-
Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása moszkvában
Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról. -
Szlovák mozgósítás a Lengyelek ellen
A történettudomány a lengyelországi inváziót tekinti a második világháború európai kezdetének. Ez volt ugyanis a kiváltó oka a Lengyelország szövetségesei által szeptember 3-án Németországnak küldött hadüzenetnek. -
Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot
A hadjárat 1939. szeptember 1-jén kezdődött, egy héttel a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése után, és 1939. október 6-án ért véget Lengyelország teljes német és szovjet megszállásával. -
Furcsa háború
Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek, és csak kisebb harccselekmények zajlottak a tengereken és a levegőben. -
szlovák állam hadba lépése
A brit királyi légierő 500. repülőszázadának (No. 500 Squadron) Avro Anson bombázója végrehajtja a második világháború első brit légitámadását német tengeralattjáró ellen, de nem jár sikerrel. -
szovjet vöröshadsereg betör Lengyelország Keleti részeibe
- szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. A szovjetek ezzel érvényesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékát, amelyben felosztották Kelet-Európát német és szovjet érdekszférára.
-
Német csapatok bevonulnak Varsóba
Tadeusz Kutrzeba Altábornagy, a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese délben aláírja a tűzszüneti megállapodást Johannes Blaskowitz Tábornokkal, az ostromló német katonai erők parancsnokával, majd a nap során hivatalosan is leteszik a fegyvert. -
Franciaország elutasítja a német békeajánlatot
-
Jofef Tisót a szlovák köztársaság elnökévé választják
római katolikus szlovák pap és politikus, az 1938–1945 közötti fasiszta bábállam, az első Szlovák Köztársaság elnöke. -
szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot
közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt. Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, de a finn határtól csupán 800 méterre található Mainila települést, s az akcióért a finneket tették felelőssé. -
Téli háború
- november 30-án kezdődött az úgynevezett téli háború, miután a Szovjetunió a számára stratégiai szempontból kulcsfontosságú dél-karéliai területek megszerzése érdekében megtámadta Finnországot. Bár Sztálin villámháborúra számított apró nyugati szomszédja ellen, vezérkara tapasztalatlansága és a finnek bámulatos kitartása miatt a háború négy hónapig elhúzódott, és súlyos veszteségeket okozott a Szovjetuniónak.
-
angliai csata
Az angliai csata alatt a második világháború során a német légierő (Luftwaffe) és a brit légierő (Royal Air Force) között a levegőben, a La Manche csatorna ellenőrzéséért vívott küzdelemsorozatot értjük. A náci hadvezetés a légtér ellenőrzését előfeltételnek tekintette Nagy-Britannia megszállásához. -
Suimussalminál finnek súlyos vereséget mérnek a szovjetekre
-
Moszkvai békeszerződés
Finnek és Szovjetek között.
Lezárta a 105 napos téli háborút.
Finnországnak területeket kellett átengednie a Szovjet Uniónak, ez lehetővé tette Finnország függetlenségét, illetve azt, hogy ne szállják meg őket teljesen katonailag a Szovjetek. -
Weserübung hadművelet
Weser gyakorlat nevet kapta, a folyó miatt.
A németek legbátrabb hadművelete volt, mert Norvégiát szárazföldön nem tudták megközelíteni, tengeren pedig Nagy-Britannia teljes fölényben volt.
Dániát a háborús hátország élelmiszerrel való ellátására használták fel.
A történelem egyik legrövidebb háborúja volt(6 óra). -
Winston Churchill
Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utána Churchill lesz a miniszterelnök.
Váltás a külpolitikában: németellenes
Beszédében, csak vért, szenvedést és könnyeket tud ígérni a britek számára.
Ő lesz a második világháborús brit politikát meghatározó államférfi. -
Hollandia kapitulál
A németek megüzenték, hogy hol lesz a következő támadás, ezért a hollandok emigráltak.
Londonban holland emigráns kormány alakul.
Churchill feloldja a német városok bombázásának tilalmát. -
Dunkerque-i csata
A csata május 26-tól, június 4-ig tartott.
A szövetséges haderő összecsap a németekkel.
La-Manche csatornánál beszorultak a brit és francia erők.
Hatalmas szerepet játszott a Brit Dinamó hadművelet, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára. -
Német vs Francia
Megkezdődik a Fall Rot végrehajtása, a Franciaország elleni német támadás második szakasza.
