-
Megalakul a Magyar Szocialista Párt a volt állampárt, az MSZMP tagjaiból
Az Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusán, 1989. október 7-én, 28 alapító döntött egy új párt megalakításáról. A kongresszuson úgy döntöttek, hogy az MSZMP-ből létrehozzák a Magyar Szocialista Pártot, az átalakulással együtt vállalva a folyamatosságot. 1989. november 16-án adták be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később, november 21-én vették. -
Négyigenes népszavazás elvesztése
Az MSZP (előtte az MSZMP) célja az volt, hogy Pozsgay Imre legyen a köztársasági elnök, azonban a népszavazás elvesztésével ennek az esélye is elveszett. -
Period: to
Ellenzékben
-
1990-es választási vereség
A frissen alakult MSZP elvesztette az első országgyűlési választását, így az MSZMP utódpártjaként sok év után ellenzékbe kellett vonulnia. A párt miniszterelnökjelöltje ekkor Pozsgay Imre volt. -
Period: to
Horn Gyula elnöksége
Nyers Rezső lett a párt első elnöke, aki 1989.10.09.-étől 1990.május 27.-éig töltötte be ezt a posztot. Őt követte Horn Gyula, aki a rendszerváltás előtt karhatalmista (pufajkás), valamint külügyminiszter is volt. Nagy népszerűségre tett szert a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéért. 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke volt. -
Győzelem az 1994-es választáson
Az MSZP megnyerte a választást és a mandátumok 54%-át is megszerezte, azonban koalícióra lépett az SZDSZ-szel, hogy kétharmados többségük legyen a Parlamentben. Ekkor még kétfordulós választás volt érvényben, így a választás 1994. május 8.-ától 29.-éig zajlott. -
Period: to
Kormányon
-
Vereség az 1998-as országgyűlési választáson
Az MSZP második helyen végzett a Fidesz mögött, akik koalíciós kormányt alakítottak az FKgP-vel és az MDF-fel. -
Period: to
Ellenzékben
-
Új pártelnök: Kovács László
Horn után Kovács László lett a párt elnöke, amely tisztséget 1998. szeptember 5.-étől 2004. október 16.-áig töltött be. A Horn-kormányban külügyminiszter volt, az MSZP alapítótagja. -
Period: to
Kormányon
-
2002-es országgyűlési választási győzelem
2002-ben országgyűlési választást nyert az MSZP, mégpedig egy új miniszterelnökjelölttel, Medgyessy Péterrel (aki nem az MSZP tagja). Az MSZP az SZDSZ-szel koalícióban kormányzott. -
Új miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc
Medgyessy, akiről miniszterelnöksége alatt kiderült, hogy a kommunista időkben III/III-as ügynök volt, a koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel megromlott kapcsolata, a párt az első magyarországi EP választáson viszonylag rossz eredményt ért el (kevesebb mandátumot szerzett, mint a Fidesz), valamint a vitatott kettő 100 napos programjának gazdasági hatásai miatt, megbukott. Az új miniszterelnök így Gyurcsány Ferenc lett, aki eddig szinte ismeretlen volt az ország számára. -
Új pártelnök: Hiller István
Kovás Lászlót követte a pártelnökségben Hiller István, aki az MSZP alapítótagja, valamint parlamenti képviselő. -
Köztársasági elnök-választás: Sólyom László az új köztársasági elnök
A köztársasági elnök-választáson vereséget szenvedett az MSZP, amikor is jelöltjük, Szili Katalin helyett, Sólyom László nyert. -
2006-os választási győzelem
Ismét az MSZP-SZDSZ koalíció alakított kormányt, a miniszterelnök továbbra is Gyurcsány Ferenc. -
Őszödi beszéd
Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. Az erről készült hangfelvétel azonban csak szeptember 17.-én kezdett el kiszivárogni. A beszéd hatására tömegek vonultak utcára követelve, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le. -
Új pártelnök: Gyurcsány Ferenc
Népszerűtlensége ellenére Gyurcsány Ferenc lett az új pártelnök. -
Kilép az SZDSZ a koalícióból
2008.április 30.-án kilép az SZDSZ a kormánykoalícióból. Az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerül mostantól. -
Új pártelnök: Lendvai Ildikó
-
Új miniszterelnök: Bajnai Gordon
Gyurcsány Ferenc népszerűtlensége miatt leváltatja magát, helyére Bajnai Gordon kerül, aki korábban önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt. -
Period: to
Ellenzékben
-
Vereség a 2010-es választáson
Az MSZP a 8 éves kormányzása alatt hatalmas népszerűségveszteség érte, többek között az Őszödi beszéd és a gazdasági világválság hatása miatt is, így veresége egyértelmű volt. A választás után a Fidesz nyert, Orbán Viktor alakíthatott kormányt. Az MSZP miniszterelnökjelöltje Mesterházy Attila volt. -
Új pártelnök: Mesterházy Attila
2022-ig a párt parlamenti képviselője. -
A Demokratikus Koalíció létrejötte
A párton belüli feszültségek pártszakadáshoz vezettek. A Gyurcsány Ferenc vezette, 2010 október 22-n alakult Demokratikus Koalíció Platform tagjainak nagy része kilépett az MSZP-ből és csatlakozott egy új párthoz, melynek neve a platform neve lett. Az MSZP országgyűlési képviselőinek száma 59-ről 48 főre csökkent. -
Period: to
Folyamatos választási vereségek, az MSZP leépülése mikropárttá
A 2014-es, 2018-as, 2022-es országgyűlési választáson folyamatosan vereséget szenvedett a párt, annak ellenére is, hogy több másik párttal összefogott, hogy legyőzzék a Fideszt. Az MSZP népszerűsége egyre csökken, a párt lassan mikropárttá aprózódott. Az IDEA Intézet 2024. szeptemberében készített felmérése szerint az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében 0%. -
Period: to
Új pártelnökök
Mesterházy után a párt elnökei voltak még: Botka László, Tóbiás József, Molnár Gyula, Tóth Bertalan. 2020.szeptember 19.-étől bevezették a társelnöki rendszert. A társelnöke rendszerben elnök volt Tóth Bertalan, Komjáthi Imre, valamint Kunhalmi Ágnes. Kunhalmi 2024.október 9.-étől nem társelnök, azóta Komjáthi Imre az elnök, így a társelnöke rendszer véget ért.