Magyarország

By Mik1
  • Period: 1490 to 1516

    II. Ulászló

    II. Ulászló - másnéven Dobzse László, cseh király 1471-től, magyar király 1490-től haláláig. A Jagelló-házi lengyel király, IV. Kázmér és felesége, Habsburg Erzsébet királyné, magyar királyi hercegnő elsőszülött fia.
    Uralma egyértelmű gazdagságban, fejlődésben és békében telt el.
  • 1491

    Pozsonyi béke

    A pozsonyi béke a III. Frigyes német-római császár, Miksa római király és Ulászló és a magyar rendek közötti megállapodás volt a Mátyás halála után a magyar trónért kirobbant háború lezárására. A béke értelmében Ulászló lett a magyar király, azzal a kikötéssel, hogy magtalan halála esetén Miksa és utódai öröklik a magyar trónt, Magyarország pedig feladta Mátyás hódításait ausztriában.
  • 1504

    II. Ulászlót szélütés éri

    A királyt szélütés éri, ezért Habsburg Miksa lenne a magyar király.
  • 1505

    Rákosi végzés

    A rákosi végzés kimondta: ha II. Ulászló törvényes házasságból született fiúörökös nélkül hal meg, akkor a leányági öröklést nem ismerik el, és nem választanak többé idegen uralkodót, csak "született magyart".
  • 1514

    Keresztes hadjárat

    1514-ben hirdette ki Bakócz Tamás esztergomi érsek X. Leó pápa bulláját, melyben az egyházfő a török elleni keresztes hadjáratra hívta fel a magyarokat. Dózsa György vezetésével megkezdődik a sereg toborzása.
  • 1514

    Tipartitum

    Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1514-ben fejezett be. Eredeti latin címe: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve”. Lényege a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása.
  • Period: 1516 to 1526

    II. Lajos

    Magyarország és Csehország királya 1516 és 1526 között. A Jagelló-házi II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fia. Már 1508-tól magyar, 1509-től pedig cseh kiskorú király. Az 1526-os mohácsi csatában halt meg. Ezt az évszámot tekintjük a magyar középkor végének, tehát II. Lajos az utolsó középkori magyar király.
  • Period: 1520 to 1566

    I. Szulejmán

    A Törvényhozó és a Nagy I. Szulejmán apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik legnagyobb hatalmú vezetője. A szultán figyelmes hűbérese, Szapolyai János halálakor (1540) újra Magyarország felé fordult, annak megszállása mellett döntött. E hódító hadjáratsorozat egyik utolsó epizódja, Szigetvár 1566.
  • Period: 1526 to 1564

    I. Ferdinánd

    I. Ferdinánd 1521-től osztrák főherceg. 1526-tól magyar és a cseh király, 1531-től német király, 1556-tól német-római császár. Apja I. Fülöp kasztíliai király, anyja II. Johanna kasztíliai királynő.
  • Period: 1526 to 1540

    I. János

    I. János erdélyi vajda, 1526 és 1540 között Magyarország királya, a befolyásos Szapolyai-család sarja.
    Már az 1526. augusztus 29-én lezajló, II. Lajos király halálával és óriási magyar vereséggel záruló mohácsi csata előtt az ország leggazdagabb földesura, majd a székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta és megkoronázta a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, I. Ferdinánd ellenében. János király Szulejmán szultán támogatásával haláláig megtartotta trónját.
  • Aug 29, 1526

    Mohácsi csata

    Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult.
  • 1529

    Szulejmán hadjárata Ferdinánd ellen

    Szulejmánnak nem kedvezett a Habsburg-ház közép-európai megerősödése, ezért újból Magyarország felé fordult, ahol az oszmán stratégiának megfelelően a belső megosztottságra épített. I. Ferdinánddal szemben Szapolyai Jánost támogatta, majd Szapolyai megsegítése ürügyén 1529-ben harmadszor vezetett hadat Magyarországra.
  • 1532

