-
1500
A tudás szerkezetének átalakulása
Az egyház monopóliuma a tudás fölött megdőlt -
1700-as évek, francia forradalom
A tudományszerkezet megerősödése, két gondolat hatott a világ megismerésének szerkezetére: 1. a politikai változás egy természetes dolog, nincsenek merev struktúrák, a társadalom is mozgásban van; 2. a népszuverenitás elve: a hatalom fókuszpontját változtatta meg -
Period: to
A teológia és a filozófia kettévált
teológia: istenhez viszonyítás, filozófia: a világ tanulmányozása; új kérdések merülnek fel a világról, átalakul az egyetemi szerkezet -
Period: to
A társadalom vizsgálata a 19. században
A társadalmat 3 oldalról érdemes vizsgálni: gazdasági oldalról, közgazdaságtudomány; politikai viszonyok, politika területe; társadalmi viszonyok, szociológia. Fejlett világ, 5 őrszágról levont következtetések. Orientalisztika, kultúrális antropológia. -
Period: to
A társadalomtudomány a 19. században
A társadalomtudománynak nem volt önálló intézményrendszere, tudományterülete. A 19. század előtt csak a történelem volt önálló tudományterület. Jelen társadalom vizsgálatára a 19. században lesz igény. A nemzetállamok, a nacionalizmus és a liberalizmus nagy százada. -
Leopold von Ranke
A történelmet vizsgálni dokumentumok alapján lehet. 50-100 év időhatár távlatából vizsgálja a társadalmi eseményeket. -
A nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének létrejötte
Az első világháború nagy törésvonalat hozott, igény lett arra, hogy megtudják miért lesznek háborúk, többet akartak tudni a nemzetközi politikai viszonyokról, hogy ezt megértsék. -
Multilaterális diplomácia megjelenése, nemzetközi szervezetek
Az államok mellé a nemzetközi szervezetek is bekapcsolódtak, 1920-as 1930-as években elterjedtek a nemzetközi szervezetek. -
Újjászervezés
A második világháború után kirobban a vita a kettősségről. Az alapkérdés már nem a háború megelőzésének kérdése, hanem a motiváció megértése. Hans Morgenthau és könyve. 1948-ban újraszervezi magát a tudományterület. Sajátosságai, hogy vitákon keresztül fejlődik, a viták lefolyása iskolákat, modelleket hoz létre és ezek egymásra hatása viszi tovább a vizsgálat folyamatát. Episztemológiai és ontológiai viták. -
Gazdasági szereplők megjelenése, civiltársadalom belépése a nemzetközi politikába
Az 1970-es években megjelennek a nem állami, gazdasági szereplők. A globalizáció miatt megnő a politikai hatásuk, multi- és transznacionális vállalatok jelennek meg.
A nemkormányzati szervek vagyis NGO-k is kezdenek szerepet játszani a nemzetközi politikában, a civilszervezetek aktivitása megnő. -
Kenneth Waltz és a rendező elv
A nemzetközi politikai leszakad a politológiától én önálló tudományterület lesz. Kenneth Waltz fogalmazta meg a nagy törést. Nem az államon belüli és az államon kívüli folyamatok lesznek, amik elválasztják a nemzetközi politikához tartozó dolgokat, a rendező elv alapján lehet megkülönböztetni, ezzel tudjuk definiálni a nemzetközi politikai viszonyokat. A rendező elv alapján a politikai viszonyok lehetnek: -anarchia, -hierarchia. -
Az egyén megjelenése a nemzetközi politikai viszonyokban
Az egyént nem a saját állama képviseli, hanem saját, alanyi jogán a nemzetközi politika szereplőjévé kezd válni. Az egyén kilép az állampolgárságból és önállő szereplővé válik.
