Ww borító

Az első világháború

  • Szerbia születése

    Szerbia születése
    1878-ban jön létre Szerbia, mely 1882-től önálló királyságként fut. Létrejönnek szerb nacionalista csoportok, ilyen a Fekete Kéz is.
  • Schlieffen-terv

    Schlieffen-terv
    A háború elején szinte csak Németországnak van terve, mely szerint lerohanja Franciaországot, majd keleten segít az OMM-nek az oroszok ellen.
  • Szarajevói merénylet

    Szarajevói merénylet
    Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös Bosznia Hercegovinába utazik, ahol a Fekete Kéz merényletének áldozata lesz. Gyilkosa Gavrilo Princip.
  • A világháború kitörése

    A világháború kitörése
    Mivel a szerbek nem engedték, hogy az osztrákok is részt vehessenek a trónörökös halálának nyomozásában, erre hivatkozva az osztrákok hadüzenetet küldenek.
    Az egyik oldalon az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország) a másik oldalon pedig eleinte a Hármas Szövetség áll (Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország).
  • Csatlakozások

    Csatlakozások
    Olaszország végül az Antant oldalán száll be a háborúba, míg Bulgária a központi hatalmak seregét erősíti
  • Ypern-i gáztámadás

    Ypern-i gáztámadás
    Itt volt az első súlyos gáztámadás, amely több mint 10 ezer halottat követelt áldozatul. A németek fejlesztették ki és magukénak mondhatják az első sikeres gáztámadást, mely több sikertelen próbálkozás után itt sikerült először. Ezek után a többi nagyhatalom is fejlesztett ki és vetett be harci gázokat.
  • Period: to

    Verdun-i vérszivattyú

    A háború egyik legvéresebb csatája zajlott Verdunnél, Franciaországban. Több mint negyedmillió halott és félmillió sebesült lett a veszteség, a legtöbb a britek részéről. Decemberig a németek hatalmas erőkkel vonultak előre, majd december 11-én megindult a francia ellentámadás amellyel egészen a kezdőállásaikig szorították vissza a németeket, akik kénytelen voltak visszavonulni.
    Júliustól novemberig zajlott a Somme-i csata, ahol a veszteségek meghaladták a másfél millió főt.
  • Korlátlan tengeralattjáró háború

    Korlátlan tengeralattjáró háború
    1915-ben a németek elsüllyesztik a Lusitania-t, amelyen amerikai állampolgárok is utaznak. Ezek után alakul ki a korlátozott tengeralattjáró háború, amikor még a hajók átvizsgálás után tovább hajózhatnak. 1917-ben pedig a németek korlátlan tengeralattjáró háborút hirdettek, mely során minden figyelmeztetés nélkül kiiktatták a hajókat. Ezzel azt a célt akarták elérni, hogy az amerikaiak ne tudjanak ellátmányokat és fegyvereket küldeni az Antant csapatainak.
  • Amerika belép

    Amerika belép
    1917-ben lépett be az USA a háborúba, de katonáik csak 1918-ra érnek be. Belépésüknek több előzménye is volt, például, hogy a németek elsüllyesztették a Lusitania-t és hogy a német külügyminiszter, Zimmermann, próbált Mexikótól segítséget kérni.
  • Breszt-Litovszki béke

    Breszt-Litovszki béke
    Oroszország a Központi Hatalmakkal kötött békét, mely során visszaadta az általa elfoglalt területeket, felfüggesztette az Antattal a szövetségét, sőt még a németek új határait is elfogadta, mely során sok területet veszített.
  • Második marne-i csata

    Második marne-i csata
    Ez volt Németország utolsó próbálkozása. Mivel a hátországok már kimerültek a központi hatalmak részéről, így nem volt esély a háború győztes kimenetelére az ő szemszögükből.
    A csatában, amely július 15.-én kezdődött, a németek megpróbálták elfoglalni Párizst, de a francia és amerikai csapatok megvédték a francia fővárost.
  • OMM fegyverszünet

    OMM fegyverszünet
    Először az Osztrák-Magyar Monarchia kért fegyverszünetet, Padovában. A magyar csapatok eléggé előrehaladtak Olaszországban, de keleten nagy frontbarátkozások voltak főleg az oroszokkal.
  • Német fegyverszünet

    Német fegyverszünet
    Az osztrák-magyar fegyverletétel után 8 nappal a németek is emellett döntöttek. Katonáik kimerültek, parancsokat is megtagadtak, így Compiegne-ben ők is fegyverszünetet kértek.
  • Trianoni békediktátum

    Trianoni békediktátum
    A magyarokkal szemben büntetést határoztak meg az első világháború után, mivel abból vesztesként kerültünk ki. A delegációnkban volt gróf Teleki Pál földrajztudós és Apponyi Albert politikus. Közösen mutatták be a vörös térképet, amivel a magyarság határon túlra kerülését mutatták be. Ezen kívül sok más érvet is felhoztak, ám a büntetésen nem tudtak enyhíteni. 3,5 millió magyar ember került a határon túlra, ezzel a lakosság 1/3-a kisebbségi körökbe került.
  • Az orosz polgárháború kitörése

    Az orosz polgárháború kitörése
    1917-ben Oroszország kilépett a háborúból, mert polgárháború tört ki. Márciusban csak a cári rendszer bukott meg, majd az ideiglenes kormány helyett a bolsevikok (kommunisták) proletárdiktatúrát alakítottak ki egy fegyveres puccs segítségével. A polgárháború ezek után a Vörösök (bolsevikok) és a Fehérek (cárhűek) között zajlott és kommunista győzelemmel zárult.