    Szulejmán hadjárata Bécs ellen

    Újabb támadás Bécs ellen, a Dunántúlon keresztül.
  • 1533

    Béke: Habsburg & Oszmán Birodalom

    A Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom békét köt, lezárva az 1529 óta tartó konfliktust. Ferdinánd évi 30 ezer aranyat kénytelen fizetni a szultánnak. V. Károlyt spanyolt királyként, I. Ferdinándot német királyként ismeri el az oszmán diplomácia
  • 1541

    Szulejmán elfoglalja Budát

    Az egész oszmán hadsereg szinte bekerítette Budát, s szultánnal jött tatár csapatok pedig kicsit égették Buda környékét, valamint Esztergom, Székesfehérvár, sőt Nyitra vidékeit is.
  • 1552

    Szulejmán elfoglalja a Tiszántúlt

    A törökök elfoglalják a Tiszántúlt, Nógrádot és Temesközt.
  • 1555

    Az augsburgi vallásbéke

    Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat. A szerződésben a lutheránus vallást a római katolikussal egyenjogúvá tették.
  • Period: 1556 to 1571

    János Zsigmond

    II. János, teljes nevén Szapolyai János Zsigmond István, 1540 és 1571 között, Erdély első fejedelme. Apja I. János király, anyja Jagelló Izabella királyné. 1541-ben Szulejmán szultán a keleti országrészt adta neki uralkodásra, de mivel csecsemő volt, helyette anyja, Izabella, illetve Fráter György kormányzott. Tényleges hatalma Erdélyre és változó méretű tiszántúli területekre terjedt ki, mivel az ország középső és déli részét a török, nyugati és északi részét pedig Habsburg Ferdinánd uralta.
  • 1568

    Drinápolyi béke

    A drinápolyi béke I. Miksa magyar király és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban
    A szerződés tartalma
    I. Miksa tudomásul vette az 1552–1566 közötti török hódításokat;
    mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fenntartását;
    a császár évi 30 000 magyar aranyforint adót fizetett a szultánnak.
  • 1570

    Speyeri szerződés

    János Zsigmond rendezi a viszonyát a Habsburgokkal.
  • Period: 1576 to

    I. Habsburg Rudolf

    Habsburg–Lotaringiai Rudolf, teljes nevén Rudolf Ferenc Károly József, a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, német tükörfordítással „koronahercege” , I. Ferenc József császár és király, valamint Wittelsbach Erzsébet császárné és királyné harmadik gyermeke.
  • Period: to

    A tizenöt éves háború

    A tizenöt éves háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség és a Német-római Birodalom. A háborúhoz a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A harcban közvetve érintve volt Perzsia is. 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással kötöttek békét.

  • Bibliafordítás

    A "Vizsolyi Biblia" létrejötte. Károlyi Gáspár lefordítja a Bibliát magyar nyelvre.
  • Period: to

    II. Mátyás

    Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás, a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Mátyás néven magyar király 1608-tól, I. Mátyás néven német király, német-római császár és Ausztria uralkodó főhercege 1612-től, valamint cseh király 1611-től haláláig.
  • Period: to

    Báthory Gábor

    Somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
  • Period: to

    Bethlen Gábor

    Iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621). Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választtatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult.
  • Period: to

    Zrínyi Miklós

    Egy nagybirtokos, a szigetvári hős dédunokája.
  • Period: to

    I. Ráckoczy György

    Felsővadászi I. Öreg Rákóczi György erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében.
  • Period: to

    II. Rákoczy György

    Felsővadászi II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Nem sikerült megszereznie a Lengyel trónt.

  • A lengyel trón megszerzése

    Sikertelen, II. Rákoczy György nem szerzi meg.
  • Period: to

    I. Lipót

    Habsburg Lipót, Habsburg-házból származó uralkodó, német-római császár, német király, magyar és cseh király, VI. Lipót néven Ausztria uralkodó főhercege. Lipót III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Habsburg Mária Anna spanyol és portugál infánsnő második fiúgyermeke. Békét akart.
  • Period: to

    Apafi Mihály

    Apanagyfalvi I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja. Ő volt az Apafiak által adott két erdélyi fejedelem közül az első. A török kegyelméből került trónra.