-
1993 BCE
mióta? a kezdetek kezdete...
Amióta az ember közösségben él, vizsgálja saját környezetét, így a politikai viszonyokat, és a nemzetközi politika világát is. Az egymással folytatott kereskedés, háború, egymás mellé telepedés cselekedeteiben igyekeznek megérteni a kapcsolatok dinamikáját.
(kép forrása: http://truepowerastrology.hu/wp-content/uploads/2017/06/egyiptom-542x340.jpg) -
tudományterületté válása
A nemzetközi politikai viszonyok az első világháború utáni időszakban vált önálló tudományterületté, amikor kivált a politológiából, sajátos jellegéből adódóan. (kép forrása: http://jobs.besocialchange.org/wp-content/uploads/company_logos/2016/11/Level-Up-Logo-color-without-background-1.png) -
liberalizmus vs.realizmus
Az első nagy, ontológiai vita. Lényege a mit vizsgálok és a hogyan vizsgálok összekapcsolódásának módja.
Jelentős két mű a vitával kapcsolatban: Edward Carr könyve a The Twenty Years' Crisis (1939) címmel, illetve Hans J. Morgenthau a Politics among Nations (1948) című könyve. -
második születés - Politics among Nations
A tudományterület történetében egy ún. második születés is bekövetkezett, amely 1948-ra tehető. Ekkor ugyanis egy komolyabb váltás figyelhető meg az alapkérdéssel kapcsolatban.
Ebben az évben adta ki Hans Jürgen Morgenthau Politics among Nations c. könyvét, mely kézikönyv jelleggel tanít.
(kép forrása: https://kbimages1-a.akamaihd.net/db8406ce-dab8-4ea5-a328-68356c47088d/353/569/90/False/hans-morgenthau-politics-among-nations.jpg) -
tradícionalizmus vs. behaviorizmus
A második nagy, episztemológiai, metodológiai vita.
A hagyományos, és a természettudományos módszereket bevonó behaviorista módszerek vitája. -
neoliberalizmus/neorealizmus vs. strukturalizmus
A 3. nagy, ontológiai vita, mely a nemzetközi intézményeket és a kölcsönös függést vizsgálta, valamint újra meg kívánták válaszolni a nagy kérdést, azaz hogy mi a nemzetközi politikai viszonyok? -
pozitivista irányzatok vs. konstruktivizmus
A 4. nagy, episztemológiai és poszt-pozitivista vita. A történeti ismeretség kérdését célozza, és a nemzetközi politikaelmélet alternatív megközelítéseit.
