-
Magyarország csatlakozik az ún. antikomintern paktumhoz
A nyíltan szovjetellenes szerződés Berlin, Tokió, majd Róma között létrejött egyezmény. A budapesti lépés közvetlen következménye az lett, hogy Moszkva megszakította diplomáciai kapcsolatit a magyar kormánnyal.
A képen a három nagyhatalom külügyminiszterének aláírására kerül sor 1936. november 25-én. -
Period: to
Magyarország a második világháborúban (1941-1945)
Az első világháború elvesztése, a történelmi Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés ratifikálása után hazánk a térség legkisebb államává változott. A két világháború közti külpolitikai gondolkodás legfőbb témájává, sőt a külpolitikai gyakorlat legfőbb céljává is az ország területi integritásának helyreállítása volt. Az 1921 és 1931 közti, Bethlen István gróf nevével fémjelzett konszolidációs időszak bár nyugalmat teremtett az országban, a 30-as évek mind inkább a tengelyhatalmakkal -
Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
Magyarország csatlakozása a német-olasz-japán egyezményhez formálisan is jelezte, hogy hazánk feladta az elnemkötelezettség elvét és a fasiszta hatalmak oldalára állt. -
Teleki Pál öngyilkossága
Miután 1940. december 12-én Belgrádban magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést kötöttek, a magyar kormány mozgástere is kiszélesedni látszott a németek ellensúlyozására. Időközben azonban Jugoszláviában brit támogatással ellenzéki politikai erők megbuktatták a nácibarát, kollaboráns kormányt. Emiatt Hitler csapatai áthaladási engedélyét kérte Horthy kormányzótól és a magyar miniszterelnöktől. A magyar külpolitika emiatt feloldhatatlan ellentmondásba került! -
A Magyar Királyi Honvédség átlépi a volt jugoszláv államhatárt
Horvátország állami függetlenségének proklamálása után megkezdődik Bácska, a baranyai háromszög, a Muraköz és Mura-vidék elfoglalása. A britek a német hadigépezet támogatása miatt megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat a magyar kormánnyal. -
Ismeretlen repülőgépek bombatámadást hajtanak végre Kassa, Munkács és Rahó városok ellen
"Június 26-án az a hír lepett meg bennünket, hogy Kasát és Munkácsot bombatámadás érte. [...] az azonnali vizsgálat azt állapította meg, hogy a támadást szovjet repülőgépek hajtották végre. Egy bombarepeszdarabon a leningrádi hadiszergyár jegyét ismerték fel. [...] június 27-én megjelent a hivatalos nyilatkozat: Magyarország a felségterületén végrehajtott, nemzetközijog-ellenes, ismételt szovjetorosz légitámadás miatt a Szovjetunióval hadiállapotban lévőnek tekinti magát." (Hoirthy Miklós) -
Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a hadiállpot beálltát a Szovjetunióval
A kassai provokációra válaszul a minisztertanács külön ülésén Horthy támogatásával a hadba lépés mellett döntött, a magyar légierő megtorló akciót hajtott végre az ukrajnai Sztanyiszlav város ellen és a kormányfő a parlamentben bejelentette a hadiállapot beálltát. Egyébként december 7-én hazánk hadiállapota beállt Nagy-Britanniával, december 12-én pedig az Egyesült Államokkal is, így Bárdossy miniszterelnöksége idején hazánk oly súlyos módon a világ 3 nagyhatalmával is hadiállapotba került. -
Horthy Miklós kormányzó felmenti a Bárdossy-kormányt és kinevezi miniszterelnöknek Kállay Miklóst
Kállay igyekszik fenntartani a németekkel való jó viszonyt, ugyanakkor törekvései is vannak a háborúból való kiválásra. Külföldi követei Londonban, Isztambulban, Stockholban és Svájcban is tárgyalnak a nyugati szövetségesekkel, ami miatt kivívja maga ellen Hitler ellenszenvét. A Führer Horthytól klessheimi találkozójuk alkalmával leváltását követeli, s egy neki is tetsző kormány megalakítását, miniszterelnök kinevezését. -
A doni katasztrófa
Ekkor indul meg a szovjet ellentámadás a Don mentén, Voronyezs környékén a 2. magyar hadsereg ellen. A honvédség katasztrófális vereséget szenvedett, 40 000-en meghaltak, 70 000-en megsebesültek vagy hadifogségba kerültek.
A képen a hadifoglyok menete látható. -
Magyarország német megszállása
Amíg Horthy Hitkernél klessheimben tartózkodott, a németek elrendelték az ország megszállását. Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi megbízott véghezvitte hazánk katonai megszállását. Óriási letartóztatási hullám indult meg. -
Sztójay Döme kormányalakítása
A német megszállás nyomán kialakult tragikus helyzetben Horthy kénytelen volt bizalmát megvonni Kállaytól, s miniszterelnökké nevezte ki Szójay Döme volt berlini követet. A Sztójay-kormány teljes mértékben kiszolgálta a nácikat, sőt a gettósítások során kollaborált is velük. -
A holokaust
A német megszállás egyik legtragikusabb következménye a magyarországi zsidóság vészkorszakát jelentette. A deportálások a kassai vasútvonalon át a dél-lengyelországi megsemmisítőtáborokig vezettek. A vidéki zsidóság gettóbe terelése, majd deportálsa, végül fizikai megsemmisítése 440 000 főt érintett. Horthy megtudva a szörnyű igazságot a megsemmisítő támorok működéséről, július 6-án leállította a deportálásokat, megmentve ezzel a budapesti zsidóság nagy részének életét. -
Horthy rádiószózatában bejelnti Magyarország fegyverszüneti kérelmét
A proklamáció szövege. A sikertelen kiugrási kísérlet eredménye Horthy lemondás lett, utolsó intézkedéseként azonban kénytelen volt kinevezni nemzetvezetőnek Szálasi Ferencet, mivel fia életét akarta védeni. -
A szovjet hadsereg teljesen bekeríti Budapestet
A szovjetek előrenyomulása eredményeképpen Budapest romokban hever. -
Magyarország területén véget érnek a fegyveres harcok
Magyarország teljesen felszabadul a náci uralom alól, szovjet fennhatóság alá kerül területe. Egyszersmind a szovjet érdekszféra részeként a háború utáni rendezésben a Szovjetunió gyakorlatilag szabad kezet kap Magyarországon.