-
Period: to
Magyar agrárium a két világhábrú között
Helyzetkép az első világháború lezárását követően:
– a munkaerő megfogyatkozott a hadsereg elszívó hatása miatt,
– hadicélú alkalmazásuk eredményeképpen nem volt elegendő igás állat,
– az állatállomány csökkenésével visszaesett a trágyázás,
– növekedett a műveletlen területek nagysága
– a termelés a korábbi évek szintjének alig több mint felére esett vissza, ami súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett -
Trianon hatásai
az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásával a védővámrendszer megszűnt jól fizető iparosodott belső piacok vesztek el
a piac összeszűkült a mezőgazdasági termékeket sokszor a magas önköltség alatti áron kellett értékesíteni
az új országterületen az ipari lakosság aránya alacsony volt, a főváros gazdaságilag meggyengült -
Az 1930-as évek: Gazdasági világválság
Az 1930-as évek elején a válság hatására tovább csökkent a gépesítés, a műtrágyafelhasználás és az állatlétszám
a terméseredmények is drasztikusan visszaestek
Bár az évtized második felében a fejlődés újraindult, a mezőgazdaság hatékonysága nem javult számottevően -
Period: to
Agrárszektor a második világháború idején
A munkaerő a hadigazdálkodásra átállított iparba áramlott, így a mezőgazdaságban hatalmas munkaerőhiány alakult ki.
Mindezek eredményeképpen a háború éveiben egyre nagyobb terület maradt műveletlenül.
A legnagyobb csapás az állatállományt érte, mivel az állatok jelentős részét elhurcolták vagy levágták -
Az 1945-ös földreform
A második világháborút követően a magyar mezőgazdaságra jelentős hatást gyakorolt az 1945. évi földreform, amelyet az 1945. évi VI. törvény vezetett be
Célja: a feudális birtokrendszer megszüntetése és a magyar földművesek földhöz juttatása volt -
Szocialista TSZ szervezés kezdete
https://www.youtube.com/watch?v=KXQ8MHSg3OY
A szovjet típusú kolhozrendszer kialakítása 1948-ban kezdődött meg, és több hullámban, egészen 1961-ig tartott. -
Period: to
A Szocialista mezőgazdaság évei
E változásokkal párhuzamosan folyamatosan csökkent a mezőgazdaságból élő aktív keresők száma az iparosítás munkaerő-elszívó hatása miatt.
A termelési érték növekedése és az argáriumban dolgozó aktív keresők számának visszaesése IDEIGLENESEN a mezőgazdaság munkatermelékenységének számottevő javulását eredményezte.
A magyar agrárium teljesítménye az 1970-es évektől kezdve 1982-ig jelentősen növekedett.: A legmagasabb termelési értéket 1984-ben érte el. -
A rendszerváltó Magyarország
1992-től kezdődött el a kárpótlási jegyek kibocsátása és azok felhasználása a tulajdonviszonyok rendezése érdekében
A termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak földalapot kellett kijelölniük, mely földterületeket árverések útján értékesítették a kárpótoltak számára.
Ennek eredményként mintegy 600 ezren jutottak földhöz, akik javarészt nem akartak földműveléssel foglalkozni, ezért azt műveletlenül hagyták, el- vagy bérbe adták. https://www.youtube.com/watch?v=eFklVrD3yog