A két világháború közötti időszak

Párizs környéki békék

1919

A párizsi békekonferencia 1919. január 18-án kezdte meg működését a Versailles-i királyi palota tükörtermében.Huszonhét állam képviseltette magát.A konferenciát a „négy nagy” vezető irányította: Lloyd George, brit miniszterelnök; Woodrow Wilson, amerikai elnök; Georges Clemenceau, francia miniszterelnök és Vittorio Emanuele Orlando, olasz miniszterelnök.Központi témája a német kérdés volt,Németországot maximálisan csorbítani akarták területileg és gazdaságilag.A vesztes államokat nem hívták meg.

Török függetlenségi háború

May 19, 1919

A török függetlenségi háború (1919. május 19. – 1923. október 29.) török forradalmárok politikai és katonai ellenállása volt az antanthatalmak ellen, amelyek az első világháború után eldöntötték az Oszmán Birodalom feldarabolását is.Eredményként a nyugati államok kénytelenek voltak felülbírálni a Sévres-i békeszerződést,majd elfogadni a Lausannei békét 1923-ban,ezután okt.29-én kikáltották a Török Köztársaságot.

A Népszövetség létrejötte

Jan 10, 1920

A Nemzetek Szövetségét 42 állam alapította 1920-ban. A tagok közül 26 Európán kívüli ország volt. A köznyelvben Népszövetségnek hívott szervezet célja az volt, hogy közvetítőként biztosítsa a háború utáni új rendet és lehetőleg megakadályozza a további fegyveres összecsapásokat, valamint felülbírálja a párizsi „békekonferencia” esetlegesen elkövetett igazságtalanságait. A tagországok nyilatkozatban kötelezték magukat arra, hogy tiszteletben tartják egymás függetlenségét és határait.

Új gazdaságpolitika

Mar 10, 1921

A bolsevikok 1921-től bevezették a NEP-et ("új gazdaságpolitika").Megszüntették a kötelező beszolgáltatást és részben visszaállították a magántulajdont és a piacot (a parasztok eladhatták a felesleges gabonájukat).
Ennek eredményeként a gazdaság és az életszínvonal fejlődésnek indult

Kisantant

Jun 7, 1921

1921.június 7-én írta alá Take Ionescu román külügyminiszter a Jugoszláviával kötött együttműködési egyezményt, ezzel megalakult a kisantant .A Magyarország ellen irányuló jugoszláv-román-csehszlovák szövetség 17 esztendeig őrizte a Párizs környéki békék stabilitását Közép-Európában.A szövetség legfőbb célja a katonai együttműködés mellett a magyar revíziós célok ellehetetlenítése, és ezzel együtt Magyarország gazdasági és külpolitikai elszigetelése volt.

Washingtoni konferencia

Nov 12, 1921

Az I. világháborúban győztes hatalmak a csendes-óceáni kérdéseket oldották meg a konferencián, melyen elsőrendűen az USA érdekei jutottak érvényre. Három alapvető szerződés jött létre:
1. Négyhatalmi szerződés a csendes-óceáni szigetekről (1921. december 13.)
2. Öthatalmi flottaszerződés (1922. február 6.)
3. Kilenchatalmi szerződés Kínáról (1922. február 6.)
A konferencia világtörténelmi fontossága abban áll, hogy jelezte: egy új világ van születőben a régi világ romjain.

Rapallói szerződés

Apr 16, 1922

1922.április 16-án kötötte meg Georgij Vasziljevics Csicserin szovjet külügyi népbiztos és Walter Rathenau német külügyminiszter a rapallói szerződést. Az egyezménnyel a Szovjetunió és Németország kísérletet tett a versailles-i békerendszer által teremtett karantén áttörésére.A rapallói szerződésben a szerződő felek kijelentették, hogy Németország és a Szovjetunió teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesítenek, lemondanak minden, egymással szembeni követelésükről

Marcia su Roma

Oct 31, 1922

A háború után kapott szerepet az egykori frontkatonák által alapított szélső­jobboldali szervezet amely rövidesen országos hálózatot épített ki Olaszországban. A csoportok élén Benito Mussolini állt. A mozgalom 1921-ben párttá alakult (Nemzeti Fasisz­ta Párt). A fasiszták a rend és a jog védelmezőjének tartották magukat, és felléptek a gyár- és földfoglalók ellen.Mussolini 1922. októberében híveivel Rómába vonult .Ennek hatására III. Viktor Emánuel király Mussolinit nevezte ki miniszterelnökké.

Szovjetunió létrejötte

Dec 30, 1922

A polgárháború véget ért és 1922.december.30-án létrejött a Szovjetunió.a Szovjetunió elvben több, önálló szocialista köztársaság szövetsége volt (pl. Orosz, Ukrán, Örmény, Grúz Szoc. Közt.), amelyek akár ki is léphettek volna a szövetségből. A valóságban kezdettől fogva orosz dominancia érvényesült, és az oroszok nem engedték kilépni a kisebb köztársaságokat.

