-
500 BCE
Quipu és az Abakusz
A primitív népek a
testrészeiket és
a környezetükben lévő
dolgokat használták a
számoláshoz. (kövek ágak ujjak)
Majd az Inka birodalom feltalálta a Quipu-t (Kipu) amely egy kötél, rajta külömböző nagyságú csomókkal. A legkisebb csomó egy egyes a kicsit ngyobb csomó a tizes az annál is nagyobb a század, és STB. Abakusz- a mai golyós
számolágéphez
hasonló eszközök
gyűjtőneve. -
Az első számológép
Az első számológép- Wilhelm Schickard
• Héber nyelvtanhoz, csillagászati dátumok
kiszámításához használta a gépeit. -
Pascal és Pascaline
Pascaline-1642
Az első olyan gép, mely tudott összeadni
és kivonni. -
Gottfried Wilhelm Leibniz
Német tudós volt.
A 17.sz-ban alkotta meg azt a gépet, mely
már szorozni is tudott az összeadás
ismétlésével. -
Joseph Marie Jacquard
Lyukasztott fémlapocskákkal
megvalósított program
vezérelte a munkáját
Ezt a gépet tekintjük az első
tárolt programmal rendelkező
automatának. -
Charles Xavier Thomas
1820-körül- az első sikeres mechanikus
számológép tudott:
-Összeadni
-Kivonni
-Szorozni
-Osztani -
Ada Byron
Az első progrmozó(nő)
Az ő tiszteletére nevezték el később az
egyik programozási nyelvet- az ADA nevet
kapta -
Vannevar Bush
Analóg számológép
Villanymotorral
működött, mégis
mechanikus gépnek
számított
Katonai célokra
használták -
Konrad Zuse
Z1( mechanikus), Z2 (elektromechanikus),
Z3 (programozható elektromechanikus),
Z4 (az utóbbi javított változata)- a német
repülőrakéták fejlesztésénél alkalmaztak. -
Alan Turing
Turing-gép: megold minden olyan
függvényt, melynek értékei kiszámíthatóak
1941-ben megtervezte a Colossus
számítógépet, melyet Neumann készített
el. -
Howard Aiken
A Harvard I gép Műkődése elektromágneses reléken alapult
Rendelkezett bemeneti, kimeneti egységgel, memóriával, aritmetikai
és vezárlőszervvel
1959-ig volt használatban ez a hatalmas gép (17 m hosszú és 2,5 m
széles)
Egyszer leállt- egy csótány okozta a hibát- innen ered a bug
kifejezés (programhibát jelent)
Javított változatai: Harvard Mark II, Harvard Mark III -
ENIAC
II.világháború idején szükségessé vált az új típusú tüzérségi
fegyverek ballisztikai táblázatainak az elkészítése
Ez volt az első sikeres általános használatra alkalmas számítógép.
A programot nem a központi memóriában tárolták.
A programozást kábelek és kapcsolók ki-és bekapcsolásával
oldották meg.
• 1945-re érte el végleges formáját
• A háború után időjárás-előrejelzésre használták -
EDVAC
Neumann János ötlete alapján a program
bekerült a memóriába.
1949-ben készült el
Tizedannyi elemből állt, mint az ENIAC és
százszor akkora lesz a memóriája. -
1. Generáció
1950-es évek
Vákuumcső használata-sok hőt termeltek, sok áramot
fogyasztottak
Az adatok és a programok tárolására
elkezdenek különböző fajta memóriát használni
(mágnesszalag és -dob)
Nem léteztek még programozási nyelvek, csak
gépi nyelven lehetett programozni a gépeket
(0,1).
A gépek sokba kerültek, költséges volt az
üzemeltetésük is.
Nagy számítóközpontok, ipar, állami hivatalok,
magánlaboratóriumok használták. -
2. Gen.
Előnye: olcsóbb, kevesebb hőt termelt,
kevesebb energiát használt
Megjelennek az első programozási
nyelvek: ALGOL, COBOL, FORTRAN,
LISP -
3. Gen
10000-ről félmillióra nőtt az aktív elemek száma
Mágneslemez (mágnesszalag helyett)
Basic prog.nyelv (Tom Kurtz, Kemény János
György) -
4. Gen.
Mikroprocesszor létrejön (specifikus
integrált áramkör) -
PC
MITS Altair nevet viselte
Ed Roberts, Bill Yates- hobbizóknak szánták
256 KB memória, nincs billentyűzete,
képernyője, nyomtatója, sem külső memóriája
Kapcsolók voltak a házon,ezzel programozták
Kimenet: izzók -
Apple I-II
Steven Jobs, Stephen Wozniak
Hobbi szinten foglalkoztak a
számítógéppel.- keveset adtak el belőle
(kb.200db)
Később megjelent az Apple II- már van
billentűzete, színes grafikája, mágneses
kazetták helyett lemezegység -
LISA
Grafikus környezet
Egér
Apple cég gépe. -
Szuperszámítógépek
Nagyszámú számítási műveletet igénylő
tudományos-műszaki feladatok megoldására
szolgálnak
Meteorológia, szeizmológia, hidrológia, hadiipar
Kis szériákban gyártják. -
Commodore 64
Commodore 64-
processzor, memória,
billentyűzet, tévékészülék
kimenet, kazettás
magnetofont használt a
programok tárolására, Basic
nyelven programozták -
A PC-k további verziói és alketrészei
• 1983- IBM PC/XT 128 és 256 kB közötti memória, 10MB-os
merevlemez
• 1984- IBM AT: Intel 80286-os processzor, memória 512 kB, 20 MBos
merevlemez, voltak már hajlékonylemez- meghajtók (360 kB, 1,2
kB)
• 1986- 80386-os processzoron alapuló PC
• 1987- IBM bevezette a PS/2 gépcsaládot
• 1989 – 80486-os processzoros gépek
• 1990- Windows 3.0 operációs rendszer
• 1991- megjelentek az első notebookok
• 1992- Windows 3.1 operációs rendszer
• 1993- Pentium processzoros gépek