-
Az egyetemi szerkezet átalakulása
A 18. században az egyetemi szerkezet átalakulása ment végbe. Elsőként a teológia és a filozófia vált ketté a tudományterületek közül. Ezt követően jelentek meg a középkori egyetem fakultásait felváltó klasszikus és modern fakultások. Az újonnan megalakult modern egyetemek tudományterületek szerint váltak szét, mint a bölcsészettudományok, a természettudományok, a történelemtudományok és a társadalomtudományok. -
Jeremy Bentham
- század során a híres Jeremy Bentham angol jogtudós és filozófus munkájához köthetjük a nemzetközi szó definiálását, amely az államok hivatalos politikáját foglalta magába. Hivatalosan a nemzetközi szó értelmében csak a 20. század első évtizedéig foglalkoztak az államközi kapcsolatokkal.
-
Francia Forradalom
Az 1700-as években a Francia Forradalomnak köszönhetően két nagy gondolat hatott a világ megismerésére, mint a népszuverenitás elve és a politikai változás természetesnek való felfogásának gondolata is. A népszuverenitás elve továbbá a hatalom gyakorlásának letéteményesének a helyszínét is megváltoztatta. -
Leopold Von Ranke
Leopold Von Ranke munkássága a történettudományokban hozott nagy áttörést, mivel a történelmet dokumentumok alapján kezdte el vizsgálni, amelynek köszönhetően a dokumentáció és a levéltárak szerepe nagy értékben felértékelődött a 19. században. Ranke időhatárt is húzott, amely 50-100 év távlatából vizsgálja a társadalmi eseményeket. -
A második születés
A Második Világháborút követően, 1848-tól számoljuk a második születés dátumát. A nemzetközi politikai viszonyok tudományterületében nagy váltást hozott, mivel a II. Világháborút követően a kutatók újjászervezték a kutatásaikat a világpolitika megértéséről. -
Kenneth Waltz
Kenneth Waltz fogalmazta meg a nagy törés elméletét, amelynek köszönhetően a bel és külpolitikát egymástól különálló fogalmaknak tekintjük. Bevezette a rendező elvet, amely szerint a politikai viszonyok kétféleképpen csoportosíthatóak. Tartozhatnak az anarchia rendező elvébe vagy a hierarchia rendező elve alapján különböztethetjük meg őket. -
Woodrow Wilson
Miért lesznek háborúk? című kérdést Woodrow Wilson tette fel először. -
Intézményesedés
1919-ben intézményesedik először a nemzetközi politikai viszonyok , mint tudományterület. -
Aberystwyth Egyetem
Az Aberystwyth-i Egyetem az első egyetemi tanszék, amely a Woodrow Wilson által feltett kérdéskör, a miért lesznek háborúk ? című kérdéskörét kutatta. Innen számítjuk a tudományterület megszületését és az intézményesülés első lépését is. -
Period: to
Az első nagy vita
Az első nagy vita egy ontológiai vita volt a liberalizmus és a realizmus között. -
Nemzetközi szervezetek megjelenése
Az 1920-as és 30-as években robbanásszerűen jelentek meg a nemzetközi szervezetek a klasszikus diplomáciában és kapcsolódtak be az államok mellé. Alapvetően a nemzetközi szervezeteken az államok feletti szereplőket értjük. Továbbá az állam kompetenciáinak egy részét akár át is utalhatták a szereplőknek. -
Gazdasági szereplők megjelenése
Az 1970-es években jelentek meg a gazdasági globalizációt követően a különféle gazdasági szereplők sokaságai az akkori politikai térben. A gazdasági szereplők politikai súlya olyannyira megnőtt, hogy politika formáló hatásuk lett. Politikai szereplőknek tekinthetjük például a transz és a multinacionális vállalatokat is. -
NGO-k megjelenése
A társadalmi szereplők közül másodikként terjedtek el robbanásszerűen a nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k. A nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi politikában. -
Társadalmi szereplők megjelenése
Az 1970-es években az államok, a nemzetközi szervezetekben képviselt állami kormányzati szereplők és a nemzetközi szereplők mellett megjelentek a társadalmi szereplők. Társadalmi szereplőnek tekintjük a gazdasági szereplőket, az NGO-kat, azaz a nem kormányzati szerveket és a civil szervezeteket is. -
Az Egyén megjelenése
Az 1990-es években újfajta szereplő jelent meg a nemzetközi politikában. Az egyén nem a saját államának képviseletével, hanem a saját alanyi jogán vált a nemzetközi politika meghatározó szereplőjévé. Majd ezt követően a nemzetközi jog alanyává is vált, amely azt mutatta, hogy kilépett az állam által képviselt szerepköréből és ennek köszönhetően önálló szereplővé vált.
