-
1526
A Mogul Birodalom
Az európai gyarmatosítók megjelenésével egyidőben alakult meg a Delhi Szultánátus romjain India új vezető nagyhatalma. A Mogul Birodalom egy észak-indiai muszlim birodalom volt, amit a mongol-török Bábur (Timur Lenk leszármazottja) alapított. Bábur 1526-ban a Delhi közelében fekvő Pánipatnál megverte a lódikat, és oszmán mintára létrehozott serege segítségével elfoglalta hatalmi központjukat. 200 éven keresztül India nagyhatalmú vezetői voltak. -
Az Brit Kelet-indiai Társaság alapítása
A 15. században az Afrikát megkerülő, Indiába vezető hajóút felfedezésével (1497. július 8-án indította meg első indiai expedícióját Vasco da Gama portugál tengerész) megindulhatott a hajós kereskedelem és India kizsákmányolása az európai országok javára. Anglia hamar felismerte az Indiában rejlő lehetőségeket, s meg is alapították az Angol Kelet-Indiai Társaságot. A nevét később Brit Kelet-indiai Társaságra változtatták. -
A Kelet-indiai Társaság megszerzi első területét Bombayben
1615-ben szerzett először területet Indiában a Kelet-indiai Társaság. Ez a portugáloktól elhódított Bombay volt. -
Taj Mahal
A mogul művészet és kultúra Sáh Dzsahán uralkodása alatt csúcsosodott ki. Látványos építményeket hozott létre, köztük Mumtáz Mahal, tizennegyedik gyermekének szülésébe belehalt feleségének síremlékét, a Tádzs Mahalt, amit azóta is az indiai muszlim építészet ékkövének tartanak. -
Vörös Erőd
A 17. században Sáh Dzsahán mogul szultán által építtetett erődkomplexum a Mogul Birodalom fővárosának szerepét töltötte be 1857-ig. -
Period: to
Indiáért folyó harcok
Mivel India fűszereivel és más kincseivel az európai kolonizáció egyik legvonzóbb zsákmányának számított akkor, sok ország meg szerette volna kaparintani. A legfőbb gyarmatosító birodalmak is, például a portugálok, hollandok, franciák és az angolok is versenyeztek Indiáért, körülbelül a 16. század közepétől kezdődően 100 éven keresztül. Végül a brit gyarmatbirodalom került ki győztesként. -
Period: to
A Mogul Birodalom hanyatlása
Az európai versenytársait legyőző Brit Kelet-indai Társaság - részben harcokkal, részben diplomáciával - az oszd meg és uralkodj elve szerint egyre több területet szerzett meg a Mogul Birodalomtól. Végül a mogulok hatalma eljelentéktelenedett. -
Angol-francia háború
Franciaország legyőzésével, Anglia lett India legfőbb gyarmatósítója. A térképen látható, hogy miután Anglia lett India gyarmatosítója, azután sem tudta teljesen uralma alá vonni és egységesíteni az egész országot, hiszen különböző területeken, különböző uralkodók uralkodtak, akik bár névleg függetlenek voltak, egyre nyilvánvalóbban el kellett ismerniük az angolok vezető szerepét. -
Plassey-i csata
A palási csata (angolosan: plassey-i csata) a hétéves háború gyarmati területeken vívott egyik fontos csatája volt. A bengáli uralkodó a franciákkal szövetségben állt szemben a brit haderőkkel. A britek győzelmükkel megszerezték Bengált. Ez a csata jelentette a brit uralom kezdetét Indiában. -
Vellore-i lázadás okai és következménye
A lázadás közvetlen oka főként a szipojok öltözködési szokásainak és általános megjelenésének megváltoztatása által kiváltott ellenérzés volt. A lázadás után a jogsértő öltözködési szabályokért felelős magas rangú brit tiszteket visszahívták Angliába. Az „új turbánokra” (kerek kalapokra) vonatkozó parancsokat is törölték. -
Vellore-i lázadás
A vellore-i lázadás, vagy vellore-i forradalom 1806. július 10-én történt, és ez volt az első olyan eset, amikor az indiai szipojok nagyszabású és erőszakos lázadást szerveztek a Kelet-indiai Társaság ellen. Egy egész napig tartott, amelynek során a lázadók elfoglalták a vellore-i erődöt, és 200 brit katonát megöltek vagy megsebesítettek. A lázadást az Arcotból érkező lovasság és tüzérség verte le. Lázadók között: 350 halott, 100 kivégzett. -
