-
1526
A Mogul Birodalom
A Mogul Birodalom észak-indiai muszlim birodalom volt, amit a mongol-török Bábur (Timur Lenk leszármazottja) alapított. Bábur 1526-ban a Delhi közelében fekvő Pánipatnál megverte a lódikat, és oszmán mintára létrehozott serege segítségével elfoglalta hatalmi központjukat. 200 éven át India vezető nagyhatalmai voltak. -
Az Brit Kelet-indiai Társaság alapítása
A 15. században az Afrikát megkerülő, Indiába vezető hajóút felfedezésével (1497. július 8-án indította meg első indiai expedícióját Vasco da Gama portugál tengerész) megindulhatott a hajós kereskedelem és India kizsákmányolása az európai kereskedelem javára. Anglia hamar felismerte az Indiában rejlő lehetőségeket, s meg is alapították az Angol Kelet-Indiai Társaságot. A nevét később Brit Kelet-indiai Társaságra változtatták. -
A Kelet-indiai Társaság megszerzi első területét Bombayben
1615-ben szerzett először területet Indiában a Kelet-indiai Társaság. Ez a portugáloktól elhódított Bombay volt. -
Taj Mahal
A mogul építészet Sáh Dzsahán uralkodása alatt csúcsosodott ki. Látványos építményeket hozott létre, köztük: Mumtáz Mahal, tizennegyedik gyermekének szülésébe belehalt feleségének síremlékét, a Tádzs Mahalt, amit azóta is az indiai muszlim építészet ékkövének tartanak. -
Vörös Erőd
A 17. században Sáh Dzsahán mogul szultán által építtetett erődkomplexum a Mogul Birodalom fővárosának szerepét töltötte be 1857-ig. -
Period: to
Indiáért folyó harcok
Indiát, mert az egyik legértékesebb gyarmatnak számított akkor, fűszereivel és más kincseivel együtt, sok ország meg szerette volna kaparintani. A legfőbb gyarmatosító birodalmak is, például a portugálok, hollandok, franciák és az angolok is Indiáért versenyeztek, körülbelül a 16. század közepétől kezdődően 100 éven keresztül. -
Angol-francia háború
Franciaország legyőzésével, Anglia lett India legfőbb gyarmatósítója. -
Plassey-i csata
A palási csata (angolosan: plassey-i csata) a hétéves háború gyarmati területeken vívott egyik fontos csatája volt. Ez a csata jelentette a brit uralom kezdetét Indiában. -
Vellore-i lázadás okai és következménye
A lázadás közvetlen oka főként a szipojok öltözködési szokásainak és általános megjelenésének megváltoztatása által kiváltott ellenérzés volt. A lázadás után a jogsértő öltözködési szabályokért felelős magas rangú brit tiszteket visszahívták Angliába. Az „új turbánokra” (kerek kalapokra) vonatkozó parancsokat is törölték. -
Vellore-i lázadás
A vellore-i lázadás, vagy vellore-i forradalom 1806. július 10-én történt, és ez volt az első olyan eset, amikor az indiai szipojok nagyszabású és erőszakos lázadást szerveztek a Kelet-indiai Társaság ellen. Egy egész napig tartott, amelynek során a lázadók elfoglalták a vellore-i erődöt, és 200 brit katonát megöltek vagy megsebesítettek. A lázadást az Arcotból érkező lovasság és tüzérség verte le. Lázadók között: 350 halott, 100 kivégzett. -
Szipolyok
A szipojok az utolsó mogul császárt, II. Bahádur mogul sahot tették meg szimbolikusan vezetőjüknek. A britek egy év alatt fokozatosan visszahódították a lázadók által birtokolt területeket és elrettentő erejű megtorlást hajtottak végrea felkelőkön és a civil lakosságon is. Az ekkor már névleges Mogul Birodalom végső felszámolása is a lázadás leveréséhez köthető. -
Szipojlázadás
A szipojlázadás az Indiában 1600 óta folyamatos hatalmat birtokló Brit Kelet-indiai Társaság- és ezzel együtt a gyarmati uralom elleni felkelés, amely 1857-ben tört ki az indiai katonák (a szipojok) részvételével. Ez volt India első függetlenségi háborúja. Az elsősorban India északi, központi területein terjedő felkelés során a lázadók elfoglalták a fővárost, Delhit. -
Szipojlázadás következménye
1858 november elsején Viktória királynő rendelete értelmében a Brit Kelet-indiai Társaság feloszlott. -
Viktória brit királnyő, India császárnéje
Viktória brit királynő 1877-ben India császárnőjévé nyilvánította magát. -
Indiai Nemzeti Kongresszus
1885-ben alapították. A 19. század végétől, és különösen 1920 után, Mahatma Gandhi vezetésével a Kongresszus az indiai függetlenségi mozgalom fő vezetője lett.[3] A Kongresszus vezette Indiát az Egyesült Királyságtól függetlenedéshez és nagy hatással bírt a a Brit Birodalom más gyarmatiellenes nacionalista mozgalmaira. -
Gateway of India
Az India kapuja (Gateway of India) egy 1924-ben elkészült íves emlékmű az indiai Mumbai (Bombay) vízpartján. Azért emelték, hogy emléket állítsanak V. Györgynek az 1911 decemberében India császárává koronázása alkalmából a Strand Roadon, a Wellington-kút közelében történt partraszállásának. Ő volt az első brit uralkodó, aki Indiába látogatott. Az emlékmű 1924-ben lett kész. -
Mahátma Gandhi
Mahátma szanszkrit szó, jelentése: „Nagy Lélek”. Ezen a néven ismeri őt az egész világ, a békés ellenállás jelképévé vált. Egyik híres, békés tiltakozása volt az úgynevezett sómenet: 1930. március 12-én Gandhi az ún. sómenet élén Dandiba vonult, hogy tiltakozzon a britek sómonopóliuma ellen, és kiharcolja India függetlenségét. -
A brit birodalom által okozott éhínségek
1770-ben, Indiában kitört az első nagyobb éhínség. Aztán következett az 1943-as bengáli éhínség, melyben hárommillió ember halhatott éhen. Ezután a 1974-es bangladesi éhínség tört ki. Ázsia 20. századi történelmének egyik legpusztítóbb éhínsége volt. Bár a hivatalos becslések szerint „mindössze” 26 000-en haltak meg az éhezés miatt, van olyan vélemény is, amely másfél millióra teszi az áldozatok számát (beleértve a legyengült szervezetű emberek valamilyen betegségben történő halálát is). -
India függetlensége
A 20. század beköszöntével Mahátma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában (az 1920-as évektől számítható utolsó szakaszban a kongresszus elfogadta Mohandász Karamcsand Gandhi erőszakmentes polgári engedetlenségen alapuló politikáját), melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált. A második világháború idején a 'Quit India Movement'- tel érkezett el a csúcspont.