztese a behaviorizmus lett. -
Kenneth N. Waltz: A nemzetközi politika elmélete
Ezzel a művel születik meg a neorealizmus, mivel a műben Waltz teljesen átveszi a behaviorista módszertant és megújítja a tudományt. -
Period: to
A harmadik vita - neo-neo szintézis
A 70-es években megszületik a neoliberalizmus és neorealizmus, mivel átveszik a behavioralista módszertant, viszont megjelenik a harmadik: a neomarxizmus. A vita e három között tör ki, még hozzá a vizsgálat tárgyáról. A neomarxizmus szerint a nemzetközi egyenlőtlenségek kérdése a legfontosabb és azt kell megérteni. -
Period: to
A negyedik nagy vita
Ez ismét egy episztemológiai vita, ahol a harmadik vita szereplői egy oldalra kerülve megalkotják a racionalizmust és velük szemben lesz a konstruktivizmus. Visszatér a második vitához, és a konstruktivizmus megkérdőjelezi a természettudományi vizsgálatokat, mivel a társadalmat társadalmi tények irányítják, ezeket nem lehet matematikai modellekkel mérni. A konstruktivizmus később önálló irányzattá növi ki magát.
