-
A nemzetközi politikai viszonyok, mint tudományterület megszületése
A walesi Aberystwyth Egyetemen elsőként hoznak létre egy nemzetközi politikai viszonyok tanszéket. -
A Nemzetközi politikai viszonyok "újjászületése"
Hans Morgenthau Politics Among Nations című munkájának megírásával elindította az első "Nagy vitát", amivel a realista szemléletet vezette be a tudományterületbe (a korábbi libarális szemléletmód helyett/azzal szemben). -
A Második "nagy vita"
A második nagy vita egy episztemológiai jellegű vita volt, a kérdés az volt, hogy milyen módszerekkel ismerhető meg leginkább a nemzetközi politikai viszonyok: behaviorista (pozitivista, természettudományosabb módszerrel) avagy tradicionalista (a társadalomtudományban hagyományos használt módszerekkel, például szövegelemzés). Természetesen, mint az összes vita, ez sem köthető pontos évszámhoz, az ötvenes években a legmeghatározóbb. -
A civil társadalom, mint szereplő megjelenik a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatában
Nem köthető pontos évszámhoz, ettől az évtizedtől lesz jelentős szereplő. -
A Nemzetközi politikai viszonyok harmadik nagy vitája
Kenneth Waltz 'Theory of International Politics' című munkája óriási hatással volt a tudományterületre; a rendezőelv alapján a politikai viszonyokat anarchikusra (ilyenek a nemzetközi politikai viszonyok), illetve hierarchikusra (ezek pedig az államon belüli politikai viszonyok) osztotta. -
Az egyén, mint szereplő megjelenik a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatában
Ez az esemény sem köthető pontos évszámhoz, a '90-es években kerül rá sor. -
A negyedik "nagy vita"
A tudomány negyedik nagy vitája a '80-as, '90-es években zajlott, a konstruktivista irányzatok és a racionális, pozitivista irányzatok (az összes eddigi irányzat szinte) között zajlott.