A Ruhr-vidék megszállása

Jan 11, 1923

1923.január 11-én nehézfegyverzettel felszerelt francia és az őket támogató belga csapatok vonultak be a Németországhoz tartozó Ruhr-vidékre. A katonai akció kiváltó oka az volt, hogy az első világháborúban vesztes Németország elmaradt a békeszerződésben meghatározott jóvátétel részletének megfizetésével.

Sörpuccs

Nov 8, 1923

1923.november 8-án kezdődött Münchenben az Adolf Hitler által szervezett híres „sörpuccs”, mely során a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) és a vele szövetségben álló Kampfbund más tagszervezetei megkísérelték átvenni a hatalmat Bajorország fővárosában.Fegyverrel állították meg Hitler és Ludendorff seregét. A későbbi diktátor rövid időn belül elmenekült a helyszínről.A téren vívott kis ütközet után egyértelművé vált, hogy a puccskísérlet elbukott,Hitlert pedig börtönbüntetésre ítélték.

Sztálin hatalomra kerül

1924

A súlyos beteg Lenin hosszú ideig Trockijt tekintette örökösének, 1922 decemberében úgy döntött, hogy hatalmát Sztálinnak adja át, igaz, politikai végrendeletében figyelmeztette párttársait a grúz származású férfi kegyetlenségére és politikai ambícióira.Lenin a visszavonulása után megkezdődő hatalmi harcokba ugyanakkor már nem tudott beleszólni, miután ugyanis bevonult egy Moszkva melletti szanatóriumba, 1923-ban újabb agyvérzést kapott.

Dawes-terv

Apr 9, 1924

A Dawes terv lényege,hogy kölcsönökkel és tőkékkel támogatták (USA) a német gazdaság
helyreállítását így a németek tudtak fizetni az angoloknak, franciáknak és ők tudtak
törleszteni az USA-nak.

Locarnoi egyezmény

Dec 1, 1925

A Locarnóban aláírt egyezménnyel közeledés indul meg Franciaország és Németország között, és megkezdődik a németek Nyugathoz való kapcsolódása.
A konferencia résztvevői ,mint pl. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Csehország képviselői megállapodtak abban, hogy garantálják a határokat. Németország lemondott Elzász-Lotaringiáról, Franciaország a Rajna-vidékről. Az egyezmény biztosította a rajnai demilitarizált övezet fenntartását, s elősegítette Németország felvételét a Népszövetségbe

Young-terv

Jun 7, 1927

Az ötéves Dawes-terv lejárta után újabb jóvátételi konferencia következett 1929-ben. Itt az amerikaiak új javaslattal, az úgynevezett Young-tervvel álltak elő. Eszerint Németország háborús jóvátételét 114 milliárd márkában határozták meg, melyet hatvan év alatt (tehát 1989-ig) kellett volna letörleszteni. Cserébe a megszállt Rajna-vidék visszaadását ígérték 1930-ra.

Lateráni egyezmény

Feb 11, 1929

1929.február 11-én kötötte meg Benito Mussolini és Pietro Gasparri, XII. Pius pápa bíboros államtitkára a lateráni egyezményt, mely rendezte a Szentszék és az egységes olasz állam viszonyát.A szerződés három részből állt: egy politikai és egy gazdasági egyezményt, illetve egy konkordátumot tartalmazott.Elismerte a Vatikán szuverenitását és a szabad pápaválasztást, ugyanakkor Rómát Olaszország fővárosának nyilvánították, tehát sikeresen megoldották az országegyesítés óta húzódó „római kérdést.”

A gazdasági világválság

Oct 23, 1929

1929.október 23-án, a New York-i tőzsdén kibontakozó szűnni nem akaró eladási hullámmal, a „fekete csütörtökkel" indult el a gazdasági világválság.Világszinten túltermelés alakult ki, minden ágazat kapacitását meghaladva állított elő cikkeket, az előállítás költségeit pedig hitelekből fedezték. Mivel a piac nem bővült, sőt a pénzek jelentős részét a termelésbe fektetett hitelekre fordították, így vásárlóerő sem maradt, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná.Vásárlásra nem volt pénz.

Hitler hatalomra jutása

Jan 30, 1933

Adolf Hitlert 1933.január.33-án kinevezték kancellárnak.

New Deal-A válság megoldása

Mar 4, 1933

A New Deal lényege az volt, hogy az állam beavatkozott a piac működésébe.El kellett érni, hogy az emberek a pénzüket újra elhelyezzék a bankokban, és rajtuk keresztül pedig a gazdaságban. Szabályozták a pénzintézetek működését, hagyták, hogy a gyengébb bankok kiszoruljanak a piacról és beszüntessék a működésüket. A munkanélkülieknek közmunkákat biztosítottak és enyhítették a mezőgazdaságból élők terheit is.Bevezették a munkanélküli segélyt,kiterjesztették a társadalombiztosítást, a nyugdíjat is.

