-
Period: to
1750-1815
-
7éves háború
- augusztus 29-én támadta meg II. Frigyes porosz király (ur. 1740-1786) serege a Habsburg Birodalommal szövetséges Szászországot, és ezzel azonnal kiváltotta Bécs hadüzenetét. A konfliktus nyomán hamarosan általános háború robbant ki, melyet az európai nagyhatalmak három kontinensen vívtak; a porosz-osztrák fronton eldöntetlenül, a gyarmatokon pedig brit győzelemmel végződő küzdelmet később Winston Churchill az „első világháborúként” jellemezte.
-
Lengyel ország első felosztása
Oroszország, Poroszország, Ausztria
Augusztus elején az orosz, a porosz és az osztrák csapatok egyidejűleg bevonultak az Unióba, és a megállapodás szerint elfoglalták az egymás között felosztott tartományokat. 1772. augusztus 5-én kiáltványt bocsátottak ki. A bari konföderáció leverésén megdöbbent országnak nem volt ereje, hogy tovább ellenálljon. A felosztási egyezményt annak aláírói 1772. szeptember 22-én ratifikálták. -
Paraszt felkelés
A parasztok 1773-ig vártak a legnagyobb lázadással: sokáig terjengtek hírek egy jobbágyfelszabadításról. A trónt csupán rövid ideig birtokló III.Péter szándékosan táplált ilyen és ehhez hasonló reményeket, sőt néhány rendeletet is hozott a jobbágyok érdekében: elrendelte az egyházi javak szekularizációját ; megtiltotta a jobbágyok eladását nem nemesek részére; megtiltotta a jobbágyok eladását bányákba és gyárakba; megkegyelmezett az óhitűeknek és vallási szakadároknak. -
Saratoga gyarmatok győznek
A győzelem a háború fordulópontját jelenti, XVI. Lajos nyíltan elismerte az Egyesült Államokat. Lord North kész volt visszavonni minden adót, de a parlament nem hozott gyors döntést az ügyben. A békeküldöttek későn érkeztek meg Philadelphiába, a kongresszus már ratifikálta a francia szerződéseket, és kitört a háború Anglia és Franciaország között. Howe könnyedén szétverhette volna az amerikai sereget, a tábornok azonban nem mozdult ki a városból. -
Versailles-i békeszerződés
A háború az 1783-ban aláírt párizsi békeszerződéssel zárult le („francia szerződés”), megszületett az Amerikai Egyesült Államok. Anglia spanyol, francia és holland ellenfeleivel szemben az úgynevezett versailles-i békeszerződésekben egyezett meg. -
Alkotmány megszületése
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya az ország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét a pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Mindösszesen huszonhét alkalommal egészítették ki. -
Rendi gyűlés
- május 5-én végül összeült Versailles-ban a rendi gyűlés, ahol a harmadik rend nagyobb képviselettel, de ugyanannyi szavazattal jelenhetett meg, mint 1614-ben, az utolsó rendi gyűlés idején. Június 17-én az elégedetlen polgári képviselők önmagukat Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították, és felesküdtek az összetartásra amit a király kénytelen volt elfogadni a nemesi támogatás miatt viszont az esetleg királyellenes hatalomátvétel meggátlására katonákat vont össze.
-
Labdaházi eskü
- június 20-án tették le a francia országgyűlés harmadik rendjének képviselői a labdaházi esküt, mellyel a jelenlévő küldöttek megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára. Az eskü egységesítette a rendi állam lebontására törekvő Nemzetgyűlést, és nagyban hozzájárult a július 14-i forradalom kirobbanásához.
-
Bastille bevétele
- július 14-én ostromolták meg Párizs felkelt polgárai az ancien régime rettegett börtönét, a Bastille-t, melynek elfoglalása és lerombolása jelezte a francia forradalom kirobbanását. A hírhedt építmény bevételének napja hagyományosan az újkori történelem kezdőpontjának számít, melynek eseményei két és fél évtizednyi háborút eredményeztek, és egy új kort hoztak el az egész emberiség számára.
