-
Period: to
7 éves háború
II. Frigyes porosz király (ur. 1740-1786) serege a Habsburg Birodalommal szövetséges Szászországot, és ezzel azonnal kiváltotta Bécs hadüzenetét. A konfliktus nyomán hamarosan általános háború robbant ki, melyet az európai nagyhatalmak három kontinensen vívtak; a porosz-osztrák fronton eldöntetlenül, a gyarmatokon pedig brit győzelemmel végződő küzdelmet később Winston Churchill az „első világháborúként” jellemezte. -
Bélyegtörvény
Minden hivatalos iratot csak az anyaország használatos okmánybélyeggel postázhatták - egyfajta közvetlen adó. -
Első felosztása Lengyelország területeinek
Ki adott közös kiáltványt II. (Nagy) Frigyes porosz király (ur. 1740-1786), II. (Nagy) Katalin orosz cárnő (ur. 1762-1796) és Mária Terézia magyar királynő (ur. 1740-1780), melyben deklarálták Lengyelország első felosztását. A három nagyhatalom osztozkodása folytán a királyság elvesztette területének és lakosságának körülbelül egyharmadát. -
Teatörvény
Elfogadta a brit parlament a Tea Actet, mely gyakorlatilag monopóliumot biztosított a Kelet-indiai Társaságnak az észak-amerikai gyarmatokon folytatott teakereskedelemre. Bár a törvény a telepeseket is kedvezően érintette, a korábbi önkényesen kivetett adóterhek miatt ez a rendelkezés is felháborodást szült, és utóbb a „bostoni teadélutánhoz” vezetett. -
A „bostoni teadélután”
Bostoni polgárok és a Sons of Liberty nevű társaság tagjai elfoglalták a város kikötőjében horgonyzó Dartmouth, Eleanor és Beaver hajókat, és a fedélzetről a tengerbe szórták a hajófenéken tárolt teaszállítmányt; ez az esemény volt az ún. „bostoni teadélután”, mely jelentős szerepet játszott az amerikai függetlenségi háború kirobbanásában. -
I. Kontinentális kongresszus
12 észak-amerikai gyarmat közösen tiltakozott az őket sújtó brit törvények ellen. Bár az első gyűlés legfőbb célja még a londoni kormányzattal való megegyezés volt, az október 26-áig ülésező Kongresszus sokkal inkább az 1783-ra függetlenné váló Egyesült Államok törvényhozásának alapjait rakta le.
A gyarmatoknak joguk van az önálló törvényhozásra. -
Period: to
A függetlenségi háború
Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. A háború kitörésének számos oka volt,már a hétéves háborút lezáró 1763-as párizsi békeszerződés idején megkezdődött -
A lexingtoni sortűz
Ki tört fegyveres konfliktus Lexingtonban, majd Concord városa mellett az észak-amerikai gyarmati milíciák és Gage brit tábornok csapatai között, ezzel megkezdődött az 1783-as párizsi békéig tartó függetlenségi háború. -
A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása
El fogadta a Második Kontinentális Kongresszus a 13 amerikai gyarmat Függetlenségi Nyilatkozatát, melyben azok kinyilvánították önállóságukat a Brit Birodalommal szemben. A Thomas Jefferson által szerkesztett dokumentum radikális szakítást hozott III. György brit király (ur. 1760-1820) és újvilági alattvalói között, és jelezte egy új állam, az Amerikai Egyesült Államok születését, mely az 1783-as párizsi békével nyerte el teljes függetlenségét. -
Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei
A philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttműködésének kereteit biztosító történelmi dokumentum, hanem a modern demokrácia első gyakorlati kísérletének bizonyítéka. Az addig ismert államfejlődésben minta nélkül álló alkotmányos konstrukció a polgári államnak korábban csak elméletben létező demokratikus köztársasági modelljét valósította meg. -
Labdaház
A harmadik rend esküt fogadott egy új alkotmány kikényszerítésére. -
Bastille ostroma és lerombolása
A francia forradalom kezdete -
csodák éjszakája
-közteherviselés bevezetése
-kiváltságos rendek lemondanak a kiváltságaikról -
új alkotmány
-Modern, polgári állammá alakította Franciaországot
-Az új államban a mindenkori király csupán vétójoggal rendelkezett
-A választójog ugyan cenzusos maradt -
A király szökése
XVI. Lajos király elakarja hagyni Franciaországot, de az országhatárnál elkapják és vissza viszik. -
Pillnitzi Nyilatkozat
-A nyilatkozatot II. Lipót és II. Frigyes Vilmos írták alá