Hosszú kések éjszakája

Jun 30, 1934

1934.június 30-a során számolt le Adolf Hitler náci vezető legfőbb ellenfeleivel, többek között Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal.1934 első félévében már egyértelművé vált, hogy Hitlernek támadással kell számolnia: az Ernst Röhm által vezetett félkatonai szervezet, az SA volt, mely az utcára vitt terrorral oroszlánrészt vállalt a kancellár hatalmának megszilárdításában,de Hitler a későbbi terveit nem támogatta az SA-nak.

Hitler Führer lesz

Aug 2, 1934

Paul von Hindenburg német miniszterelnök 1934 augusztusában bekövetkezett halála után Hitler az elnöki pozíciót is magához ragadta. A katonaság személyes hűséget esküdött neki. Hitler diktatúrájának alapját az általa betöltött pozíciók biztosították – ő volt egy személyben a birodalmi elnök (államfő), a kancellár (kormányfő) és a Führer (a náci párt vezetője). A „Führer-elv” szerint Hitler a jogállamon kívül álló személy volt, aki önmaga határozott a politikai kérdésekben.

A Saar-vidék visszacsatolása

Mar 1, 1935

A Saar-vidéken népszavazást rendeznek, ahol a lakosság 90,8%-a szavaz a Németországhoz való tartozás mellett.Ezután a Népszövetség dönt a Saar-vidék újraegyesítéséről Németországgal,melynek eredménye,hogy a Saar-vidéket visszacsatolják Németországhoz

Nürnbergi törvények

Sep 15, 1935

A nürnbergi törvények kifejezés a náci Németország két 1935-ben elfogadott törvényét foglalja magában:A német vér és német becsület védelméről szóló törvény megtiltotta a zsidók és a nem zsidó németek közötti házasságot, kriminalizálta a közöttük fennálló szexuális kapcsolatot.A birodalmi állampolgárságról szóló törvény meghatározta,kire vonatkozik az első törvény. Csak a német vérű egyének lehettek N.ország állampolgárai, a fajként meghatározott zsidóktól megfosztották a német állampolgárságot.

Spanyol polgárháború

Jul 17, 1936

A spanyol polgárháború 1936. július 17. és 1939. április 1. között zajlott. Franco tábornok vezetésével 1936. július 17-én puccs tört ki a második Spanyol Köztársaság ellen, ezzel kezdődött el a polgárháború. Az egyik oldalon a kommunisták, liberálisok és szocialisták harcoltak, amíg a Franco oldalán a konzervatívok és a monarchisták fogtak fegyvert.Franco 1939 elején megindította katalóniai hadjáratát, január 26-án. A később Madridba bevonuló Franco április 1-jén kihirdette győzelmét.

Németország végrehajtja az Anschlusst

Mar 12, 1938

1938.március 12-én vonultak be a náci Németország csapatai Ausztriába, végrehajtva az Anschlusst, a kisebbik német ajkú állam annexióját.Ausztria elfoglalása régi álma volt Hitlernek, aki egy olyan államot akart létrehozni, amely valamennyi németek lakta területet egyesít, mindezt a nemzeti önrendelkezési joggal indokolva meg.

Müncheni egyezmény

Sep 30, 1938

1938.szeptember 30-án született meg a müncheni egyezmény, melyben Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök jóváhagyták Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben. A szerződés, mely a náci Németország háborús zsarolásának eredményeként jött létre, a birodalomhoz csatolta a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket.

Kristályéjszaka

Nov 9, 1938

1938.november 9–10-én Németországban lezajlott országos pogrom, amelynek során zsinagógák százait gyújtották fel, zsidók tulajdonában lévő üzletek kirakatait törték be és rabolták ki. A pogromot Joseph Goebbels propagandaminiszter és Reinhard Heydrich SS-vezető szervezte, Hitler jóváhagyásával.

Az I. Bécsi döntés

Nov 13, 1938

1938.november 2-án a bécsi Belvedere palotában összeült német-olasz döntőbizottság jelölte ki az új határokat. Ennek értelmében Magyarország visszakapta a többségében (több mint 80%) magyarok lakta mintegy 12.000 négyzetkilométernyi dél-felvidéki területet.

Franco diktatúrája

1939

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlással kezdődött,több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.

Hitler bevonul Csehszlovákiába

Mar 15, 1939

1939.március 15-én vonultak be a náci Németország csapatai a müncheni konferencián megcsonkított „maradék” Csehország területére, ezzel pedig a Versailles-ban létrehozott csehszlovák állam megszűnt létezni.

Molotov-Ribbentrop-paktum

Aug 23, 1939

1939.augusztus 23-án született meg a Molotov-Ribbentrop-paktum, melyben a Szovjetunió és a náci Németország megegyezett a katonai semlegességről, valamint arról,hogy a nagyhatalmak felosztották maguk között Közép- és Kelet-Európát.