-
287 BCE
Eresios Theophrastus - Historia Plantarum
A mű keletkezése Kr.e. 350 és 287 közöttre tehető. A botanika atyja 480 taxont ismertet alapvető növekedési formák, majd egyre rejtettebb bélyegek alapján.
Forrás -
70
Pedanius Dioscorides - De Materia Medica
A római hadsereg orvosaként a gyógynövények érdekelték. A mű 500-600 taxont és részletes felhasználásukat tartalmazza, keletkezése 50 és 70 közé tehető.
Forrás -
79
Gaius Plinius Secundus - Historia Naturalis
A mű keletkezése 77 és 79 közé tehető. Közel 1000 növényt ismertet, tekintettel gyógyhatásukra és a velük kapcsolatos hiedelmekre.
Forrás -
1025
Avicenna - Canon Medicinae
Az arabok a középkor európai tudományellenes korszakában is tovább fejlesztik a természettudományi ismereteket. A műben kb. 780 növény van leírva, és három tulajdonsággal vannak felruházva: táplálkozás, növekedés, szaporodás.
Forrás -
1260
Albertus Magnus - De Vegetabilibus
A mű az 1250-es években íródott. Főleg Arisztotelész munkásságára támaszkodik, így szerinte is van a növényeknek lelkük, és nélkülözik az akaratot, az alvást, az érzést és a nemet. -
1530
Otto Brunfels - Herbarum vivae eicones
Gyakran hívták a botanika atyjának, hiszen írásaiban nem utalt a régi írókra, hanem a saját megfigyeléseire és leírásaira támaszkodott. A három kötetes műben azok a német növények szerepelnek, melyeket tanulmányai során megfigyelt és fametszetekkel illusztrált.
Forrás -
1539
Hieronymus Bock - Kreutterbuch
A könyv első kiadása illusztrációk nélkül jelent meg 1539-ben. Részletes leírást adott a német növényekről, amely tartalmazta a nevüket, kinézetüket és gyógyászati hasznosságukat. A 700 növény csoportosítására új, saját rendszert dolgozott ki. 1546-ban David Kandel látta el képekkel.
Forrás -
1542
Leonhart Fuchs - De Historia Stirpium Commentarii Insignes
A könyvet Albrecht Meyer illusztálta, aki képeit az eredeti növényekről mintázta. Majdnem 500 növény szerepel a könyvben, és ebből közel 100 először került leírásra.
A szerzőről kapta nevét a Fuchsia genus és a szín is.
Forrás -
1578
Méliusz Juhász Péter - Herbarium
„Az faknac fvveknec nevekröl, termésetekröl, és haßnairól, Magyar nyelwre, és ez rendre hoßta az Doctoroc Kőnyueiből az Horhi Melius Peter. Nyomtattot Coloſuárat Heltai Gaſpárné Műhellyébé, 1. 5. 78. Eßtendőben.”
Főleg fordított munka.
Forrás -
Beythe András - Fives könüv
Két teljes példánya a budapesti Egyetemi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába került. -
Charles de L’Écluse - Rariorum plantarum historia
A korábbi munkáinak kibővített változata. Érdekesség: ebben szerepelnek az első adatok a Dunántúl gombáiról és virágairól.
Forrás -
Gaspard Bauhin - Pinax theatri botanici
Ez a mű a botanika történelmében egy mérföldkőnek számított, hiszen több mint 6000 fajt tartalmaz, és felsorolja a korábbi szerzők által használt neveket is, így megszüntette az elnevezésekből adódó káoszt. Továbbá Bauhin ismerte fel először a nemzetségeket és fajokat, mint rendszertani kategóriákat és a kettős nevezéktan használatával is megelőzte Linnét.
Forrás -
Joseph Pitton de Tournefort - Eléments de botanique
A növények osztályzása egy mesterséges rendszert követett, így ebben a könyvben 22 osztály 698 nemzetségének 9000 faja szerepelt. Érdekesség: a virágos növényeket itt osztották fel először egyszikűekre és kétszikűekre.
Forrás -
Carl von Linné - Species Plantarum
1105 nemzetség 7700 fajáról készült rövid, max 12 szavas leíró elnevezés és emellett a binomiális nómenklatúra is bevezetésre került a szinonimok és az elterjedési adatok mellett.
Forrás -
Michel Adanson - Familles naturelles des plantes
Szerinte a taxonómia empírikus megközelítést igényel, azaz sok, különböző, de egyenrangúnak tekintett karaktert kell használni, ezért főleg Tournefort nyomán haladt. 58 növénycsaládja közül van, amelyik még ma is megállja a helyét.
Forrás -
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály - Magyar füvész könyv
Az első magyarországi kiadvány, amely Linné növénytani rendszerét használta és mutatta be az érdeklődőknek. Ez alapján rendszerezték és látták el magyar nevekkel a Magyarországon ismert fákat, füveket, virágokat.
Forrás -
Charles Darwin - On the Origin of Species
A fokozatos evolúció elképzelésének egyre általánosabb elfogadása vezetett arra a felismerésre, hogy a rendszernek is tükröznie kell a kialakult csoportokat. Megjelentek a klasszikus filogenetikai rendszerek. -
August Wilhelm Eichler - Blütendiagramme
A növények országát két csoportba sorolta: kriptogámok (virág nélküliek) és fanerogámok (virágosok). Továbbá kialakulásukban a nyitvatermők megelőzik a zárvatermőket, és hasonlóan az egyszikűek is a kétszikűeket. A kétszikűeket csak két csoportra, szabad- és forrtszirmúakra. -
Karl Prantl és Adolf Engler - Die natürlichen Pflanzenfamilien
Csak nemzetségekig tárgyalják a növényeket. A második kiadás 1924-től jelent meg 23 kötetben. Ez a rendszer is Eichler felosztását követi. -
Simon Tibor és Seregélyes Tibor - Növényismeret
A hazai növényvilág kis határozója hasznos kiadvány bárkinek. Annak aki szeretné megismerni a növényeket és annak is aki már ismeri és éppen csak egy kis felelevenítésre van szüksége. -
Podani János - A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
A zárvatermők korábbi rendszereinek és a leszármazási viszonyok rekonstruálása.
