-
1989 - A párt megalakulása
- Október 7-én Az MSZMP XIV. kongresszusán a párt tagsága úgy dönt, hogy feloszlatja magát és létrehozza a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Az MSZP célja a szociáldemokrata értékek képviselete volt, eltávolodva az előző párt diktatórikus hagyományaitól.
-
1990 - Az első szabad választások
Az 1990-es parlamenti választásokon az MSZP nem tud jelentős sikert elérni, csupán a szavazatok 8,55%-át szerzi meg, és 33 képviselői helyet kap a parlamentben.Ez volt a párt első megmérettetése demokratikus környezetben. A párt ellenzékbe kerül.Ez az eredmény mindenképpen kudarcosnak tekinthető,mivel ekkor a korszak egyik legnépszerűbb embere Pozsgay Imre is a párt tagja volt (alelnöke is egy ideig).MSZP politikai karanténba kerül ,senki se hajlandó vele összefogni. -
1994-es országgyűlési választások
Az 1994-es választásokon az MSZP elsöprő győzelmet arat, 209 képviselői mandátummal kétharmados többséget szerez a parlamentben. Horn Gyula lesz Magyarország miniszterelnöke, koalíciót kötve a liberális SZDSZ-szel. A kormány gazdasági reformokat indít, hogy stabilizálja az ország gazdaságát. -
Horn Gyula kormány jellemzői 1994-98
Reformokkal és a hatalom megszilárdításával indult a Horn Gyula kormány.MTV-ben személycseréket eszközöltek továbbá az akkori jegybankelnököt Bod Péter Ákost is lemondatták.1995-ben bejelentették a Bokros-csomagot. Ez egy gazdaságilag megszorító intézkedés volt ,ami nagy felháborodást váltott ki. Tartalmazta például a tandíjt,ami ellen országszerte diáktüntetések voltak.Az első nagyobb korrupciós úgy is ebben az időszakban történt ( Tocsik ügy).Ez negatívan befolyásolta az MSZP népszerűségét. -
1998 - Választási vereség
Az 1998-as választásokon Horn Gyula indult az MSZP színeiben.Ez első kör után szoros győzelemre is lehetett számítani, azonban a kisgazda visszalépéseknek köszönhetően 1998-ban az MSZP elveszíti a hatalmat. A Fidesz-MDF koalíció győzelmet arat. Az MSZP 134 mandátumot szerez, és Horn Gyula visszavonul a párt éléről. A párt újra ellenzékbe kerül. -
2002 - Visszatérés a hatalomba
2002-ben a kampányban az MSZP Magyarországon új taktikát vetett,először alkalmazta az intenzív negatív kampányt. Ennek meg is lett az eredménye az MSZP-SZDSZ koalíció nyerte meg a 2002-es választásokat, és Medgyessy Péter lesz Magyarország miniszterelnöke. A kormány az európai integrációra és a szociális jóléti reformokra összpontosít. -
Medgyessy Péter kormánya 2002-2004
Jóléti intézkedésekkel indított a Medgyessy Péter vezette kormány 2002-ben. Bejelentették a 100 napos programot. Ennek része leginkább a középréteg számára érzékelhető intézkedések voltak pl.: béremelés a közszférában és a 13. havi nyugdíj bevetése. Ezek fellendítették a párt támogatáságát. A választások után azonban kiderült a A D-209-es ügy ( Medgyessy Péter kommunista titkosszolgálatainak besúgója volt). Ez megrengette a saját pártjában is a támogatottságát ezért 2004-ben lemondott. -
2004 - Kormányfőcsere
2004 augusztusában Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc kerül a miniszterelnöki székbe. Gyurcsány a párt vezetésével új gazdasági reformokat vezetnek be, ezek később társadalmi és politikai vitákat váltanak ki.a 2006-os választásra koncentrál a párt, ezért még több jóléti intézkedést hoz. Azonban a gazdaság ezt már nem bírja el.Ez azért különösen problémás ,mivel 2004-ben csatlakozunk az EU-hoz ahol gazdasági elvárásoknak kell megfelelni. -
2006 - Újabb győzelem, de válság
Az MSZP 2006-ban ismét győz az országgyűlési választásokon, de Gyurcsány Ferenc a választások után kiszivárgott „Öszödi beszéde” súlyos politikai válságot okoz, amely hosszú távon megingatja a párt népszerűségét. Ráadásul a kormány megszorító intézkedéseket vet be( Új egyensúly program) pl.: kórházi napidíj,adóemelés,tandíj újra bevezetése.Gyurcsány Ferenc és az MSZP népszerűsége 2008-ra nagyon durva mélyponton van. -
2009 - Miniszterelnökcsere
2009-ben Gyurcsány Ferenc lemond. Az öszödi beszéd és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság megpecsételte Gyurcsány Ferenc sorsát.Saját pártja által támogatott bizalmatlansági indítvánnyal lemondatják. Helyét a miniszterelnöki casting nyertese Bajnai Gordon veszi át, aki technokrata válságkezelő kormányt alakít. Bajnai célja a gazdasági stabilitás megteremtése, azonban az MSZP továbbra is komoly politikai kihívásokkal néz szembe. -
2010 - Választási vereség
A 2010-es választásokon az MSZP történetének egyik legnagyobb vereségét szenvedi el. A Fidesz kétharmados győzelmet arat, míg az MSZP csupán 59 mandátumot szerez a parlamentben. A párt belső válságba kerül, és a támogatottsága tovább csökken. -
2014 - Újabb vereség
A 2014-es választásokon az MSZP az ellenzéki összefogás részeként indul, de nem tudják megakadályozni a Fidesz újabb kétharmados győzelmét. Az MSZP megőrzi jelenlétét a parlamentben, de továbbra is jelentős támogatásvesztéssel küzd.Ráadásul a pártból kiváló volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc és új pártja a Demokratikus Koalíció is szavazókat kezd elvenni az MSZP-től. -
2018 - Politikai átrendeződés
A 2018-as választásokon az MSZP az MSZP-Párbeszéd közös listán indul, de ismét alulmarad a Fidesz-KDNP-vel szemben. Az MSZP szerepe az ellenzéki táborban tovább gyengül, miközben új politikai erők is megjelennek a baloldalon. Az MSZP csupán 20 mandátumot és alig 10%-ot szerez ,a párt kezdi elveszíteni relevanciáját.A baloldalon a "frissen" megalakult LMP,DK is kezdi utolérni támogatottságban a nagymúltú pártot -
2022 - Az ellenzéki együttműködés
Az MSZP részt vesz a 2022-es egységes ellenzéki összefogásban a Fidesz ellen. Ennek ellenére a választásokon ismét vereséget szenvednek. A párt továbbra is az ellenzéki térfélen helyezkedik el, de egyre kisebb szerepet játszik a magyar politikai életben.Támogatottságuk még jobban bezuhan jelenleg úgy néz ki,hogy a 2026-os választásokon nem fognak bejutni a parlamentbe se.