-
Születése
Születési hely: Franciaország Ajaccio -
Megkeresztelése
Keresztelés helye: ajacciói katedrálisban. -
Szolgálatba lépés
1786 januárjában lépett szolgálatba -
Period: to
Helyőrség
A valence-i és az auxonne-i helyőrségekben szolgált -
Toulont ostroma
A korzikai Antoine Christophe Saliceti közbenjárásával Bonapartét megbízták a Toulont ostromló francia hadsereg tüzérségi osztagának vezetésével. -
Bebörtönzése
Robespierre bukása után Bonapartét hazaárulás vádjával 1794. augusztus 6-án bebörtönözték az antibes-i várba, de két hét után szabadon engedték. -
Házaság kötése
- március 9-én feleségül vette Joséphine-t, akinek néhai hitvesétől már volt két gyermeke: Eugène és Hortense.
-
Period: to
Első hadjárata
Két nappal házasságkötése után Bonaparte Nizzában átvette a francia „Itáliai Hadsereg” vezetését, és 1796. március 27-én sikeres hadjáratot indított Észak-Itáliában az osztrák és szárd–piemonti erők ellen. -
Period: to
2. Hadjárata
Bonaparte következő hadjárata súlyos kudarccal végződött. Seregével Egyiptom ellen vonult, hogy a briteket elvágja Indiától.
A Horatio Nelson admirális vezette brit flotta azonban augusztus 1-jén a nílusi csatában legyőzte a francia flottát, így Napóleont elvágta Franciaországtól. Az Egyiptomban rekedt hadvezér folytatta az ország közigazgatásának átszervezését, a kíséretében lévő tudósok pedig az ókori egyiptomi kultúrát tanulmányozták. -
Az első konzul
1800 februárban az államcsínyt Napoleon és köre népszavazással próbálta legitimálni, de a történészek bebizonyították, hogy választási csalás történt. Első konzulként lényegében katonai diktatúrát hozott létre. Óriási hatalom összpontosult a kezében: ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat, a köztisztviselőket, a bírákat és az Államtanács tagjait. -
Császárá szavezása
Az 1804-es Cadoudal–Pichegru-féle royalista összeesküvés véres megtorlását és Enghien hercegének kivégeztetését követően a Szenátus felajánlotta Bonaparte tábornoknak a császári címet, és 1804. május 28-án kikiáltották a császárságot. -
Meg koronáztatása
- december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyházban VII. Piusz pápa jelenlétében Napóleon megkoronázta magát. A „franciák császára” családtagjainak (Lucien öccse kivételével) császári hercegi címet adományozott,
-
Félszigeti háború
1809-ben lerohanta Spanyolországot és Portugáliát (félszigeti háború), ez azonban a lakosság ellenállása miatt véres és elhúzódó partizánháborúba torkollott. -
Napóleon ellenes koalició
1813-ban minden addiginál szélesebb keretekben létrejön a Napóleon-ellenes hatodik koalíció. Napóleon 1813 májusában ismét diadalmaskodott az oroszok és a poroszok fölött Lützennél és Bautzennél. Nem fogadta azonban el azt az egyébként roppant előnyös feltételeket tartalmazó békeajánlatot, amelyet Ausztria ajánlott fel a prágai kongresszuson. Ekkor az Osztrák Császárság is csatlakozott a Napóleon-ellenes koalícióhoz. -
Számüzetése Elbára
A fontainebleau-i szerződés értelmében megtarthatta császári címét, saját királyságként megkapta Elba szigetét, a francia állam évi 2 millió frankot biztosított számára, és magával vihetett 400 főnyi testőrséget.- május 4-én érkezett meg Elba szigetére. Azt nyilatkozta ugyan, hogy a világtól visszavonultan akar élni, de valójában nem nyugodott bele hatalma elvesztésébe.
-
Vissza térés Franciaországba
- március 1-jén szállt partra testőrségével Golfe-Juan településnél, Cannes és Antibes között. Miközben átkelt az Alpokon, a republikánus érzelmű parasztok felsorakoztak mellette.
-
Waterlooi vereség
Két nappal később Waterloonál a Wellington herceg vezette brit-holland-belga csapatokkal csapott össze. Az öldöklő küzdelemben már-már sikerült felülkerekednie, amikor felbukkantak Blücher porosz tábornagy vezette csapatok. A kimerült franciák minden hősiességük ellenére súlyos vereséget szenvedtek a waterlooi csatában 1815. június 18-án. -
Halála
halálának helyszíne :Szent Ilona