-Az egyezmény felhívást intézett az európai hatalmakhoz, hogy avatkozzanak be a franciaországi eseményekbe és segítsék XVI. Lajost hatalma gyakorlásában. -
Valmy-i csata
Első jelentős győzelmét aratta a forradalmi Franciaország hadserege, miután Valmy mellett Dumouriez és Kellermann tábornokok megfutamították a Brunswick hercege által vezetett porosz-osztrák csapatokat. Bár a csatában aratott győzelem korántsem volt olyan elsöprő, mint ahogy azt a történelemkönyvek megörökítették, a siker utóbb mégis történelmi jelentőségűnek bizonyult, ugyanis a franciák annak nyomán elég önbizalmat szereztek a köztársaság kikiáltásához és a későbbi expanzióhoz. -
A Tuileriák ostroma
A feltüzelt párizsi tömeg a Tuileriák palotáját ostromolta, és a küzdelem során szinte az utolsó emberig lemészárolta az épületet őrző svájci gárdát. A XVI. Lajos (ur. 1774-1792) lakóhelye ellen végrehajtott támadás a király névleges hatalmának végét jelentette, és – hathetes átmenet után – a köztársaság szeptember 21-i kikiáltásához vezetett. -
XVI. Lajos kivégzése
-
Jakobinus diktatúra kezdete
Vezetőjük: Robespierre, Danton, Marat -
Period: to
Jakobinus diktatúra
-
Period: to
Direktórium időszaka Franciaországban
-
Period: to
Itáliai hadjárat
-
Robespierre halála
A jakobinus diktatúra ezáltal véget ért -
Period: to
Konzulátus Franciaországban
-
A brumaire-i államcsíny
Bonaparte Napóleon Talleyrand külügyminiszterrel és Sieyés abbéval összefogva megdöntötte a direktóriumi kormányzatot. Az államcsíny következtében három consul – Napóleon, Sieyés és Roger Ducos – került Franciaország élére, a tehetséges hadvezér azonban a puccson belül is puccsot hajtott végre abban az értelemben, hogy egy alkotmánymódosítás révén megfosztotta társait befolyásuktól. -
Code Civil
Franciaországban vezette be Napóleon a Code Civilt, azaz a polgári törvénykönyvet, megalapozva az ország modern jogrendszerét, ami a mai európai jogrendszer alapja. -
Napóleon császárrá koronázása
Saját maga koronázza meg magát és ő helyezi fel magárra a koronát. -
Austerlitz csata
Napóleon sikeres győzelem -
Kontinentális zárlat
Franciaország, valamint az általa megszállt és vele szövetséges államok minden kereskedelmi tevékenységet felfüggesztettek a Brit Birodalom irányában. -
Tilsiti béke
Francia Császárság és Poroszország, lezárva ezzel a megegyezéssel az 1806 óta vívott negyedik koalíciós háborút. A rövid fegyveres konfliktus során totális vereséget szenvedő porosz állam mérete ezután mintegy felére csökkent, a Nyemen folyóig terjedő német területek sorsa pedig Napóleon kezébe került. -
Borogyinói csata
A csatát az I. Napóleon francia császár irányítása alatt álló francia-olasz-német-lengyel hadsereg és a Mihail Kutuzov vezette orosz hadsereg vívta Borogyino falunál, Mozsajszk város közelében. Az oroszok visszavonulása megnyitotta az utat a franciák előtt Moszkva felé, és szeptember 14-én el is foglalták. -
Lipcse - népek csatája
Az első komolyabb vereséget a hetedik ellene szerveződő európai koalíciótól szenvedte el Napóleon. -
Napóleon 1. száműzetése
1813-ban a lipcsei „népek csatájában” megsemmisítő csapást mértek rá és hadseregére. 1814-ben a császár lemondott a trónról fia javára, és Elbára távozott 400 főnyi testőrségével. -
Francia partra száll Napóleon
A száműzetésből visszatért és kezdetét veszi a dicsőséges 100 napja. -
Waterlooi csata
Bonaparte Napóleon francia császár, és a hetedik koalíció – Blücher marsall porosz és Wellington herceg vezette – csapatai a sorsdöntő waterlooi ütközetet. A francia vereség az 1815 márciusában visszatérő Napóleon száznapos uralmának végét, a történelem egyik legtehetségesebb hadvezérének bukását jelentette. -
Napóleon 2. száműzetése
Száműzték Szent Ilona szigetére Bonaparte Napóleont, miután a hetedik koalíció seregei másodszor is megdöntötték franciaországi uralmát. Mivel a császár első száműzetési helyéről, Elba szigetéről egy éven belül visszatért országába, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy az Atlanti-óceán egy távoli szigetére küldik őt. Bonaparte aztán egészen haláláig Szent Ilonán maradt.