Szipojok
A szipojok indiai népesség, akik katonáskodásból éltek. A brit gyarmatosítók gyakran bérelték fel őket zsoldosként katonai akcióikhoz az indiai szubkontinensen. -
Szipojlázadás
A szipojlázadás az Indiában 1600 óta folyamatos hatalmat birtokló Brit Kelet-indiai Társaság- és ezzel együtt a gyarmati uralom elleni felkelés, amely 1857-ben tört ki az indiai katonák (a szipojok) részvételével. Ez volt India első függetlenségi háborúja. Az elsősorban India északi, központi területein terjedő felkelés során a lázadók elfoglalták a fővárost, Delhit. -
Szipojlázadás következménye
A szipojok az utolsó mogul császárt, II. Bahádur mogul sahot tették meg vezetőjüknek. A britek egy év alatt fokozatosan visszahódították a lázadók által birtokolt területeket és elrettentő erejű megtorlást hajtottak végre a felkelőkön és a civil lakosságon is. Az elgyengült Mogul Birodalom végső felszámolása is a lázadás leveréséhez köthető. 1858. 11. 1-én Viktória királynő rendelete értelmében a Brit Kelet-indiai Társaság feloszlott és az indiai gyarmatokat az angol uralkodó birtokává tette. -
Viktória brit királnyő, India császárnéje
Viktória brit királynő 1877-ben India császárnőjévé nyilvánította magát. -
Indiai Nemzeti Kongresszus
A 19. század egyik fő ideológiája, a nacionalizmus az indiaiakra is hatott. Egyre többen gondolták, hogy az idegen hódítóktól függetlenedni kell. Az INC-t 1885-ben alapították. A 19. század végétől, és különösen 1920 után, Mahatma Gandhi vezetésével a Kongresszus az indiai függetlenségi mozgalom vezető ereje lett. A Kongresszus vezette Indiát az Egyesült Királyságtól függetlenedéshez és nagy hatással bírt a a Brit Birodalom más gyarmatiellenes nacionalista mozgalmaira. -
Gateway of India
Az India kapuja (Gateway of India) egy 1924-ben elkészült, orientalista stílusú emlékmű az indiai Mumbai (Bombay) kikötőjében. Azért emelték, hogy emléket állítsanak V. Györgynek az 1911 decemberében India császárává koronázása alkalmából a Strand Roadon, a Wellington-kút közelében történt partraszállásának. Ő volt az első brit uralkodó, aki Indiába látogatott. Az emlékmű 1924-ben lett kész. -
Mahátma Gandhi
Mahátma szanszkrit szó, jelentése: „Nagy Lélek”. Ezen a néven ismeri őt az egész világ, az indiai békés ellenállás jelképévé vált. Egyik híres, békés tiltakozása volt az úgynevezett sómenet: 1930. március 12-én Gandhi az ún. sómenet élén Dandiba vonult, hogy tiltakozzon a britek sómonopóliuma ellen, és kiharcolja India függetlenségét. -
A brit birodalom által okozott éhínségek
Az angol gyarmati politika következtében többször éhínség tört Indiára. Először 1770-ben. Aztán 1877-ben olyan mennyiségű élelmiszert exportáltak kényszerrel Indiából európába, hogy a helyieknek nem volt mit enniük. Milliók haltak meg. Ugyanez okozta az 1943-as bengáli éhínséget, melyben hárommillió ember halhatott éhen. Churchill parancsára, a világháborúval küzdő Anglia javára vonták meg a gabonaszállítmányokat Indiától. Az éhínség okozta szenvedés felszította Indiában a függetlenedés vágyát. -
India függetlensége
A 20. század beköszöntével Mahátma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában (az 1920-as évektől számítható utolsó szakaszban a kongresszus elfogadta Mohandász Karamcsand Gandhi erőszakmentes polgári engedetlenségen alapuló politikáját), melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált. A második világháború idején a 'Quit India Movement'- tel érkezett el a csúcspont. -
India vallás szerinti felosztása
- század közepén a brit uralom alóli felszabadulásával egy időben vallási alapon több független részre osztották Indiát. A hindu többségű országrészből lett a mai India, és ebből vált le a muszlim (Nyugat-)Pakisztán és Kelet-Pakisztán (későbbi Banglades). A vallási ellentétek a mai napig feszültséghez, pogromokhoz és terrortámadásokhoz vezetnek.