Harc a török ellen

Drinápoly elfoglalása

1362

I. Murád szultán meg is tette Drinápolyt új fővárosuknak. Ezután egy kis időre megakadt az oszmán hódítás, s majd csak a hetvenes években indult meg újra, amikor a balkáni uralom már többnyire vazallusállamok hálózatából állt. Ez kezdetben azt jelentette, hogy az elfoglalt területek urai megtarthatták hatalmukat és birtokaikat, de különböző kötelezettségekkel – például katonaállítással, adófizetéssel – tartoztak az oszmánok felé, ugyanakkor belső autonómiájukban nem korlátozták őket.

rigómezei csata

1389

Az 1389-es rigómezei csatában szerb, bosnyák és albán seregek ütköztek meg az Oszmán Birodalommal. A csata az oszmánok győzelmével ért véget. A csata után a vazallusi területeket az oszmánok közvetlen ellenőrzésük alá vonták. A rigómezei csatát követően az Oszmán Birodalom Magyarország, a „kereszténység védőbástyájának” közvetlen szomszédságába került, ami már a pápát is ellenállásra sarkalta.

nikápolyi csata

1396

IX. Bonifác pápa (1389–1404) felszólítására ugyanis Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) keresztes hadjáratot vezetett az oszmánok ellen francia, német és brit lovagok részvételével, azonban Bajazid, „Isten ostora” Nikápolynál 1396-ban ezt a nemzetközi koalíciót is legyőzte.

Galambóc ostroma

1428

Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Időközben megérkezett II. Murád oszmán szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

"hosszú (balkáni) hadjárat"

Period: 1443 to 1444

A hosszú hadjárat más néven balkáni hadjárat egy Hunyadi János, I. Ulászló és burgundi Fülöp herceg által vezetett, és számos európai uralkodó török elleni hadjárata volt a Balkánon

várnai csata

1444

A várnai csata során 1444. november 10-én Várna mellett az I. Ulászló király és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád szultán által vezetett török seregtől. A csatában I. Ulászló magyar és lengyel király is elesett.

II. rigómezei csata

1448

A második rigómezei csata 1448. október 17–20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el.

Konstantinápoly elfoglalása

1453

Konstantinápoly elfoglalására végül 1453-ban, II. Mehmed uralkodása alatt került sor. A Bizánci Birodalom fővárosának megszerzésével az oszmánok nem csak az egyik legnagyobb ellenségüktől szabadultak meg végérvényesen, hanem stratégiai szempontból is kedvező fekvésű várost tudhattak magukénak, hiszen ezáltal közvetlen kapcsolat alakulhatott ki a balkáni és az anatóliai területek között.

nándorfehérvári győzelem

1456

1. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot.

Szabács ostroma

1476

1476-ban Mátyás ostrom alá vette 15 ezer katonával a várat, amelynek védőinek létszáma ekkor 1200 volt. Eleinte sikertelenül harcolt a nyugati hadszíntérhez szokott katonáival, de végül csellel – elvonulást színlelve, és a vár túlsó oldaláról támadva – február 15-én elfoglalta. A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fennmaradt históriás ének (Szabács viadala).

kenyérmezei csata

1479

1. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző néhány napban végigfosztogatták Erdély déli részét. A véres ütközetben a vajda és a főkapitány egyesült seregei megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól.