Tanuláselméletek kialakulása

  • Pavlov féle tanulás

    Pavlov féle tanulás
    1. szeptember 14-én született Oroszországban, Ryazanban. Ivan Pavlov korán abbahagyta a teológiai iskoláját, hogy tudományokat tanuljon. Mint a Kísérleti Orvostudományi Intézet élettani osztályának vezetője, a kutyák emésztőrendszereivel kapcsolatos úttörő munkája 1904-ben Nobel díjat kapott. Pavlov aktívan folytatott kutató tevékenységet, egészen haláláig, 1936. február 27-ig.(https://www.biography.com/scientist/ivan-petrovich-pavlov)
  • Pavlov kutyája

    Pavlov kutyája
  • Period: to

    Behaviorizmus

    Olyan tanulási elmélet, ahol a középpontban a viselkedés áll. Fókuszban az ismétlés, jutalmazás, büntetés és megerősítés folyamata.
  • Period: to

    Ernst von Glasersfeld és a konstruktivizmus

  • Period: to

    Kognitivizmus

    Az ember fejében modellek alakulnak ki, az oktató feladata, hogy ezeken modellek leképeződése egy az egyben kialakuljon a diákokban is.
  • Period: to

    Konstruktivizmus

    Alapja, hogy a tanulási folyamatot nagyban befolyásolják mindennemű társadalmi folyamatok is. A diákok pedig jelenlegi és múltbeli tapasztalataik alapján felépítik saját tudásukat.
  • Ernst von Glasersfeld

    Ernst von Glasersfeld
    Ernst von Glasersfeld osztrák szülők gyermekeként Münchenben született 1917-ben és Olaszországban és Svájcban nőtt fel.
    Az 1970-es években elkezdte az radikális konstruktivizmus néven ismert episztemológia kialakítását. Ernst von Glasersfeld 2010. november 12-én halt meg.
    http://vonglasersfeld.com/biography.shtml
  • Nahalka konstruktivista tanulástípusai

    Nahalka konstruktivista tanulástípusai
    Problémamentes tanulás
    Meghamisítás
    Magolás
    Kreatív mentés
    Konceptuális váltás
  • Konnektivizmus és Siemens

    Konnektivizmus és Siemens
    A hálózatosodás teret ad a tanulás újszerű
    szemléletének, melyet George Siemens (2005) fogalmaz meg önálló tanuláselméletként, konnektivizmus megnevezéssel. (Virág Irén, 2013)
  • Period: to

    Konnektivizmus

    A konnektivizmus alapja a különböző hálózatokon kialakított kapcsolatok. A tudás nagyon gyorsan változik, így a kialakított kapcsolatok sokkal nagyobb szerepet kapnak.
  • Konnektivizmus a gyakorlatban

    Konnektivizmus a gyakorlatban
    A konnektivista tanuláselmélet segítséget ad ahhoz, hogy az elektronikus eszközökkel támogatott – informális hálózaton alapuló – információcsere lényegét megismerve alkalmazni tudjuk a folyamatos, nonformális, élethosszig tartó tanulási formákhoz is. (http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/06_blended_04_11/631a_hlzatalap_tanulsrl.html)