-
Telefonhírmondó
A telefon a 19. század végére terjedt el Magyarországon. Feltalálója, Puskás Tivadar önálló vállalkozásba kezdett Budapesten. A Telefonhírmondó híreit az előfizetők telefonon hallgathatták. Ez a híradás nagyon népszerű volt az emberek között. -
Az első újkori olimpia
Az első újkori olimpiát Athénban rendezték meg, amit I. nyári olimpiának is neveznek, annak ellenére, hogy áprilisban rendezték. A görög eredető sporteseményen több mint 40 ország sportolói vettek részt. Magyarország a 6. legeredményesebb országként végzett. Az első magyar olimpiai sportolók között volt Hajós Alfréd, aki az első magyar olimpiai bajnok és egyben az első az úszás sportágban is. -
Szarajevói merénylet
Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét Gavrilo Princip ölte meg, aki a Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt. Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követő egy hónappal később a monarchia hadat üzent Szerbiának, amibe végül több nemzet is belekeveredett. -
Period: to
Első világháború
A nagy háború ürügye az osztrák trónörökös meggyilkolása volt. A háború hátterében sokkal nagyobb gondok is álltak: nőtt a bizalmalanság az országok között. A már 400 éve tartó gyarmatosítás is versengésre késztette az országokat, így a fegyverkezés is nagy mértékben gyengítette a bizalmat. A nemzetek közti konfliktusok és a szövetség kötések teljes bizalmatlanságot szült. csak 4 év után fejeződött be a kegyetlen harc, a központi hatalmak elsöprő vereségével. -
Magyar Távirati Iroda
A Horthy-korszakban a sajtó állami felügyelet alá került. Az állami irányítás alatt lévő Magyar Távirati Iroda a hírszolgáltatás legfőbb intézménye lett. Irányítása alá tartoztak a tömegtájékoztás fő forrásai, mint a Magyar Film Iroda és a Magyar Rádió. -
Őszirózsás forradalom
A vereség elégedetlenséget szült a magyarok körében, ami október végén forradalomként nyilvánult meg. A felkelők Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelték. -
Period: to
Károlyi-kormány
Az őszirózsás felkelés eredményeként Károlyi Mihályt nevezték ki miniszterelnöknek. Károlyi demokratikus reformokat hirdetett. Az új kormány többek között a háború befejezését, demokratikus szabadságjogokat, független Magyarországot és földosztást ígért. Végül a gazdasági reformokat nem sikerült teljesen megalkotni. -
Fegyverletétel
A német csapatok nyugaton teljes vereséget szenvedtek a tavaszi nagy erejű támadás után. Ősszel a balkáni frontvonal is összeomlott, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig végleg letette a fegyvert, és fegyverszünetet kötöttek az antanttal. -
Vix-jegyzék
A KMP gyors népszérűsödése közben Fernand Vix kiadta a Vix-jegyzéket, amelyben újabb magyarlakta területek kiürítésére parancsolta az országot a Tiszántúlon. A kormány lemondott, Károlyi Mihály közgazdasági elnökként a Magyar Szociáldemokrata Pártnak adott esélyt a kormányzásra. -
Tanácsköztársaság Magyarországon
A Károlyi-kormány lemondásával Károlyi az MSZDP-t kérte meg a kormányalakításra. Tudta nélkül a szociáldemokraták egyesültek a Magyar Kommunisták Pártjával, és egy nappal később Magyarországon Tanácsköztársaságot hoztak létre,. -
Period: to
Tanácsköztársaság
Az új kormány gyors ütemben építette ki a ploretárdiktatúrát. A Forradalmi Kormányzótanácsnak tejhatalma volt az ország fölött, többek között Kun Bélának is. Szovjet példára szervezték át a közigazgatást, állami tulajdonba vették a földeket, a bankokat és az üzemeket is. A vörös terrorral megfélemlítették az embereket. -
A tanácsköztársaság megbukása
A románok ellen indult sikertelen támadás után a románok Tiszántúlról egyenesen Budapestre vonultak. Ez az esemény végleg megbuktatta a tanácsköztársaságot. -
Horthy bevonulása Budapestre
Horthy Miklós fehér lovon vonult be a nemzeti hadsereggel együtt Budapestre, a hatalomátvétel érdekében. Konszolidálni akarta az országot egy új berendezkedés létrehozásával, hogy megteremtse a békét Magyarországon. -
