-
Az író születése
Az író Szekszárdon született, édesapja Babits Mihály törvényszéki bíró volt, édesanyja Kelemen Auróra, akinek műveltsége, verszeretete és mély vallásossága rányomta a bélyegét az író életére. -
Period: to
Babits élete
-
Rendes tanárrá nevezik ki
Az írót rendes tanárrá nevezik ki “a világ végére”, a történelmi Magyarország délkeleti végébe. Az itt eltöltött idő, az író rossz hangulata és kedvtelensége ellenére nagyon termékenyen telt. Olvasott, művelődött, alkotott. Megtanult tökéletesen görögül is, és ötvennégy verséről megállapítható, hogy Fogarason írta. -
Első verseskötete
Az író, ez év áprilisára már 15 költeményét közölte, májusban pedig megjelent első verseskötete, “Levelek Iris koszorújából” címmel. -
A második verseskönyv
1911 áprilisában kiadja a második verseskötetét, “Herceg, hátha megjön a tél is!” címmel. Ezután kapta fel a nevét a hírnév. -
A második ének, és a Könyves Kálmán gimnázium
1911 nyarán az író kiadja négyrészes verses mesedrámáját, “Második ének” címmel, ezt az irodalomtudomány méltatlanul elhanyagolja. Még ebben az évben áthelyezik a Könyves Kálmán gimnáziumba. -
Dante-fordításai
1913-ban megjelenik az író életének egyik legnagyobb vállalkozásának ígérkező Dante-műfordítása, a Pokol, ezt 1920-ban a Purgatórium, majd 1923-ban a Paradicsom követett. -
Az első világháború kitörése
Az írót aháború kitörése szekszárdon érte. Babits a háborút és az esztelen vérontást az első pillanattól kezdev elítélte. Szívműködési rendellenességek miatt fölmentették a katonai szolgálatok alól. -
A rágalmazó hecckampány
1915-ben egy ártatlan szerelmes vers miatt, hazafiatlansággal és erkölcstelenséggel vádolták. -
A harmadik verseskönyv
1916 januárjában megjelent az író harmadik verseskönyve, a “Recitativ”. Ady Endre ezt “kritika helyett” szép verssel köszöntötte. -
A Nyugtalanság völgye
1920-ban új verseskötete jelent meg az írónak, a “Nyugtalanság völgye”. Ezután rövid kihagyásokkal műfordításai jelentek meg, többek közt a “Baudelaire”-kötet. -
Házasság Tanner Ilonával
1921-ben az író házasságot kötött Tanner Ilonával, íroi nevén Török Sophie-val. Késöbb Esztergomban egy kis házat vásároltak, ahol ettől kezdve a nyaraikat töltötték. Egy rokon kislányt is örökbe fogadtak. -
Timár Virgil fia, a Kártyavár
1922-ben kiadta “Timát Virgil fia” című regényét, majd a következő évben a “Kártyavár”-at, mely egy szatirikus irányregény volt. -
Baumgarten Ferenc alapítványa
1927-ben meghalt a magyar származású, de Németországban élő esztéta, Baumgarten Ferenc. Végrendeletileg egy alapítványt hozott létre, melynek kurátora Babits lett. Az alapítvány kezelése jó fizetéssel járt így ettől kezdve az író minden anyagi gondjától megszabadult. -
Az utolsó regény
Az író utolsó regényét 1933-ban adta ki, “Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom” címmel, ez egy hátborzongató utópiát mutatott be. -
Babits betegsége
1934-től lélegzési nehézségekre, rekedségre figyeltek fel az írónál. A tünetei egyre súlyosbodtak, majd 1937-ben orvosai ggeszűkület okául daganatot (gégerákot) állapítottak meg nála. -
Kései irodalma
1934-ben megjelentette “Az európai irodalom története” című könyvét, mely egyfajat olvasmányi napló volt, melyben egy beszámolót olvashatunk egy rendkívült kultúrált, biztos ítéletű és ízlésű ember olvasási élményeiről. 1937-ben kiadta az “Összes verseit”, két évvel rá pedig “Keresztül-kasul az életemen” címmel emlékeit és tanulmányait adta ki. -
Az író halála
Az író 1941 tavaszát még Esztergomban töltötte, és befejezte Szophoklész “Oidipus Kolónosban” című műfordítását. A budapesti Siesta Szantóriumban halt meg ez év augusztus 4-én. A hivatalos magyarország szinte észre sem vette a költő halálát.
