-
-
-
Miközben 1789 első hónapjaiban a rendi gyűlés választásai mozgósították az országot, megszületett az új, forradalmi ideológia is. Egy pap, Sieyès abbé fogalmazta meg Mi a harmadik rend? című röpiratában. Kifejtette azt a hamis, de a politikai harcokban jól felhasználható tételt, hogy a kiváltságokat egyetlen szűk, a társadalomnak semmiféle hasznot sem hajtó réteg bitorolja, amely könnyűszerrel leválasztható a nemzetről. -
A Nagy félelem: pánik tör ki az országban, arisztokrata összeesküvésről, külföldi csapatok támadásáról terjednek el hírek a parasztság körében! Csavargók, útonállók kóboroltak szerte az országban. A nemesi kastélyokat kifosztják. -
A harmadik rend képviselői együttes ülésezésre szólítják fel a papság és a nemesség képviselőit, nem hajlandóak külön kamarát alakítani. -
A király bezáratja a Nemzetgyűlés üléstermét. A képviselők egy szomszédos épületben leteszik a labdaházi esküt, megfogadják, hogy létrehozzák a királyság alkotmányát. (Mirabeau: „Mi a nép akaratából vagyunk itt, és csak a szuronyok hatalmának engedünk.”)
XVI. Lajos felszólítja a képviselőket, hogy elkülönülve ülésezzenek. A harmadik rend képviselői Mirabeau vezetésével ellenállnak. A király erre Párizs falai köré rendeli a svájci gárdát. -
A Bastille nem a "zsarnokság börtöne" volt, mindössze kilenc foglya volt, akik köztörvényes bűnözők voltak. A felkelők azért támadták meg, hogy puskaporhoz jussanak. -
A Nyilatkozat adta az 1791-es francia alkotmány alapját, ezzel együtt pedig megfogalmazta és összegezte az általános emberi szabadságjogokat. -
Az ún. októberi napok tüntetéssorozatával a Versaillesba vonuló párizsiak (asszonyok menete) kiharcolja, hogy a király szentesítse az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát és költözzön Párizsba. -
A királyi család elszökik Párizsból, de Varannes mellett feltartóztatják őket. Visszaviszik őket Párizsba és a Nemzetgyűlés felfüggeszti a királyi hatalmat. -
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadja Franciaország első polgári alkotmányát, amelyet később a király szentesít. XVI. Lajos a Nemzetgyűlés előtt felesküszik az alkotmányra. Minden francia polgárjogot kap. -
-
Az ún. „szeptemberezés” vagy szeptemberi börtönmészárlások. A párizsi börtönök foglyainak legyilkolása. A porosz csapatok közeledésének hírére kitört a pánik és ellenforradalmi összeesküvésről terjesztettek rémhíreket. A mészárlásokat spontán követték el önkéntesek, nemzetőrök és sans-culeott-ok. Az áldozatok nagy része nem politikai fogoly volt. -
-
XVI. Lajost pere után lefejezik. -
-
A gyanúsak elleni törvény, a terror kezdete Franciaországban. -
A forradalmi naptár szerint thermidor 9. Ellenfelei a Konventben megvádolják, majd kivégzik Robespierre-t. A jakobinusok uralmának megdöntése Franciaországban.