A német csapatok áttörték a francia védelmi állásokat, hátulról megkerülték a Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére. -
Compiégne-i erdő
Német támadás Mannstein tervei alapján Franciaország ellen.
Június 14-én elesett Párizs.
Fegyverszünetet kötöttek június 22-én írták alá a compiègne-i erdőben.
Ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918 novemberében a németek aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt. -
Angliai csata
1940 augusztus 13-tól október 31-ig tartott.
A németek megakarták semmisíteni az angol légierőt, hogy utána a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni.
Hitler célja Nagy-Britanniának a teljes megszállása volt.
A történelem legnagyobb légi háborúja volt.
Churchill győzött. -
Korlátlan tengeralattjáró-háború
Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
A britek külön hadműveleti törzset hoztak létre.
Több hajó süllyedt el, mint amennyit építettek a háború kitörése óta.
Torpedórombolók vízre bocsátása -
Háromhatalmi egyezmény
Németek, Olaszok, Japánok között jött létre.
Japán joga Ázsiára, Német és Olasz joga Európára.
Elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit. Segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok – támadást indítana valamelyikük ellen. -
Zsidó törvény
A Vichyi Franciaországban Zsidótörvényt fogadnak el.
Pétain miatt nemcsak a külföldi zsidókra, hanem a Franciaország területén élőkre is kiterjedt a törvény.
Nem dolgozhattak az igazságszolgáltatásban, oktatásban.
Nem fogadhattak el választás alapján betölthető állami funkciót. -
Hitler és Franco
Találkoztak egymással a francia-spanyol határon, a Hendaye vasútállomáson.
Hitler beakarja vonni Francot a háborúba, de ő semleges marad.
Hitler kiábrándul a szerinte gyáva vezetőből. -
Balkáni hadművelet
a Földközi-tenger keleti medencéjé- nek teljes brit ellenőrzése mellett aligha indulhatott volna biztonságosan a Wehrmacht a nagy keleti hadjáratra. 1940. december 12-én Hitler aláírta a Marita fedőnevű hadműve- leti utasítást, amely előirányozta, hogy 1941 márciusában Bulgárián keresztül támadják meg Görögországot. Később arról is döntés született, hogy az olaszok megsegítésére egy német páncélos hadosztályt Líbiába küldenek. -
Pearl Harbori támadás
A Pearl Harbor-i támadás a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta rajtaütése volt az Egyesült Államok haditengerészetének Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-i támaszpontján 1941. december 7-én. A japán repülőgép-hordozókról indított repülőgépek több hullámban támadva számos a kikötőben horgonyzó hadihajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak. Ezzel a támadással vette kezdetét a harc a Csendes-óceánon a második világháborúban. -
Midway-i csata
A midwayi csata a második világháború egyik döntő ütközete volt 1942 júniusában a Csendes-óceánon a Midway-atoll térségében. 1942 tavaszára Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Holland Kelet-Indiát, valamint Új-Guinea északi felét, Új-Britanniát és a Salamon-szigeteket. Már a Csendes-óceán keleti és déli vizeit, Ausztrália északi partjait is veszélyeztette, amelyek védelméről gondoskodni kellett. -
El-alameini csata
A második el-alameini csata a második világháború észak-afrikai hadszínterének döntő ütközete volt. 1942. október 23. és november 4. között zajlott, főként a Brit Nemzetközösség erői és a tengelyhatalmak német-olasz csapatai között. -
Sztálingrádi csata
A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. A csata – mintegy másfél milliós emberveszteségével – a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt. Mindkét oldal a katonai és polgári veszteségekre, szenvedésekre való legkisebb tekintet nélkül harcolt. -
Teheráni konferencia
A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének legelső csúcstalálkozója 1943-ban. -
Kurszki páncélos csata
A kurszki csata a második világháború egyik legjelentősebb ütközetsorozata volt, amely az 1943. július 4-től július 13-ig tartó, német részről offenzív Zitadelle hadművelet és az azt megállító szovjet ellenlökések sorozatából állt. A németek célként a frontvonalon 1943 nyár elejére kialakult, a német állásokba mélyen belenyúló kurszki kiszögellés felszámolását tűzték ki. -
Normandiai partraszállás
A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban.
