-
Period: 1580 to
Deizmus, a természetes vallási rendszer
Ez egy olyan Istenre vonatkozó felfogás, amelynek képviselői hisznek ugyan Istenben mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt Isten teremtette, de tagadják, hogy Isten ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást. A deizmus tehát Istent és a világot különválasztja egymástól. -
Period: to
Kibontakozása
A 16. században és a 17. század első felében Európában. Isten és Természet ugyanaz, ami központi elvvé vált. Pascal, Leibniz, Galilei és más korábbi filozófusok nézetei is sok szempontból kifejtették hatásukat. -
John Locke
Angol filozófus, orvos és politikus. Az államról, a vallási toleranciáról és a pedagógiáról vallott nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra. -
Period: to
Második hulláma
A felvilágosodás tehát a világ észszerűségében, szabályszerűségében és felfoghatóságában való hittel kezdődött. Előtérbe helyeződött a jog eltérő felfogása, növekvő szerepet kapott az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jog. Második hulláma Franciaországban az Enciklopédisták megjelenésével kezdődött: Diderot és d'Alambert. -
Jean-Jacques Rousseau
„Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.”
Alapvető különbséget látott a társadalom és az emberi természet között: a civilizáció megrontja az embert. Egyik legfontosabb munkája A társadalmi szerződés, megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné -
Montesquieu
Francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt. Az államról kialakult újkori viták tárgyát képező, az alkotmányok megtervezéséhez világszerte használt hatalmi ágak megosztásának elméletéről vált ismertté. A törvények szelleméről (De l'esprit des lois) -
Legfontosabb gondolatai
Merj gondolkodni! A világ megismerhető.
A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat.
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség
Az emberi jellem nevelés kérdése. Az emberi jellem születésénél fogva jó.
A munka erkölcsi követelmény.
Teljes optimizmus jellemzi.
Az alapvető polgári jogok: törvény előtti egyenlőség, szólás-, sajtószabadság, tulajdonbirtoklás.
Politika: Mindenfajta társadalmi rendszer az emberek megállapodásának eredménye: ezért megváltoztatható. -
Encyclopédie
- század egyik legnagyobb és legjelentősebb alkotása. Diderot megkapta a megbízást és eldöntötte, hogy a korábbiaknál sokkal átfogóbb és eredetibb munkát fog végezni. A természettudományokhoz keveset értett, ezért maga mellé vette barátját, d'Alembert-t. A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmazott. A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu.
-
Voltaire
Éles eszéről, filozófiai témájú írásairól és a polgári szabadságjogok védelméről vált világszerte ismertté. Társadalmi reformok nyílt támogatója volt, kritizálta korának dogmatikus katolikus egyházát és más intézményeit, ezért többször meg is büntették. -
Period: to
A felvilágosodás utolsó hulláma
Gondolkodói, Jean-Jacques Rousseau, Adam Smith, Thomas Jefferson, Goethe. Ez jelentette a felvilágosodás végét, amire Voltaire Candide című műve mutat egy példát, a természet bár alapvetően jó, de nem önszerveződő, ehelyett az okság és az érettség mozgatja. -
Adam Smith
A modern közgazdaság-tudomány atyja. Leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”, az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait. A „láthatatlan kéz” a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a „természetes árat”. -
Immanuel Kant: Mi a felvilágosodás?
Következőképpen fogalmazta meg:
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! - ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