Horthy Miklós kormányzóvá választása
Magyarország államformája királyság lett a tanácsköztársaság után. Mivel IV. Károly nem térhetett vissza, a nemzetgyűlés Horthy Miklóst választotta meg ideiglenes kormányzóvá. Végül 25 évig maradt a tisztségben. -
Period: to
Horthy-korszak
A korszak névadója Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója 1920 és 1944 között. A korszakban sok politikus került miniszterelnöki pozícióba, és a háború után bekövetkező gazdasági világválság szinte lesokkolta Magyarországot. Emellett a trianoni békeszerződés is egészben megrázkódtatta az egész magyarországi történelmet. A revíziós törekvéseknek is csak a második világháború peremén voltak eredményei. -
A trianoni békeszerződés
1920 májusában nyilvánosságra hozták a végleges békefeltételeket. Magyarország területének kétharmadát akarták elvenni, és a hadsereg létszámát és fegyverzetét kívánták korlátozni. A magyarok kénytelenek voltak aláírni a békeszerződést, amely a versailles-i Nagy-Trianon palotában történt. -
Period: to
A két világháború között
Az első világháború, ami Magyarország számára a trianoni békeszerződéssel zárult le, és a msodik világháborúközött alig 20 év telt el. Ez alatt az idő alatt minden országban hirtelen változások folytak le. A gazdasági világválság a politikát is gyökeresen megváltoztatta, mivel így a szélsőjobboldali eszmék indultak virágzásnak. Így jutott többek között hatalomra Hitler is, aki a nemzetek közti határvonalakat is teljesen átírta. -
Period: to
Teleki Pál első miniszterelnöksége
Teleki Pál kinevezésével megkezdte a konszolidáció politikáját. Meg kellett szilárdítania a közéletben és a politikában eluralkodó eszméket is. A Teleki-kormány többek között földreformot hirdetett, és beiktatta az antiszemitizmus ellen elfogadott numerus clausus törvényt. IV. Károly első hatalomátvételi kísérlete után Teleki lemondott a miniszterelnökségről. -
Földreform
Teleki Pál a konszolidáció politikáját alkalmazta a társadalmi feszültségek enyhítéséhez. A szegényparasztság kielégítése érdekében földreformot hirdetett, amit Károlyinak csak részben sikerült teljesítenie. -
Numerus clausus
Az antiszemitista közhangulat ellen az új kormány létrehozta a numerus clausus törvényt, ami csökkenteni kívánta a zsidó diákok arányát. Ezzel csökkent a zsidóellenesség, de sok zsidó kényszerült más országokban tanulni tovább. -
Első királypuccs
IV. Károly visszatért Magyarországra, hogy újra elfoglalja trónját. A kormány és a nagyhatalmak is elutasították kísérletét. A korabeli sajtó ezt az eseményt ,,húsvéti királypuccsnak" nevezte el.
A kísérlet után a Teleki-kormány lemondott a pozícióról, és helyét a Bethlen-kormány vette át. -
Period: to
Bethlen István miniszterelnöksége
Horthy IV. Károly esetleges újabb visszatérési kísérlete ellen Bethlent bízta meg a kormány szervezésével. Az új miniszterelnök egy stabil politikai szerepet betöltő kormányt alakított ki. Politikai és gazdasági téren is stabilizációra törekedett. -
Második királypuccs
IV. Károly októberben fegyveres harccal próbálta visszaszerezni a hatalmat. A budaörsi ütközet azonban vereséggel végződött számára. Belátta hogy ez a királypuccs sem fog sikerülni. -
Trónfosztás
A második hatalomátvételi kísérlet után a Bethlen-kormány az antant nyomására kimondatta a nemzetgyűléssel a Habsburg-házzal való trónfosztást. Így a királyság végleg független lett a Habsburg-háztól, IV. Károlyt és családját pedig Madeirára száműzték. -
Bethlen-Peyer-paktum
Bethlen a konszolidáció érdekében megkötötte a Magyar Szociáldemokrata Párt elnökével a Bethlen-Peyer-paktumot, miszerint:
1. Lemondanak a közalkalmazottak és mezőgazdasági munkások szervezéséről;
2. Lemondanak a politikai sztrájkok szervezéséről;
Ezért cserébe a kormány nem akadályozza a pártok és szervezetek működését.