-
Emberi és polgári jogok nyilatkozata
I. „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is érvényben lévő alkotmányos elvei közé tartoznak, és olykor felhasználják őket a törvényhozás, vagy más kormányzati tevékenység elleni tiltakozásnál is. -
Asszonyok menete
Az események megállíthatatlanul zajlottak. Párizsban az éhező nők - az „asszonyok menete” néven elhíresült esemény során - Versaillesbe vonultak, azt követelve, hogy a király Párizsba költözzön és azonnal oldja meg az élelem-hiányt. XVI. Lajosnak vissza kellett tehát települnie a Tuileriákba (ahol egyébként egészen XIV. Lajos uralkodásáig éltek a francia királyok) és bele kellett törődnie abba, hogy egyre inkább ki van szolgáltatva a forrongó lakosságnak. -
Alkotmányos monarchia
Időközben, 1791 szeptemberében elkészült az új alkotmány, mely modern, polgári állammá alakította Franciaországot. A választójog ugyan cenzusos maradt (jövedelemhez kötve, hogy ki választhat), de a középkori berendezkedést gyakorlatilag megszüntette. Az új államban a mindenkori király csupán vétójoggal rendelkezett. XVI. Lajosnak nem volt más választása, mint elfogadni az új rendszert, de egyetlen megmaradt kiváltságával a vétójoggal azért rendszeresen élt. -
XVI. Lajos és családja megszökik Párizsból
- június 20-án éjszaka szökött meg XVI. Lajos francia király (ur. 1774-1792) és családja a Tuileriák palotájából azzal a szándékkal, hogy eljusson Montmédy erődjébe. Az uralkodó menekülési kísérlete balszerencsésen végződött, ugyanis Sainte-Menehould városka postamestere felismerte Lajost, akit feleségével és gyermekeivel gyakorlatilag már fogolyként vittek vissza Varennes-ból Párizsba.
-
Pillnitzi nyilatkozat
A pillnitzi nyilatkozatban a Ausztria és Poroszország nyíltan szembefordultak a forradalmi Franciaországgal, amikor szavatolták XVI. Lajos sérthetetlenségét. A nyilatkozatot II. Lipót és II. Frigyes Vilmos írták alá, 1791. augusztus 27-én, a Drezda melletti Pillnitz kastélyában. -
Lengyel ország második felosztása
1790-ben, amikor a politikai légkör reménytelenül elromlott Lengyelország számára, Poroszország – halálos ellensége – szövetségkötést kényszerített ki. A lengyel–porosz paktumot 1790-ben írták alá. A feltételek olyanok voltak, hogy a következő két felosztást előrevetítették. A májusi alkotmány elfogadása az unió által azonnali agresszív válaszlépést váltott ki szomszédaiból akik tartottak az unió megújulásától. Elárulva porosz szövetségeseik által az alkotmányhoz hű erők vereséget szenvedtek. -
XVI. Lajos kivégzése
„Capet Lajos” (amint ellenfelei hívták) sorsáról a feldühödött, fegyveres nép döntött: 1793. január 17-én hazaárulás és zsarnokuralom címén halálra ítélték. Január 19-én a halálbüntetés azonnal való végrehajtását határozták el és január 21-én Lajos, a vétkes ősök ártatlan unokája, lefejeztetett. -
Lengyel ország végső felosztása
A Kościuszko-felkelés elbukása után nem egészen egy évvel, 1795. október 24-én Oroszország, Poroszország és Ausztria uralkodói megállapodást írtak alá, melynek értelmében végrehajtották Lengyelország utolsó, végső felosztását. A harmadik felosztás a belső krízis és a szomszédos birodalmak expanzív tevékenységének eredménye volt, de közrejátszott a Kościuszko-felkelés sikertelensége és az, hogy Lengyelország háborút vesztett Oroszországgal és Poroszországgal szemben. -
Napóleon császárrá koronázása
- december 2-án reggel fényes ünnepségre készült Párizs és Franciaország elitje. A Notre Dame-ban sor került az 5 éve Franciaországot irányító Bonaparte Napóleon császárrá koronázására. Az előkészületek gyakorlatilag hónapok óta folytak, és ez nem csak az ünnepség fényét emelő intézkedésekre volt értendő.
-
Friedlandi csata
Napóleon hatalmas seregének 80 000 katonája (közöttük lengyel, holland, olasz és német egységek) álltak szemben Bennigsen tábornok 58 000 főnyi orosz hadseregével. Az orosz csapatok zöme Friedlandnál átkelt az Łyna) folyó nyugati partjára, és június 14-én reggel megtámadta Jean Lannes marsall elszigeteltnek látszó hadtestét. Lannes marsall a több mint kétszeres túlerővel szemben kilenc óra hosszan állta Bagratyion herceg vezette orosz rohamokat, ezalatt Napóleon összevonhatta erőit. -
Lipcsei csata
A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette. Miután visszavonult Oroszországból, Napóleon 1813-ban újabb támadást indított Németország területén. Mivel csapatai nem tudták elfoglalni Berlint, visszavonultak az Elba folyótól nyugatra.