Így egy lépéssel közelebb került Magyarország a szilárd belpolitika működéséhez. -
Egységes Párt
Bethlen a belpolitika megszilárdítása érdekében egyesítette a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt politikusait, így létrehozva az Egységes Pártot. A siker érdekében Bethlen szűkítette a választójogot és bevezette a nyílt szavazást is. -
Magyarország belép a Nemzeti Szövetségbe
A nemzetgazdaság helyreállításához pénzre volt szükség. Ezért Magyarország is csatlakozott a Népszövetségbe, majd külföldi kölcsönt vett fel. -
A Nemzeti Bank megalakulásfelállítása
A gazdaság helyreállításának egyik lépése a Magyar Bank felállítása volt, majd a bankjegykibocsátás jogának megerősítése. Ezzel megkezdődött pénzügyi helyzet rendezése. -
Magyar Rádió
A rádió megjelenése a tömegtájékoztatásban nagy lépést tett. A Magyar Rádió fontos szerepet töltött be a hírközlésben. Az óránként elhangzó hírek mellett reggeli tornát, hanglemez felvételeket, koncertközvetítéseket és sok mást is közvetítettek az embereknek. -
Népiskolai törvény
Klebelsberg Kunó programjában népiskolai törvényt fogadtatott el. Új osztálytermeket és tanítói lakások épültek meg, megreformálta a középiskolai rendszert és külföldi magyar intézeteket hozott létre a magyar kultúra közvetítésére. -
Visszaáll a Főrendi Ház működése
A Főrendi Ház működésével Bethlen teljesen kiépítette a korlátozott parlamentáris rendszert, erős kormányzói hatalommal. Pozícióját teljes mértékben megszilárdította. -
A pengő bevezetése
A pénzügyi stabilizáció utolsó lépése a pengő bevezetése volt, ami az elértéktelenedett korona szerepét vette át a mindennapokban. -
Az olasz-magyar örök barátság szerződés megkötése
Benito Mussolini és Bethlen István politikai szövetséget kötöttek, vagyis Bethlen fontos külpolitikai partnerévé tette Olaszországot. A két ország politikai együttműködésben egyezett meg. -
Az Országos Társadalombiztosító Intézet létrejötte
Az OTI a kötelező betegbiztosítás kiszélesítésére hozták létre, vagyis Magyarországon kötelezővé vált az özvegységi, rokkantsági, öregségi és árvasági ellátás. -
A lengyel-magyar barátsági szerződés
A béke fenntartása érdekében Varsóban megkötötték a lengyel-magyar barátsági szerződést. -
Gazdasági válság Magyarországon
A '20-as évek második felére már szinte teljesen visszaállt a gazdasági helyzet, amikor 1930-ban Magyarországot is elérte gazdasági világválság hatásai. Az ipari termelés mértéke folyamatosan csökkent, de a mezőgazdaság kilátásai voltak a legrosszabbak. Ez nehéz helyzetbe kényszerítette Magyarországot, mint agrárország. A szélsőjobboldal ezt kihasználva egyre erősödött. -
A hangosfilm megjelenése
A film megjelenése sok ember figyelmét felkeltette. A hangosfilmek megjelenésével azonban hamar megnövekedett a bevétel is. A színészek is nagy hírnévvel örvendeztek. Ilyen sikerfilmek a Halálos tavasz és a Hyppolit, a lakáj is. -
Államcsőd Magyarországon
A gazdasági világválság hatása annyira kiterjedt Magyarországra, hogy már államcsőd fenyegetett. Alig jutott az ország kölcsönhöz, exportálni pedig sokkal kevesebbet tudtak, mint bármikor. A külföldi adósság tovább terhelte a helyzetet. -
Gyöngyösbokréta mozgalom
A mozgalom Budapestről indult, amin együttesek mutatták be táncaikat és dalaikat. A mozgalom jelentősen befolyásolta a népviseletet és a népszokásokat is. -
Period: to
Károlyi Gyula miniszterelnöksége
-
Nemzeti Munkaterv
Gömbös Gyula programterve, a Nemzeti Munkaterv ami a nemzeti erők egyesítését és az állam szerepének erősítését foglalta össze. Ígéretei miatt ,,álmoskönyvnek" is nevezték. -
Period: to
Gömbös Gyula miniszterelnöksége
A gazdasági világválság idején Gömbös Gyula került a miniszterelnöki pozícióba. A Gömbös-kormány a válságból való kilábalásra összpontosított, így előtérbe helyeződött a piacszerzés és a revízió érdekében folytatott tájékozódás. -
Osztrák-magyar-olasz hármas egyezmény
A három ország megkötötte az osztrák-magyar-olasz hármas egyezményt, májusban pedig a római szerződést, melyekkel az országok beleegyeztek a gazdasági és politikai együttműködésbe. -
Period: to
Darányi Kálmán miniszterelnöksége
Darányi Kálmán célja elsősorban a német irányultság csökkentése volt, de Hitler terjeszkedésének következtében kénytelen volt változtatni politikáján. Horthy kénytelen volt meneszteni őt. -
A C vitamin felfedezése
Szent-Györgyi Albert fedezte fel a C vitamint, amit a paprikából nyert ki. Mivel nem akarta megenni a paprikasalátát, bevitte a laborba és vizsgálatok alá vetette. Kiderült, hogy egy paprikából több tonnányi C vitamint is ki lehet nyerni. Felfedezéséért Nobel-díjat is kapott. -
,,Magyarország felfedezése"
A gazdasági világválság idejében megnőtt az érdeklődés a vidéki élet iránt. Egyre több szociográfiát adtak ki, amik leírták egy-egy társadalmi réteg életét. A ,,Magyarország felfedezése" című önálló könyvsorozat nagy bevétellel szolgált. -
Fegyverkezési program
Darányi meghirdette Győrben a fegyverkezési programot. Ezzel ellenszegült a békeszerződés feltételeinek, és a békés megoldásokat nyíltan elvetette. -
Period: to
Imrédy Béla miniszterelnöksége
Imrédy Bélának erős angol kapcsolatai voltak. Kinevezésével Horthy remélte, hogy a német orientáció ezzel csökkenni fog. Nem sokkal később az első bécsi döntés után Imrédy megbukott. -
Müncheni konferencia
Hitler tárgyalásba kezdett a nagyhatalmakkal a Szudéta-vidék visszaszerzéséről. A konferencián való megegyezés után Magyarország is tárgyalásokba kezdhetett Csehszlovákiával a magyarlakta területekről. -
I. bécsi döntés
A revíziós tárgyalások eredménytelenül záródtak, de elfogadták döntőfeleknek Olaszországot és Németországot. A két ország végül úgy döntött, hogy Magyarország visszakaphatja a Felvidék magyarlakta területeinek nagy részét. -
Bevonulás a Kárpátaljára
Hitler Németország területeinek gyarapodása érdekében Csehszlovákia ellen is támadás indított. A magyarok kihasználták az alkalmat, és fegyveres harc nélkül sikeresen bevonultak és elfoglalták a Kárpátalja területét. Csehszlovákia nem tudott sokat tenni, mert a következő pillanatban a német hadsereg elfoglalta Prágát, ezzel feldarabolva az utódállamot. -
Period: to
Teleki Pál második miniszterelnöksége
Horthy Miklós újra Teleki Pált nevezte ki. Teleki fenn akarta tartani a fegyveres semlegességet, emellett megpróbálta megvalósítani saját revíziós terveit is. A második világháború kitörésénél igyekezett elkerülni a háborút. -
Period: to
II. világháború
Hitler területgyarapodási kísérletei ahhoz vezettek, hogy bevonuljon és elfoglalja Lengyelországot. Óvintézkedésként egyezséget kötött Sztálinnal, és felosztották egymás között a területet. Hitler arra viszont nem számított, hogy a nagyhatalmak nem hagyják a lengyel területeket is elfoglalni. Hitler kísérlete végül háborúhoz vezetett. -
II. bécsi döntés
Már több mint fél éve folyt a második világháború. Teleki meg akarta őrizni Magyarország fegyveres semlegességét. Nem akart konfliktusba kerülni a nagyhatalmakkal. Németország támogatását azonban elfogadta, így a második bécsi döntés eredménye, hogy Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz. -
Teleki öngyilkossága
Teleki Pál távol akarta tartatni az országot a háborútól, ezért ellenezte a Délvidékre való behatolást. A hadjáratok részvétele mellett döntő Hothy Miklóst azonban nem érdekelte Teleki véleménye. A miniszterelnök nem tudta elfogadni a döntést, ezért öngyilkos lett. Halála előtt búcsúlevelet írt Horthynak a kockázatokra figyelmeztetve, de a kormányzó nem hallgatott rá. -
Period: to
Bárdossy László miniszterelnöksége
-
Bevonulás Bácskába ás Muraközbe
1941 tavaszán Németország Jugoszlávia megtámadására készült. A katonai vezetők sürgették a hadjáratban való részvételt, hogy ne kerüljenek veszélybe a visszaszerzendő területek. Horthy végül a hadjárat mellett döntött, és fegyveres harccal a magyarok visszaszerezték a Délvidék nagy részét. -
Magyar sasok
A filmek elterjedésével a filmipar is kiszélesedett. A második világháborúban megjelentek a propagandafilmek, amik nagyobb háborús erőfeszítésekre sarkallták a közönséget. Ebbe a műfajba tartozott a Magyar sasok is. -
Period: to
A szálasi-kormány hatalomátvétele
Horthy Miklós fia elfogásával kényszerítették a hatalom Szálasi Ferencnek való átadására. Szálasi megszerezte a hatalmat, és a Nyilaskeresztes Párt a német nemzetiszocialista párthoz hasonlóan mozgalmat hozott létre.
